Donauwörth

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Donauwörth
Városrészlet
Városrészlet
Donauwörth címere
Donauwörth címere
Közigazgatás
Ország Németország
JárásDonau-Ries járás
Alapítás éve11. század
Polgármester
  • Karl Mayer (Politiker, 1878)
  • Michael Samer
  • Friedrich Dessauer
  • Wilhelm Schöner
  • Alois Barthelme
  • Alfred Böswald
  • Armin Neudert
  • Jürgen Sorré
Irányítószám86609
Körzethívószám0906
RendszámDON
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség19 994 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség259,53 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság410 m
Terület77,04 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
é. sz. 48° 43′ 06″, k. h. 10° 46′ 37″Koordináták: é. sz. 48° 43′ 06″, k. h. 10° 46′ 37″
Elhelyezkedése térképén
Elhelyezkedése térképén
Donauwörth weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Donauwörth témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Donauwörth város Németországban, Bajorország tartományban.

Fekvése[szerkesztés]

Nürnberg és Augsburg között, a Duna és a Wörnitz folyók találkozásánál fekvő település.

Története[szerkesztés]

Donauwörth az 5. században keletkezett. Az első ezredforduló környékén már állt az első Duna-híd és a Mangolstein nevű dombon Mangoldburg vára, amelynek romjai máig láthatók.

1301-ben szabad birodalmi város lett, amelyet 1607-ben csatoltak Bajorországhoz.

Nevezetességek[szerkesztés]

Közlekedés[szerkesztés]

Közúti[szerkesztés]

A városban három autóbuszjárat üzemel.

Buszjáratok
Járat Útvonal Ütem
1 Parkstadt - Zentrum - Bahnhof - Donau-Ries-Klinik 30 percenként
2 Bahnhof - Zentrum-Riedlingen - Bahnhof 30 percenként
3 SchäfstallZirgesheim – Donauwörth – Nordheim - Auchsesheim 60 percenként

Vasúti[szerkesztés]

A város vasútállomását az alábbi vasútvonalak érintik:

Az állomáson egyaránt megállnak a távolsági ICE és a regionális járatok is.

A város híres szülötteiből[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

Testvértelepülések[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Friedrich Ditterich: Geographische Lage von Donauwörth. Augsburg, 1915
  • Landkreis Donauwörth (szerk.), Landkreis Donauwörth. Werden und Wesen eines Landkreises, München/Aßling, 1966
  • Max Lossen, Die Reichsstadt Donauwörth und Herzog Maximilian, Diss. phil. Heidelberg, 1866
  • Max Mayer, Das Zivilprozessrecht der Reichsstadt Schwäbisch-Wörth im 16. Jahrhundert, Donauwörth: Auer-Verlag 1914. VI+123 S.
  • Joseph von Sartori: Geschichte der Stadt Donauwörth. Aus Reichs- und Craisshandlungen, dann tüchtigen Urkunden verfaßt. 1778 (Digitalisat)
  • Felix Stieve, Der Kampf um Donauwörth im Zusammenhang der Reichsgeschichte, München, 1875

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)