Parlamentáris köztársaság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A parlamentáris köztársaság kormányforma, a köztársasági államforma egyik típusa, amelyben a törvényhozó és a végrehajtó hatalmi ágak nem különülnek el egyértelműen, a végrehajtó hatalom fölötti ellenőrzést is a törvényhozás látja el (a tényleges végrehajtói hatalommal rendelkező kormányfőt nem közvetlenül választják a választók, hanem a parlament szavaz neki bizalmat), viszont az államfő és a kormányfő szerepe és személye világosan elkülönül – az utóbbi a valós hatalom feje. A köztársasági elnök jogosultságai gyengék (bár ő az állam első embere), a parlamentnek alárendelten működik, főként protokolláris szerep jut neki, és többnyire a parlament választja. Ez a kormányforma főleg Európában jellemző.

Magyarország jelenlegi államformája köztársaság, kormányformája pedig parlamentáris köztársaság.

Jelenlegi parlamentáris köztársaságok[szerkesztés]

Narancssárga szín: A parlamentáris rendszer a világ országaiban (2021)

Afrika[szerkesztés]

  1.  Etiópia
  2.  Mauritius
  3.  Szomália

Amerika[szerkesztés]

  1.  Barbados
  2.  Dominikai Közösség
  3.  Trinidad és Tobago

Ausztrália és Óceánia[szerkesztés]

  1.  Szamoa
  2.  Vanuatu

Ázsia[szerkesztés]

  1.  Banglades
  2.  India
  3.  Izrael
  4.  Kelet-Timor
  5.  Nepál
  6.  Szingapúr
  7.  Törökország

Európa[szerkesztés]

  1.  Albánia
  2.  Ausztria
  3.  Bulgária
  4.  Csehország
  5.  Észtország
  6.  Finnország
  7.  Görögország
  8.  Horvátország
  9.  Izland
  10.  Írország
  11.  Lengyelország
  12.  Lettország
  13.  Litvánia
  14.  Észak-Macedónia
  15.  Magyarország, egykamarás parlament
  16.  Málta
  17.  Németország, kétkamarás parlament
  18.  Olaszország, kétkamarás
  19.  Portugália
  20.  Szerbia
  21.  Szlovákia
  22.  Szlovénia