Kisölved
| Kisölved (Malé Ludince) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nyitrai |
| Járás | Lévai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1255 |
| Polgármester | Csenger Beáta |
| Irányítószám | 937 01 |
| Körzethívószám | 036 |
| Forgalmi rendszám | LV |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 170 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 27 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 132 m |
| Terület | 6,80 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 59′, k. h. 18° 42′Koordináták: é. sz. 47° 59′, k. h. 18° 42′ | |
| Kisölved weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Kisölved, (szlovákul Malé Ludince) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Lévától 30 km-re délre fekszik.
Története[szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban éltek emberek. A vonaldíszes kerámiák települését találták itt meg a régészek.
1255-ben "Vlued" alakban említik először. Az esztergomi érsek birtoka, melyet a Pászthóiak pusztítottak el, lakosságát elűzték. 1571-ben 16 családja adózott. 1715-ben 17, 1720-ban 23 adózója volt. 1828-ban 56 házában 340 lakos élt, akik mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. 1850 körül 504 református lakta. A falu szőlőtermesztéséről, borászatáról volt híres.
Vályi András szerint "Nagy, és Kis Ölved. Két magyar falu Hont Várm. földes Urok az Esztergomi Érsek, lakosai többen reformátusok, fekszenek Zalabához 1/2 órányira, Pasztohához 1 mértföldnyire, a’ Szikintze völgyön, melly víz a’ falu mellett foly el, határjok szoross, de meg lehetős termékenységűek, réttyeik elegendők, szőlejek jó borokat teremnek, Kis Ölvednek erdeje nints."[2]
Fényes Elek szerint "Kis-Őlved (Kis), magyar falu, Honth vmegyében, Ipoly-Pásztóhoz 1/2 mfd. 12 kath., 54 ref. lak. Ref. anyatemplom. Bora meglehetős. Földjei, rétjei jók. F. u. a primás. Ut. p. Kéménd."[3]
A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Vámosmikolai járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt.
1944. karácsonya és 1945. húsvétje között Kisölved és környéke, a Garam mente csatatérré vált az előrenyomulóban lévő szovjetek és a visszavonuló németek közt. Kisölved és a környék más településeinek (Garamkissalló és Zalaba) csaknem teljes lakosságát kitelepítették, a falvakat kifosztották, de a lakosság a harcok elvonulása után visszatért. [1]
Népessége[szerkesztés]
1880-ban 454 lakosából 439 magyar és 1 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 470 lakosából 465 magyar és 5 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 463 lakosából 462 magyar és 1 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 440 lakosából 435 magyar és 5 szlovák anyanyelvű volt.
1921-ben 456 lakosából 455 magyar és 1 csehszlovák volt.
1930-ban 413 lakosából 393 magyar és 9 csehszlovák volt.
1941-ben 386 lakosából 385 magyar volt.
1970-ben 311 lakosából 286 magyar és 25 szlovák volt.
1980-ban 260 lakosából 233 magyar és 27 szlovák volt.
1991-ben 220 lakosából 187 magyar és 29 szlovák volt.
2001-ben 204 lakosából 169 magyar és 35 szlovák volt.
2011-ben 183 lakosából 148 magyar és 26 szlovák.
Neves személyek[szerkesztés]
- Itt szolgált Jókay Lajos református lelkész.
Nevezetességei[szerkesztés]
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
A Lévai járás települései | ||
|---|---|---|
Léva (Levice) | ||
Alsópél (Dolný Pial) · Alsószecse (Dolná Seč) · Alsószemeréd (Dolné Semerovce) · Bajka (Bajka) · Baka (Devičany) · Bakabánya (Pukanec) · Bakaszenes (Uhliská) · Barsbese (Beša) · Barsendréd (Ondrejovce) · Barsvárad (Tekovský Hrádok) · Bát (Bátovce) · Berekalja (Podlužany) · Borfő (Brhlovce) · Bori (Bory) · Csata (Čata) · Csejkő (Čajkov) · Cseke (Čaka) · Dalmad (Domadice) · Deménd (Demandice) · Derzsenye (Drženice) · Egeg (Hokovce) · Ény (Iňa) · Érsekkéty (Keť) · Fakóvezekény (Plavé Vozokany) · Farnad (Farná) · Felsőpél (Horný Pial) · Felsőszecse (Horná Seč) · Felsőszemeréd (Horné Semerovce) · Felsőtúr (Horné Turovce) · Garamkelecsény (Hronské Kľačany) · Garamkeszi (Hronské Kosihy) · Garamkovácsi (Kozárovce) · Garamlök (Lok) · Garamsalló (Šalov) · Garamszentgyörgy (Jur nad Hronom) · Garamszőlős (Rybník) · Garamtolmács (Tlmače) · Garamújfalu (Nová Dedina) · Gyerk (Hrkovce) · Hontalmás (Jabloňovce) · Hontbagonya (Bohunice) · Hontbesenyőd (Pečenice) · Hontfüzesgyarmat (Hontianska Vrbica) · Hontnádas (Hontianske Trsťany) · Ipolybél (Bielovce) · Ipolyfödémes (Ipeľské Úľany) · Ipolypásztó (Pastovce) · Ipolyság (Šahy) · Ipolyszakállos (Ipeľský Sokolec) · Ipolyvisk (Vyškovce nad Ipľom) · Kálna (Kalná nad Hronom) · Kereskény (Krškany) · Kétfegyvernek (Zbrojníky) · Kiskoszmály (Malé Kozmálovce) · Kisóvár (Starý Hrádok) · Kisölved (Malé Ludince) · Kistompa (Tupá) · Kural (Kuraľany) · Lekér (Hronovce) · Lontó (Lontov) · Lüle (Lula) · Málas (Málaš) · Nagygyőröd (Veľký Ďur) · Nagykoszmály (Veľké Kozmálovce) · Nagyod (Vyšné nad Hronom) · Nagyölved (Veľké Ludince) · Nagysalló (Tekovské Lužany) · Nagytúr (Veľké Turovce) · Nemesoroszi (Kukučínov) · Nyírágó (Nýrovce) · Óbars (Starý Tekov) · Oroszka (Pohronský Ruskov) · Palást (Plášťovce) · Peszektergenye (Sikenica) · Sáró (Šarovce) · Setétkút (Jesenské) · Szalatnya (Slatina) · Szántó (Santovka) · Százd (Sazdice) · Szete (Kubáňovo) · Töhöl (Tehla) · Tőre (Turá) · Újbars (Nový Tekov) · Vámosladány (Mýtne Ludany) · Zalaba (Zalaba) · Zselíz (Želiezovce) · Zsember (Žemberovce) · Zsemlér (Žemliare) |  | |
