Ugrás a tartalomhoz

Torgyán József

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Literatúró (vitalap | szerkesztései) 2021. április 28., 07:55-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Torgyán József
Torgyán József 2016-ban
Torgyán József 2016-ban
Magyarország földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztere
Hivatali idő
1998. július 8. – 2001. február 15.
ElődNagy Frigyes
UtódBoros Imre
Született1932. november 16.[1]
Mátészalka
Elhunyt2017. január 22. (84 évesen)[2]
Budapest[3]
SírhelyFarkasréti temető
PártFüggetlen Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt
HázastársaCseh Mária (1959–2017)
GyermekeiTorgyán Brigitta
Foglalkozás
Iskolái
Halál okaszívelégtelenség
Torgyán József aláírása
Torgyán József aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Torgyán József témájú médiaállományokat.

Torgyán József (Mátészalka, 1932. november 16. – Budapest, 2017. január 22.) magyar politikus és ügyvéd. 1990–2002 között országgyűlési képviselő, 1991-től 2002-ig az FKGP elnöke, 1998 és 2001 között földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. A rendszerváltás utáni évtized politikájának emblematikus alakja.

Élete

Fiatalkora, tanulmányai

Torgyán Sándor tisztviselő, állampénztári főtanácsos és Papp Erzsébet óvónő első gyermekeként látta meg a napvilágot 1932. november 16-án, Mátészalkán. Anyai ágon beregsziklási görögkatolikus papi családból, míg apai ágon szatmári parasztcsaládból származik. Testvérei közül Eliz gyermekkorában elhunyt, Sándor osztályvezető belgyógyász főorvos, míg Mária hegedűtanár lett Németországban.

1936-ban a család Budapestre költözött, így iskoláit is ott végezte. A középiskolát a Könyves Kálmán Gimnáziumban kezdte, de az érettségit már a Wágner Manó Gimnázium és Zenei Gimnáziumban tette le, mellyel párhuzamosan a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hegedű főtanszakát is elvégezte. 1951-ben nyert felvételt az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára, ahol 1955-ben diplomázott. 1956-ban lett ügyvédjelölt, 1957 végén tett szakvizsgát és 1958. március 18-án jegyezték be az ügyvédi kamarába.

Tanulmányai alatt szinte minden pályázatot megnyert, amit lehetett, egy éven át az Állam- és Jogelméleti Tudományos Diáktársaság elnöke, majd három éven át a Nemzetközi Közjogi Tudományos Diáktársaság elnöke volt, már hallgatóként gyakorlatokat vezetett a nemzetközi jogi tanszéken. Tanulmányai befejeztével lehetősége lett volna a Külügyi Akadémián való továbbtanulásra, ha belép a Magyar Dolgozók Pártjába. Mivel ezt visszautasította, segédmunkásként kellett elhelyezkednie egy budapesti hajógyárban.

A forradalomtól a rendszerváltozásig

Az 1956-os forradalomban az Újpesti Forradalmi Bizottság tagja volt, ezért 1958. augusztus 22-én, minden hivatalos indoklás nélkül kizárták az Ügyvédi Kamarából, mely döntés ellen nem fellebbezhetett. Az Antall József által a kisgazda vezetőknek átadott dokumentumok szerint kezdő jogászként (bírói jegyzőként) részt vett az 1956-os forradalmárok ellen eljáró Tutsek-féle vérbíróság munkájában.[4]

Kamarai kizárása után néhány hónapig ismét segédmunkásként volt kénytelen dolgozni, ezúttal az Acélöntő- és Csőgyárban, mígnem még abban az évben, december 22-én visszavették. Ezután 1959 januárjától 1990 júliusáig az újpesti 41. sz. Ügyvédi Munkaközösség tagjaként tevékenykedett.

1959-ben házasodtak össze Cseh Máriával, a Pécsi Nemzeti Színház operettszínésznőjével, egy gyermekük született, Attila, aki szintén ügyvéd.

Politikai szerepvállalása

Kisgazdapárti kötődését nagy mértékben befolyásolta személyes jóbarátja, Arany Bálint, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, valamint a Magyar Közösség vezetője, akinek évtizedeken át családi ügyvédje is volt. 1988-ban bekapcsolódott a FKGP újjászervezésébe, 1990 áprilisától decemberig a párt főügyésze és budapesti szervezetének elnöke volt.

Az 1990-es magyarországi országgyűlési választás második fordulójában Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 9. sz. választókerületében (Mátészalka és környéke) második lett ugyan, de a párt megyei területi listavezetőjeként bejutott a parlamentbe. Előbb az alakuló kisgazda frakció, majd 1991-ben a párt elnökévé választották.

1992. február 29-én az FKGP Torgyán József vezetésével kilépett a kormánykoalícióból, mivel kevésnek ítélték az Antall-kormány rendszerváltás jegyében hozott intézkedéseit, leghevesebben a reprivatizációt kizáró kárpótlási törvényt támadták, amelynek alkotmányos alapjait az 1867-es Földművelés-és Vidékigazgatási törvényben találták meg.

1992 augusztusában az Antikommunista Világliga (ma Világliga a Szabadságért és Demokráciáért) elnökévé választották, mely tisztséget 1993. október 23-áig töltötte be.

1990-től 2002-ig az FKGP országgyűlési képviselője, 1991-től széteséséig elnöke volt. Szókimondó stílusáért számos kritika érte, ugyanakkor a viták mellett jó személyes viszonyt ápolt politikai ellenfeleivel, többek között Horn Gyulával is, bár később a volt miniszterelnök temetésén nem vett részt.[5]

A Független Kisgazdapárt 1990-ben 44 (11,4%), 1994-ben 26 (6,74%), 1998-ban 48 mandátumot (12,44%) szerzett az országgyűlési választásokon, ebből két alkalommal (1990-1992 között az MDF-fel, míg 1998-2002 között a Fidesszel) lépett kormánykoalícióra, így 1998 és 2001 között Torgyán József mint földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter tevékenykedett.

Amikor az FTC súlyos anyagi válságba került, több százmillió forintos állami támogatást utalt ki a klub részére, amiért rengeteg kritika érte.

Hosszabb szünet után visszatért a politikai életbe és 2006 szeptemberében új pártot alapított Magyar Megújulás Mozgalom néven.[6]

A 2010-es magyarországi országgyűlési választáson a „Torgyán–Kisgazda–Koalíció” nevű formáció jelölésében vett részt Csongrád 4. választókerületében,[7] ahol 2,71%-ot ért el.[8]

2016 decemberében szívproblémák miatt kórházi ellátásra szorult, majd 2017. január 22-én otthonában hunyt el.[9] 2017. február 14-én a Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra.

2020 februárjában emléktáblát avattak néhai lakhelyén, Budapesten a Méra utcában.[10]

Sportvezetőként

Torgyán József 1999 és 2001 között a Ferencvárosi TC elnöke volt.[11]

Könyvei

Jegyzetek

  1. ↑ Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ József Torgyán, https://historygreatest.com/jozsef-torgyan-hungarian-politician-died-at-84
  3. ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2023. május 8., PIM123165
  4. ↑ Origo: Torgyán 10 éve a magyar politikában. (Hozzáférés: 2012. november 15.)
  5. ↑ Torgyán 1 forintért venné vissza Kárpátalját (magyar nyelven). 888.hu. (Hozzáférés: 2019. június 6.)
  6. ↑ Torgyán József visszatér, Index.hu, 2006. szeptember 15.
  7. ↑ 2010 évi Országgyűlési választási program - szövetség a Megújuló Magyarországért Torgyán – Kisgazda – Koalíció (TKK). Torgyán József weboldala - torgyanjozsef.hu. [2010. március 28-i dátummal az eredetiből archiválva].
  8. ↑ Torgyán és a kertjét árammal védő gazda is lebőgött. origo.hu, 2010. április 12. (Hozzáférés: 2017. január 23.)
  9. ↑ Koncz Tamás: Meghalt Torgyán József. origo.hu, 2017. január 22. (Hozzáférés: 2017. január 23.)
  10. ↑ Felavatták Torgyán József budapesti emléktábláját (magyar nyelven). Magyar Nemzet. (Hozzáférés: 2021. február 13.)
  11. ↑ FTC: elhunyt Torgyán József, a klub korábbi elnöke. nemzetisport.hu, 2017. január 22. (Hozzáférés: 2017. január 23.)

További információk

Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Torgyán József témában.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Torgyán_József&oldid=23819580”