UEFA-bajnokok ligája
| UEFA-bajnokok ligája | |
 | |
| Az UEFA-bajnokok ligája trófeája | |
 2023–2024-es UEFA-bajnokok ligája | |
| Címvédő |  Chelsea(2021) |
| Legtöbb győzelem |  Real Madrid(13 győzelem) |
| Adatok | |
| Sportág | Labdarúgás |
| Résztvevők | 32 (csoportkör) (selejtezőben indult: 79) |
| Kontinens | Európa (UEFA) |
| Időpont | minden évben, szeptember–május |
| Első esemény | 1955 |
| Eddigi események száma | 66 (2021-ig) |
| Honlap | UEFA-bajnokok ligája |
Az UEFA-bajnokok ligája (gyakran csak BL), teljes nevén angolul UEFA (Union of European Football Associations) Champions League, egy európai klubcsapatok részvételével játszott labdarúgósorozat, mely évente kerül megrendezésre. Minden európai országból az elmúlt időszakban elért eredményeiktől függően indulhat egy, kettő, három, illetve négy csapat (kivétel Liechtenstein, amely mivel nem rendez nemzeti labdarúgó-bajnokságot, csak az Európa Ligában indíthat csapatot). Az induló csapatok az adott ország bajnokságának megnyerésével (illetve második, harmadik, negyedik helyének elérésével) vívják ki a részvételt.
A BL győztese részt vesz az UEFA-szuperkupa döntőjében, ahol az Európa-liga győztesével játszik, valamint részvételi jogot szerez a FIFA-klubvilágbajnokságra is.
Története
Az UEFA-bajnokok ligája elődje, a bajnokcsapatok Európa-kupája (BEK) 1955-ben indult. Azóta rendezi meg rendszeresen az UEFA évről évre az európai elit klubcsapatok tornáját, amely során minden évben eldől, melyik csapat a legjobb a legjobbak között. A megtiszteltetésen kívül a győzelem nem kevés pénzjutalommal is jár. A torna az 1992–93-as szezonban vette fel az UEFA-bajnokok ligája nevet, és ezzel együtt a rendszer is átalakult. Az UEFA bevezette a korábban csak világversenyeken használt csoportküzdelmeket, amivel izgalmasabbá, nem utolsósorban pedig még nagyobb üzletté tette az addig egyenes kieséssel működő legnagyobb európai kupasorozatot. Kezdetben egy selejtező, valamint két egyenes kieséses kört követően két négyes csoportban folytak a küzdelmek, melyek első két helyezettje vívta ki a jogot a döntőbe jutásra.
Formátum
A következő leírás a 2018–2019-es kiírás lebonyolítását tartalmazza.[1]
A sorozat három nagyobb részre oszlik, a selejtezőre, a csoportkörre és az egyenes kieséses szakaszra.
- Részvételi jog
Az országokra vonatkozó UEFA-együttható alapján felállított rangsortól függ, hogy az adott ország hány csapatot és azokat melyik fordulóban indíthatja.
- Selejtező
A selejtező öt fordulóból áll: előselejtező, 1., 2., 3. selejtezőkör és a rájátszás. A selejtező két ágra oszlik, bajnoki ágra és nem bajnoki ágra. A bajnoki ágon azok a bajnokcsapatok, a nem bajnoki ágon pedig azok a nem bajnokcsapatok szerepelnek, amelyek indulási jogot szereztek és nem kerültek közvetlenül a csoportkörbe. A selejtezőkörökben a csapatokra vonatkoztatott UEFA-együttható alapján egy sorrendet állítanak fel, a csapatokat kiemeltekre és nem kiemeltekre osztják, majd a párosításokat sorsolják. Egy kiemelthez egy nem kiemeltet párosítanak. Az előselejtezőben 4 csapat vesz részt, amelyet elődöntő-döntő rendszerben játszanak, innen 1 csapat jut tovább, 3 csapat átkerül az Európa-liga bajnoki ágára. A továbbiakban a selejtező oda-visszavágós, kieséses rendszerű, azaz a két találkozó végén az összesítésben jobbnak bizonyuló csapatok jutnak tovább a következő körbe. A rájátszás győztesei a csoportkörbe jutnak. Valamennyi fordulóban a bajnoki ág kiesői az Európa-liga selejtezőjének bajnoki ágára, a nem bajnoki ág kiesői az Európa-liga selejtezőjének főágára kerülnek. A rájátszás vesztesei, illetve a nem bajnoki ág 3. selejtezőkörének vesztesei pedig az Európa-liga csoportkörébe kerülnek.
- Csoportkör
A csoportkörben 32 csapat vesz részt. 26 csapat automatikus résztvevő, köztük a BL és az EL címvédője. A selejtező bajnoki ágáról 4, a nem bajnoki ágáról 2 csapat jut be. A csapatok négy kalapba sorolják be. Az 1. kalap különleges, a csapatok UEFA-együtthatóitól független. Ide kerül a BL és az EL címvédője, valamint az országokra vonatkozó UEFA-együttható alapján az első, legfeljebb 8 ország bajnokcsapatából annyi, amennyi 8 csapatot kitesz (pl.: ha a BL és az EL címvédője ugyanolyan nemzetű, de nem nyerte meg a saját országa bajnokságát vagy nincs az első 8 ország között, akkor ezen kívül a legjobb 6 ország bajnokcsapata kerül még a kalapba). A 2–4. kalapba a többi csapat kerül, a csapatokra vonatkozó UEFA-együttható alapján. A 32 csapatot 8 darab négycsapatos csoportba sorsolják. Ezen felül az azonos nemzetű csapatokat négy csoportra nézve is szétosztják (A–D, E–H), a televíziós közvetítések miatt. A csoportokban a csapatok körmérkőzéses, oda-visszavágós rendszerben mérkőznek meg egymással. Összesen hat fordulót rendeznek, melyek alatt egy csoporton belül mindegyik csapat kétszer játszik mindegyikkel, egyszer pályaválasztóként egyszer pedig idegenben. Egy játéknapon négy csoport mérkőzéseit rendezik. Az egyik négy csoport keddi, a másik négy csoport szerdai napokon játszik, illetve fordítva. A végleges menetrendet a sorsolás után, számítógéppel állítják össze. A csoportok első két helyen záró csapat az egyenes kieséses szakaszba jut. A harmadik helyezettek az Európa-liga egyenes kieséses szakaszába kerülnek.
- Egyenes kieséses szakasz
Az egyenes kieséses szakasz oda-visszavágós rendszerben zajlik, a döntő kivételével. A két találkozó végén az összesítésben jobbnak bizonyuló csapatok jutnak tovább a következő körbe. A nyolcaddöntő párosításaihoz a csapatokat két csoportra bontják. A csoportkörben a csoport első helyén végzett csapatok a kiemeltek, a második helyezettek a nem kiemelt kalapba tartoznak. A sorsolás során egy kiemelt mellé egy nem kiemeltet párosítanak, és figyelembe veszik, hogy azonos nemzetű együttesek, illetve az azonos csoportból továbbjutó csapatok nem szerepelhetnek egymás ellen. A negyeddöntőtől kezdve nincs kiemelés és korlátozás, bármely csapat bármelyikkel összekerülhet.
A döntőt egy előre kijelölt helyszínen rendezik, egy mérkőzés dönt a győztesről. A győztes részt vesz az UEFA-szuperkupán, ahol az ellenfele az Európa-liga győztese lesz. Továbbá a következő szezonban automatikus részvételi jogot kap az UEFA-bajnokok ligája csoportkörébe, ahol a sorsoláskor az 1. kalapba kerül. A győztes a FIFA-klubvilágbajnokságra is kijut.
- A 2020–21-es kiírás lebonyolítása
| A szakaszban bekapcsolódó csapatok | Az előző forduló továbbjutói | ||
|---|---|---|---|
| Előselejtező (4 csapat) |
|
||
| 1. selejtezőkör (34 csapat) |
|
| |
| 2. selejtezőkör | Bajnoki ág (20 csapat) |
|
|
| Nem bajnoki ág (6 csapat) |
|
||
| 3. selejtezőkör | Bajnoki ág (10 csapat) |
| |
| Nem bajnoki ág (6 csapat) |
|
| |
| Rájátszás | Bajnoki ág (8 csapat) |
|
|
| Nem bajnoki ág (4 csapat) |
| ||
| Csoportkör (32 csapat) |
|
| |
| Egyenes kieséses szakasz (16 csapat) |
| ||
A formátum 2024 után
2021. április 19-én az UEFA bejelentette a Bajnokok Ligájának átalakítását.[2] A sorozat legalább 2033-ig fog ebben a formátumban folytatódni.
A csoportkörben ezt követően 36 csapat lesz, egy csoportban. Minden csapat 10 mérkőzést fog játszani, amelyet követően az első nyolc helyezett azonnal továbbjut a nyolcaddöntőkbe, míg a következő 16 csapat egy rájátszásban fog játszani, a maradék nyolc helyért. Minden évben négy csapat történelmi sikerei alapján fog bejutni a sorozatba, selejtezők, vagy előző évi helyezése helyett.[2]
Pénzdíjazás
A 2018–19-es szezonban az UEFA a résztvevők között következő pénzdíjakat osztja ki. Valamennyi összeg euróban értendő.[3]
| Cél elérése | Összeg € | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Előselejtező | 230 000 | |
| 1. selejtezőkör | 280 000 | |
| 2. selejtezőkör | 380 000 | |
| 3. selejtezőkör | 480 000 | Csak a bajnoki ágról kiesettek részére, mert a nem bajnoki ágról kiesők az Európa-liga csoportkörébe kerülnek. |
| Kiesés a selejtező rájátszásából | 300 000 | |
| Csoportkör alapdíja | 15 250 000 | |
| Mérkőzésen győzelem a csoportkörben | 2 700 000 | |
| Mérkőzésen döntetlen a csoportkörben | 900 000 | |
| Nyolcaddöntő | 9 500 000 | |
| Negyeddöntő | 10 500 000 | |
| Elődöntő | 12 000 000 | |
| A döntő vesztese | 15 000 000 | |
| A döntő győztese | 19 000 000 |
Döntők
Az 1992–93-as szezon előtt Bajnokcsapatok Európa-kupája néven létezett. Lásd: Bajnokcsapatok Európa-kupája#Döntők
Döntősök
Az alábbi listában a Bajnokcsapatok Európa-kupájában elért eredmények is szerepelnek.
Klubok szerint
.svg){kind=small}
Országok szerint
.svg){kind=small}
Jegyzetek
- ↑ Regulations of the UEFA Champions League 2018/19. UEFA.com, 2018. február 25. (Hozzáférés: 2018. július 1.)
- ↑ a b „Champions League revamp agreed”, BBC Sport (Hozzáférés: 2021. április 19.) (brit angol nyelvű)
- ↑ UEFA.com: How clubs' 2018/19 UEFA Champions League revenue will be shared (angol nyelven). UEFA.com . (Hozzáférés: 2018. június 5.)
Források
- Results of European Competitions 1955-2010 (angol nyelven). rsssf.com. (Hozzáférés: 2010. november 30.)
- European Cup, Champions League History (angol nyelven). europeancuphistory.com. (Hozzáférés: 2010. november 30.)
- A BEK (BL) döntői. nemzetisport.hu. (Hozzáférés: 2010. november 30.)
- UEFA Champions League : presentation and medal winners (angol nyelven). the-sports.org. (Hozzáférés: 2010. november 30.)
- Football's premier club competition. UEFA.com. (Hozzáférés: 2011. október 5.)
További információk
Kapcsolódó szócikkek
- Magyar játékosok az UEFA-bajnokok ligájában
- Magyar csapatok az UEFA-bajnokok ligájában
- UEFA-kupa
- Európa-liga
- Intertotó-kupa
- UEFA-szuperkupa
- UEFA Női Bajnokok Ligája
Az UEFA-bajnokok ligája és jogelődjének győztesei | |
|---|---|
| 14 győzelem | |
| 7 győzelem | |
| 6 győzelem | |
| 5 győzelem | |
| 4 győzelem | |
| 3 győzelem | |
| 2 győzelem | |
| 1 győzelem | |
Nemzetközi klublabdarúgás | ||
|---|---|---|
| Afrika |  | |
| Ázsia | ||
| Dél-Amerika | ||
| Európa | ||
| Észak- és Közép-Amerika | ||
| Óceánia | ||
