Ugrás a tartalomhoz

Máda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) végezte 2020. június 25., 02:40-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.1)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Máda (Mada)
A Mádai-szoros
A Mádai-szoros
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeHunyad
KözségBalsa
Rangfalu
KözségközpontBalsa
Irányítószám337021
SIRUTA-kód87905
Népesség
Népesség71 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság-
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 59′ 22″, k. h. 23° 08′ 21″45.989513°N 23.139295°EKoordináták: é. sz. 45° 59′ 22″, k. h. 23° 08′ 21″45.989513°N 23.139295°E
SablonWikidataSegítség

Máda (románul: Mada) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Az Erdélyi-érchegységben, Algyógytól tíz kilométerre északnyugatra fekszik.

Története

[szerkesztés]

Először 1407-ben, Mada néven szerepelt, Al-Diód vár tartozékaként. Az algyógyi uradalom román falva volt. Gazdaságában a szarvasmarhatartáson kívül a cseresznye-, alma- és szilvatermesztés és a méhészkedés játszott szerepet. (Helyben alakult ki a mádai kormos alma nevű almafajta.[1]) Lakóit a környék lakói szajkóknak (găiți) csúfolták, mert a sok gyümölcsfa vonzotta ezeket a madarakat.[2]

Népessége

[szerkesztés]
  • 1900-ban 1270 lakosából 1266 volt ortodox vallású román.
  • 2002-ben Stăuini településsel együtt 161 román lakosa volt, közülük 153 ortodox és 8 pünkösdista vallású.

Látnivalók

[szerkesztés]
  • A tíz hektáron elterülő Mádai-szoros (Cheile Madei vagy Măzii) egy karsztos hasadék, amelyet a Gyógyi-patak egyik ága vájt ki magának. Nyáron, alacsony vízállásnál a patakban gázolva kb. háromnegyed óra alatt lehet bejárni. A vízszint felett kb. száz méterrel, a szorost keletről határoló sziklafalban nyílik a Peștera Zidită barlang, amelyet a 17. században a portyázó csapatok elől idemenekülő környékbeliek kőfallal és lőrésekkel tettek védhetővé. Az 545 méter járathosszúságú barlangot cseppkövek ékesítik.

Források

[szerkesztés]
  1. Nagy-Tóth Ferenc: Régi erdélyi almák. Kolozsvár, 1998
  2. Grigore Rusu, Viorel Bidian és Dumitru Loșonți: Atlasul lingvistic român pe regiuni: Transilvania; date despre localități și informatori. București, 1992, 157. o.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]