Újpesti vasúti híd
Újpesti vasúti híd | |
![]() | |
Elhelyezkedése | ![]() |
Áthidalt akadály | Duna |
Szerkezettípus | rácsos acélhíd |
Funkció | vasúti híd |
Legnagyobb támaszköz | 93 m |
Nyílások száma | 8 |
Teljes hosszúsága | 673,4 m |
Szélesség | 11,64 m |
Sávok száma | 1 sínpár, 1 járda (délen), 1 kerékpárút (északon) |
Tervező | MSc Mérnöki Tervező és Tanácsadó Kft. |
Átadás ideje | 1896, 1955, 2008 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Újpesti vasúti híd témájú médiaállományokat. |
Az Újpesti vasúti híd[1] (nem hivatalos nevén Északi összekötő vasúti híd) Budapest egyik vasúti Duna-hídja, amely a Népsziget felett is átvezet. A Budapest–Esztergom-vasútvonal forgalma mellett a gyalogos és a kerékpáros közlekedést is szolgálja.
A budai oldalon a hídhoz csatlakozó vasúti pályaszakasz a III. kerületen, Aquincum városrészen vezet át, a pesti oldalon pedig a IV. és a XIII. kerület határán halad, és az M3-as metróvonal Újpest-városkapu állomásáig tart. Szomszédos vasútállomások: a Pesti oldalon Újpest megállóhely, Budán pedig Aquincum (korábban Aquincum felső) megállóhely. A hídtól északra a Megyeri, délre az Árpád híd található. A vasúti hidat 2008-ban felújították, melynek során a Duna főága feletti teljes acél felszerkezetet kicserélték, a pilléreket megerősítették.
Kapcsolódó építmények
A pesti oldalon a híd folytatásaként több híd található:
- Váci úti járda-áthidalás
- Váci út fölötti híd
- Öbölági híd (az Újpesti-öböl/téli kikötő fölött)
- Zsilip utca fölötti híd
Története
Ötlete elsőként 1892-ben, az esztergomi vasútvonal tervezése során merült fel, hogy a főváros bal parti részével is összeköttetést alkossanak. A vasútvonal tulajdonosa, az olasz Fratelli Marsiglia et Co. vállalat, ennek érdekében határozta el az Óbuda és Újpest közötti egyvágányú Duna-híd építését, és 1894-ben látott hozzá a szintén olasz Societa Nazionale delle Ufficine di Savigliane cég. A vasszerkezet gyártását az olasz vállalkozó a Magyar Államvasutak Gépgyárában rendelte meg. A forgalomnak 1896. november 3-án adták át. A forgalom gyorsan nőtt, az egyre nagyobb terhelés miatt a szerkezetet többször meg kellett erősíteni, ezután viszont a híd egészen 1944 augusztusáig teljesítette hivatását.
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a0/Ujpesti_vasuti_hid_1944.jpg/180px-Ujpesti_vasuti_hid_1944.jpg)
A második világháború során több súlyos légitámadás érte. A megrongált hídra a végső csapást 1944 karácsonyán a visszavonuló német haderő mérte: felrobbantotta. A szerkezet egyetlen nyílása maradt csak meg, ez a háború után Simontornyára került, ahol 2001-ig szolgált vasúti hídként.[2]
1945-ben a szovjet hadsereg ideiglenes pontonhidat épített. Az újjáépítés éveiben az esztergomi személyvonatok Császárfürdő vasútállomásig (Frankel Leó út) jártak.
1950-től a tehervonatokat szükségmegoldásként az Árpád hídra terelték. (Terelő útvonal: Angyalföld MÁV-állomás – az egykori Vizafogó teherpályaudvar bejárata – összekötő vágány az Árpád hídra – Flórián tér – üzemi vágány – Filatorigát vasútállomás – HÉV-sínek – Óbuda vasútállomás). A víz alatti hídroncsok kiemelése és a fel nem robbant 500 kg-os bombák hatástalanítása évekig eltartott, és a mai napig sem fejeződött be. Sok nehézséggel járt a lerobbantott mederpillér és a hídfő helyreállítása is, amit 1953 őszén kezdtek el. A rossz gazdasági helyzet ellenére azért kezdődhetett el a vasszerkezet építése, mert az Összekötő vasúti hídnál ideiglenesen beépített ún. „K”-hidat időközben elbontották, és annak elemeit építették be ide. A munkát tovább nehezítette az 1954. évi dunai nagy áradás, ami elmosta a hídszerelő telepet, a hídanyagon pedig rozsda- és iszapréteg jelent meg. 1955-re készült el az újjáépített híd, amely a Roth–Waagner-féle szerkezet továbbfejlesztése, azaz úgynevezett csavarozott, kettős „K”-híd.
Az építkezést a MÁV részéről Nemeskéri–Kiss Géza mérnök vezette, az acélszerkezet szerelését a Ganz–MÁVAG részéről Perényi Miklós fő-építésvezető irányította. Próbaterhelése 1955. május 5-én volt. A hídszerkezetek próbáján 4 darab 424-es sorozatú mozdonnyal terhelték meg az egyes hídnyílásokat. Az első személyvonat – több mint tíz év szünet után – 1955. május 21-én haladt át a hídon.
A hidat gyakran nevezik – hibásan – északi összekötő vasúti hídnak is. Ez valószínűleg arra vezethető vissza, hogy a vasúti hidak helyzete Budapesten szimmetrikus, ezért a téves feltételezés, hogy a köznyelven déli összekötőnek ez a híd lenne az északi párja. Valójában a déli vasúti híd az ún. összekötő vasút hídja, amely a MÁV-nak a Duna két partján lévő hálózatainak összekötésére épült Kelenföld és Kőbánya felső között, innen származik a neve. Ezzel ellentétben az Újpesti híd „csak” az esztergomi vasútvonal hídjaként épült.
A régi híd adatai
Anyaga részben az (ideiglenes) Összekötő vasúti híd elbontott szerkezete, részben új gyártású elem volt.
- Hossza: 674,40 m
- Szélessége: 11,90 m
-
Emléktábla
-
A lassújel életbelép, megérkezés az 1955-ös hídra
-
Az 1955-ös híd déli oldala Újpest felől
-
Siemens Desiro szerelvény hagyja el a régi hidat
-
A régi híd „K”-híd acélszerkezete
-
A régi acélszerkezet
Átépítése
A 2000-es évek közepére a hídon a mozdony vontatta vonatoknak 10 km/h, motorvonatoknak pedig 30 km/h sebességkorlátozás volt érvényben. Az acélszerkezet felújítása nem lett volna gazdaságos, ezért azt – a pillérek felújítása mellett – teljes egészében lecserélték 2008 nyarán. A gyalogos járdát április 19-étől november 10-éig tervezték lezárni, azonban ez jelentősen elhúzódott. A járdát és a kerékpárutat végül 2009. május 30-án nyitották meg. Teljes hídzár 2008. június 21. és szeptember 21. között volt.
Az átépítés idején, szeptember 22-éig az Esztergom felől érkező személyvonatok a Szentendrei HÉV vágányain keresztül a Margit híd budai hídfőjéig jártak. Ezek közül négy pár vonat csak Kaszásdűlőig közlekedett.[3] Mivel a munkálatok teljesen nem fejeződtek be, decemberig, valamint 2009. március 20-ától május végéig a vonatok hétvégente ismét a Margit hídig közlekedtek. A Népsziget és Pest közötti Duna-öböl hídszerkezete változatlan maradt, ám felújították.
A híd új, előszerelt darabjait Csepelről TS-80 típusú bárkákon szállították a Duna óbudai szakaszához, ahol két úszódaru (a 200 tonnás magyar „Clark Ádám” és a 300 tonnás német „Atlas”) emelte őket a megerősített pillérekre.
Az átépítés óta a hídon a vonatok 80 km/h sebességgel haladhatnak, illetve a híd déli oldalán járda, északi oldalán kerékpárút van. A régi híd két oldalán lévő villamos távvezetéket a járda alá rejtették el. A teljesen dísztelen új híd zöld színű lett.
Az átépítés nettó 14 milliárd forintba került.
A heves esőzések következtében 2019. május 30-ra virradó éjszaka megcsúszott a a Gázgyár utcát a Pók utcával összekötő közúti átjárónál található ellenfal. Fölötte ideiglenesen 5 km/h-s sebességkorlátozást rendeltek el.[4] Később ezt 40 km/h-ra növelték.[5]
-
A 2008-as rekonstrukció
-
A régi szerkezet bontása. Balra a Clark Ádám 200 tonnás úszódaru
-
Érkeznek az új hídelemek Csepelről
-
A híd átépítése
-
Az új acélszerkezet
Jegyzetek
- ↑ Térképek, Budapest, XVIII–XX. század (számos térképrészlet, a híd elnevezésével) (magyar nyelven) (html). Österreichisches Staatsarchiv + Arcanum Adatbázis Kft.
- ↑ Búcsú egy budapesti hídtól – Bombagyár, 2008. június 21.
- ↑ Elvágják egymástól a Rómait és Újpestet – Index, 2008. január 25.
- ↑ Megcsúszott a vasúti híd ellenfala Aquincumnál
- ↑ Fájl:40-es lassújel a Gázgyár utcánál.jpg
További információk
- A híd metszetei[halott link]
- Az Újpesti vasúti híd története
- Újjászületik az újpesti vasúti híd – képes-filmes beszámoló – Origo, 2008. augusztus 18.
- 111 éve a Duna felett – Megújul az Újpesti vasúti híd – EuroAstra Internet Magazin, 2007. október 16.
- Megújul az újpesti vasúti híd. MÁV Zrt., 2007. október 16. [2013. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva].