Alsónemesapáti
| Alsónemesapáti | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Zala | ||
| Járás | Zalaegerszegi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Cziráki Katalin[1] | ||
| Irányítószám | 8924 | ||
| Körzethívószám | 92 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 681 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 45,49 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 14,51 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 51′ 12″, k. h. 16° 56′ 07″46.853360°N 16.935300°EKoordináták: é. sz. 46° 51′ 12″, k. h. 16° 56′ 07″46.853360°N 16.935300°E | |||
 Alsónemesapáti
Pozíció Zala vármegye térképén
| |||
| Alsónemesapáti weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alsónemesapáti témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Alsónemesapáti község Zala megyében, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén.
Fekvése
A település a Szévíz észak-déli völgyében hosszan terül el, egy kilométerre a 76-os jelzésű úttól, Zalaegerszegtől 7 km-re. A települést a Szombathelyet Nagykanizsával összekötő vasútvonal érinti, rendszeresen jár autóbusz a megyeszékhely (Zalaegerszeg) felé.
Története
Alsónemesapáti a valaha létező három falu (Alsó-, Közép- és Felsőnemesapáti) egyike. Első említése 1370-ből való Istvánszeg néven.[3] A 15. század során több nemesi család (Egerváriak, Gerseiek, Marcaliak, Deákok) is rendelkezett birtokkal a településen. A 16–17. században a törökök sokszor feldúlták, mindezek ellenére nem néptelenedett el. A lakosság a református hitre tért, a 18. század elején azonban rekatolizált.
A 18. század során a település gyorsan fejlődött. 1753-ban új templom, 1777-ben iskola nyitotta meg kapuit Alsónemesapátin. A 19. században több zsidó család is a településre költözött, ahol a domináns földművelés mellett egy szerény iparos réteg is megjelent.
A Nagykanizsa-Sopron vasútvonal megnyitása nagyban elősegítette Nemesapáti további fejlődését. Alsónemesapáti 1927-ben vált külön Nemesapátitól. Az 1930-as években Nemesapátihoz hasonlóan itt is takarékszövetkezet nyílt.
A második világháborút követően a közeli Zalaegerszeg gyors fejlődése és vonzereje sok helyi lakost elcsábított. Így ma már a lakosság jelentős része a mindennap a megyeszékhely felé ingázók közé tartozik, de egyre szélesebb körben jelennek meg a településen belüli vállalkozások (elsősorban vendéglátás).
Zalaegerszeg, (7 km) a Balaton és Hévíz közelsége csábítólag hat a maguknak új otthon keresőknek.
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 676 | 664 | 654 | 660 | 659 | 681 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 96,5%, cigány 2,3%. 67,2% római katolikusnak, 2,5% reformátusnak, 5,6% felekezeten kívülinek vallotta magát.[4]
Nevezetességei
- Új római katolikus templom
Jegyzetek
- ↑ Alsónemesapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ A Zalaegerszegi kistérség közkincs kerekasztala: Településnevek története a Zalaegerszegi kistérségben. [2011. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 19.)
- ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
