1979-es Formula–1 amerikai nagydíj
 1979-es kelet-amerikai nagydíj | |
| Az évad 15. versenye a 15-ből az 1979-es Formula–1 világbajnokságon. | |
 | |
| Versenyadatok | |
| Dátum | 1979. október 7. |
| Hivatalos elnevezés | XXII. Toyota United States Grand Prix |
| Helyszín | Watkins Glen, New York, Amerikai Egyesült Államok |
| Versenypálya | 5,435 km |
| Táv | 320,67 km |
| Körök | 59 |
| Időjárás | esős |
| Pole-pozíció | |
| Versenyző |  Alan Jones(Williams-Ford) |
| Idő | 1:35,615 |
| Leggyorsabb kör | |
| Versenyző |  Nelson Piquet(Brabham-Ford) |
| Idő | 1:40,054 (51. a(z) 59-ből) |
| Dobogó | |
| Első |  Gilles Villeneuve(Ferrari) |
| Második |  René Arnoux(Renault) |
| Harmadik | Didier Pironi (Tyrrell-Ford) |
A kelet-amerikai nagydíj volt az 1979-es Formula–1 világbajnokság tizenötödik futama.
Futam
[szerkesztés]Az évadzáró versenyt Watkins Glenben tartották, ahol Alan Jones, aki az előző öt versenyből négyet megnyert, megszerezte a pole-t. A második helyről Piquet indult az új Brabham BT49-essel, amely az előző futamon debütált. A harmadik helyet Gilles Villeneuve szerezte meg Laffite és Regazzoni előtt. A verseny napjaiban esett az eső, de a futam előtt elállt, bár a pálya továbbra is nedves maradt. A versenyzők esőgumival indultak, a rajtnál Villeneuve állt az élre Jones, Reutemann és Laffite előtt. Laffite és Reutemann hamar kiesett, így a harmadik helyet Regazzoni szerezte meg Scheckter előtt. Mindketten kiálltak slick gumikért, így Jabouille jött fel harmadiknak, de motorja tönkrement, így helyezése Arnoux-é lett. A 31. körben Villeneuve is kiállt a boxba, majd Jones is követte. Miután az ausztrál visszatért a pályára, az egyik kereke leesett, így Villeneuve nagy előnnyel győzött Arnoux, Pironi és Elio de Angelis (Shadow) előtt.
| Helyezés | # | Versenyző | Csapat/Motor | Körök | Idő/Kiesés oka | Rajthely | Pontszám |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1 | 12 | Gilles Villeneuve
|
Ferrari | 59 | 1:52:17,734 | 3 | 9 |
| 2 | 16 | René Arnoux
|
Renault | 59 | +48,787 | 7 | 6 |
| 3 | 3 | Didier Pironi
|
Tyrrell-Ford | 59 | +53,199 | 10 | 4 |
| 4 | 18 |  Elio de Angelis
|
Shadow-Ford | 59 | +1:30,512 | 20 | 3 |
| 5 | 9 |  Hans-Joachim Stuck
|
ATS-Ford | 59 | +1:41,259 | 14 | 2 |
| 6 | 7 | .svg){kind=small} John Watson
|
McLaren-Ford | 58 | +1 kör | 13 | 1 |
| 7 | 14 | Emerson Fittipaldi
|
Fittipaldi-Ford | 54 | +5 kör | 23 | |
| Kiesett | 6 | Nelson Piquet
|
Brabham-Ford | 53 | Erőátvitel | 2 | |
| Kiesett | 33 |  Derek Daly
|
Tyrrell-Ford | 52 | Kicsúszás | 15 | |
| Kiesett | 11 | .svg){kind=small} Jody Scheckter
|
Ferrari | 48 | Gumi | 16 | |
| Kiesett | 29 | Riccardo Patrese
|
Arrows-Ford | 44 | Felfüggesztés | 19 | |
| Kiesett | 27 | Alan Jones
|
Williams-Ford | 36 | Kerék | 1 | |
| Kiesett | 22 |  Marc Surer
|
Ensign-Ford | 32 | Motorhiba | 21 | |
| Kiesett | 28 | Clay Regazzoni
|
Williams-Ford | 29 | Baleset | 5 | |
| Kiesett | 5 |  Ricardo Zunino
|
Brabham-Ford | 25 | Kicsúszás | 9 | |
| Kiesett | 15 | Jean-Pierre Jabouille
|
Renault | 24 | Motorhiba | 8 | |
| Kiesett | 20 |  Keke Rosberg
|
Wolf-Ford | 20 | Baleset | 12 | |
| Kiesett | 8 | Patrick Tambay
|
McLaren-Ford | 20 | Motorhiba | 22 | |
| Kiesett | 4 | Jean-Pierre Jarier
|
Tyrrell-Ford | 18 | Baleset | 11 | |
| Kiesett | 1 | Mario Andretti
|
Lotus-Ford | 16 | Váltó | 17 | |
| Kiesett | 2 | Carlos Reutemann
|
Lotus-Ford | 6 | Kicsúszás | 6 | |
| Kiesett | 26 | Jacques Laffite
|
Ligier-Ford | 3 | Kicsúszás | 4 | |
| Kiesett | 25 | .svg){kind=small} Jacky Ickx
|
Ligier-Ford | 2 | Kicsúszás | 24 | |
| Kiesett | 35 | Bruno Giacomelli
|
Alfa Romeo | 0 | Kicsúszás | 18 | |
| NK | 36 | Vittorio Brambilla
|
Alfa Romeo | ||||
| NK | 30 | Jochen Mass
|
Arrows-Ford | ||||
| NK | 17 |  Jan Lammers
|
Shadow-Ford | ||||
| NK | 31 |  Héctor Rebaque
|
Rebaque-Ford | ||||
| NK | 19 | Alex Ribeiro
|
Fittipaldi-Ford | ||||
| NK | 24 | Arturo Merzario
|
Merzario-Ford |
A világbajnokság végeredménye
[szerkesztés]| H | Versenyzők | Pont | H | Konstruktőrök | Pont |
|---|---|---|---|---|---|
| 1. | Jody Scheckter
|
51 (60) | 1. | Ferrari
|
113 |
| 2. | Gilles Villeneuve
|
47 (53) | 2. | Williams-Ford
|
75 |
| 3. | Alan Jones
|
40 (43) | 3. | Ligier-Ford
|
61 |
| 4. | Jacques Laffite
|
36 | 4. | Lotus-Ford
|
39 |
| 5. | Clay Regazzoni
|
29 (32) | 5. | Tyrrell-Ford
|
28 |
| 6. | Carlos Reutemann
|
20 (25) | 6. | Renault
|
26 |
| 7. | Patrick Depailler
|
20 (22) | 7. | McLaren-Ford
|
15 |
| 8. | René Arnoux
|
17 | 8. | Brabham-Alfa Romeo
|
7 |
| 9. | John Watson
|
15 | 9. | Arrows-Ford
|
5 |
| 10. | Didier Pironi
|
14 | 10. | Shadow-Ford
|
3 |
Statisztikák
[szerkesztés]Vezető helyen:
- Gilles Villeneuve: 54 (1-31 / 37-59)
- Alan Jones: 5 (32-36)
Gilles Villeneuve 4. győzelme, Alan Jones 3. pole-pozíciója, Nelson Piquet 1. leggyorsabb köre.
- Ferrari 79. győzelme.
Jacky Ickx 120-ik, Arturo Merzario és Hans-Joachim Stuck utolsó versenye.
Források
[szerkesztés]- A Formula–1 hivatalos oldala Archiválva 2014. február 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
| Előző nagydíj: 1979-es Formula–1 kanadai nagydíj |
FIA 1979-es Formula–1 világbajnokság | Következő nagydíj: 1980-as Formula–1 argentin nagydíj |
| Előző nagydíj: 1978-as Formula–1 kelet-amerikai nagydíj |
Formula–1 kelet-amerikai nagydíj | Következő nagydíj: 1980-as Formula–1 kelet-amerikai nagydíj |
