Jekatyerinburg

Jekatyerinburg (Екатеринбург)

Az Uráli Állami Egyetem épülete, előtérben J.M. Szverdlov szobrával

Jekatyerinburg címere

egyéb neve(i): 1924 – 1991 – Szverdlovszk (Свердловск)'

Közigazgatás

Ország

Oroszország

Föderációs alany

Szverdlovszki terület

Alapítás éve

1723

Polgármester

Csernyeckij Arkagyij Mihajlovics

Népesség

Teljes népesség

1 336 500 fő (2006) +/-

Földrajzi adatok

Tengerszint feletti magasság

270 m

Terület

491 km²

Időzóna

YEKT (UTC+5)

Elhelyezkedése

Jekatyerinburg

Pozíció Oroszország térképén

Koordináták: é. sz. 56° 50′, k. h. 60° 35′

é. sz. 56° 50′, k. h. 60° 35′

Jekatyerinburg

Pozíció a Szverdlovszki terület térképén

Jekatyerinburg weboldala

Jekatyerinburg (oroszul Екатеринбург) Oroszország negyedik legnagyobb városa Moszkva, Szentpétervár és Novoszibirszk után. A Szverdlovszki terület (Свердловская область; Szverdlovszkaja oblaszty) és egyben az Uráli szövetségi körzet központja. 1924 és 1991 között a város neve Szverdlovszk volt.

A városban az aktív gazdasági kapcsolatokra tekintettel 2005 végétől magyar kereskedelmi képviselet, 2008 januárjától pedig főkonzulátus is működik, amely Oroszországban a harmadik magyar diplomáciai képviselet a moszkvai és a szentpétervári után; viszont az egyetlen Oroszország területén, amely kvázi schengeni vízumközpontként működik - jelenleg magyar vízum mellett Ausztria, Finnország, Lettország és Szlovénia képviseletében bocsát ki vízumot.

Lakossága: 1 349 772 fő (a 2010. évi népszámláláskor).^[1]

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Története
3 Gazdasági élet, közlekedés
- 3.1 Gazdaság
- 3.2 Közlekedés
4 A város szülöttei
5 Éghajlat
6 Testvértelepülések
7 Külső kapcsolatok
8 Jegyzetek

Fekvése [szerkesztés]

Jekatyerinburg már Ázsiában található. A város a Transzszibériai vasútvonal 1816-os kilométerénél, a Tobol folyó mellékfolyója, az Iszety partján terül el. Európa és Ázsia határvonala Jekatyerinburg nyugati határán húzódik, és a 2001-évi szabályzás óta területének egy része átnyúlik Európába.

Földrajzi koordinátái: é. sz. 56° 50′, k. h. 60° 35′56.8333333333, 60.5833333333.

Története [szerkesztés]

1723 tavaszán I. (Nagy) Péter cár rendelete értelmében az Iszety partján kezdték el Oroszország legnagyobb vasfeldolgozó üzemének építését. A település születésnapjának 1723. november 28-át tekintik, amikor az első vasfeldolgozó üzem megkezdte munkáját. A települést ekkor nevezték el Jekatyerinburgnak I. Katalin cárnő tiszteletére.

A vasfeldolgozó üzemnek otthont adó erődítmény, korának legfejlettebb európai hadi építészeti szabályai szerint épült. A város európai jellege nemcsak -burg elnevezésében, hanem terveiben is megnyilvánult. A város az uráli iparvidék bölcsője. 1725-ben itt alapították a Jekatyerinburgi Pénzverő Üzemet. Itt készültek Oroszország pénzérméi egészen az Októberi forradalomig.

Az Októberi forradalmat követően II. Miklós cárt és családját Jeketyerinburgban tartóztatták le a bolsevikok és itt is végezték ki. Egy legenda szerint a kivégzőosztag egyik tagja Nagy Imre volt.^[2]^[3]

1924-ben a város felvette a Szverdlovszk nevet, Jakov Mihajlovics Szverdlov tiszteletére, aki 1917-ben jelentős szerepet játszott a bolsevik mozgalomban. 1991-ben a városi duma képviselői visszaállították eredeti nevét.

A város részben hadiipari központ, ezért a szovjet időkben nem látogatható, zárt város volt. 1979-ben 68 helyi lakos halt meg tüdő-eredetű lépfene-fertőzésben, mert elromlott egy katonai termelőüzem levegőszűrő berendezése. Nyugati szakértők ekkor értették meg, hogy a városban nagy léptékű biofegyver (anthrax) termelő üzem működik, a Szovjetunió tehát megszegi az általa is ratifikált Biológiai- és toxinfegyver-tilalmi egyezményt (BTWC) ^[4]

Gazdasági élet, közlekedés [szerkesztés]

Gazdaság [szerkesztés]

Közlekedés [szerkesztés]

A városalapítók: Tatyiscsev és de Gennin szobra

Légiközlekedés [szerkesztés]

Jekatyerinburg nemzetközi repülőtere Kolcovo (IATA: SVX, ICAO: USSS) 1943-ban nyílt meg , amikor a katonai repülőteret megnyitották a polgári légi forgalom előtt. A város központjától 17 km-re délkeletre található. 1993-ban privatizálták a repülőteret, ekkor jött létre a Kolcovo Airport NyRt. és az Ural Airline NyRt.

A Kolcovo repülőtere 2006-ban az előzetes adatok szerint 9 771 járaton 1 360 000 utast szolgált ki, közülük mintegy 500 000 fő érkezett vagy utazott nemzetközi viszonylatokon. A Kolcovo repülőtér és Szverdlovszk-személypályaudvar között az 1. számú autóbusz járat közlekedik.

Vasút [szerkesztés]

Jeketyerinburg Oroszország egyik legjelentősebb vasúti csomópontja. A központi pályaudvar Szverdlovszk-személypályaudvar (Свердловск-Пассажирский). Innen 7 fővonal indul (Perm, Kazány, Cseljabinszk, Kurgán, Tyumeny, Tavdu és Nyizsnyij Tagil felé). Itt találkozik a Transzszibériai vasútvonal északi (napjainkban elfogadott) és déli (megnyitása idején használatos) vonalvezetése. A város első pályaudvara 1881-ben épült. Jelenlegi pályaudvar 1994-ben készült el közvetlen metrókapcsolattal.

Városi közlekedés [szerkesztés]

Jeketyerinburg fejlett tömegközlekedéssel rendelkezik. A városban közel 100 autóbuszvonal 24 villamosvonal és fejlett trolibuszhálózat található.

A jekatyerinburgi metró Oroszország legrövidebb metrója, mindössze 7 állomással. Megnyitására 1991. április 26-án került sor. Jelentősége rövidsége ellenére igen nagy, mivel a város ipari területét, az Uralmast köti össze a belvárossal.

A város szülöttei [szerkesztés]

Borisz Jelcin, orosz államfő (1991-2000)
Viktor Viktorovics Majgurov, orosz biatlonista
Nyikolaj Vlagyimirovics Pankratov, síelő
Alekszandr Malinyin, énekes
Pavel Dacjuk , jégkorongozó

Éghajlat [szerkesztés]

Jekatyerinburg éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	5,8	9,4	17,3	28,8	33,4	35,6	38,8	37,2	31,9	24,7	13,5	8,6	38,8
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	−9,1	−6,8	1,0	9,8	17,4	23,0	24,4	21,1	14,5	6,8	−2,8	−7,9	7,6
Átlaghőmérséklet (°C)	−12,6	−11,1	−3,8	4,3	11,3	17,1	19,0	15,9	9,8	3,4	−5,8	−11,0	3,0
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−15,7	−14,5	−7,6	0,0	6,2	12,1	14,4	11,9	6,4	−0,7	−8,3	−13,7	−0,7
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−44,6	−42,4	−39,2	−21,8	−13,5	−2,3	1,5	−1,0	−9,0	−26,6	−39,2	−46,7	−46,7
Átl. csapadékmennyiség (mm)	26	20	20	28	50	74	89	72	58	39	33	28	537
Forrás: [1]