Magyar Köztársaság (1989–)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Adam78 (vitalap | szerkesztései) 2021. április 26., 14:31-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Kapcsolódó szócikkek: ogy. választások külön linkjei helyett sablon)

Az Alaptörvény 2012. január 1-jei hatályba lépésétől az ország hivatalos megnevezése Magyarország. A köztársaság 1989. október 23-ai kikiáltását követően a hivatalos megnevezés a Magyar Köztársaság volt, ezt módosította az új alaptörvény, mely a korábbi alkotmány helyett biztosít alapjogokat az új államforma számára. A közbeszédben a jelenlegi köztársaságot gyakran harmadik magyar köztársaságként említik.

Előzményei

A felsorolás a Magyarország területén megvalósult polgári demokratikus államalakulatokat veszi számba. Ezek mind köztársasági államformában működtek, alkotmányos monarchia nem volt közöttük.

Első ízben 1918-ban, az őszirózsás forradalom után lett az ország államformája népköztársaság. Az első magyar köztársaság rövid fennállása után a Magyarországi Tanácsköztársaság nevű proletárdiktatúra időszaka következett, majd 1946-ig formálisan visszaállították a monarchiát, de az államfő már csak kormányzói tisztet viselt.

A Magyar Köztársaság kikiáltását a nemzetgyűlés 1946 elején szavazta meg, 1949. augusztus 20-án azonban ez is átadta a helyét egy népköztársaságnak nevezett kommunista diktatúrának, amit szovjet mintára építettek ki. Ez a szocialista diktatúra több mint 40 évig, 1989. október 23-áig állt fenn.

Létrejötte

Az 1989–90-es politikai rendszerváltások következtében megszűntek a szocialista blokk országaiban a szovjet típusú diktatórikus, egypártrendszerű állami berendezkedések, melyek jórészt a második világháború befejezését és a békekötéseket követően alakultak ki, a helyenként csalással, helyenként demokratikusan hatalomra kerülő kommunisták vezetésével. Ez csatlakozási lehetőséget adott a Kelet-Közép-Európa kevésbé fejlett gazdasággal rendelkező országainak a nyugati demokratikus állami, politikai, gazdasági és társadalmi berendezkedés fejlődéséhez, vagy megalapozásához.

A magyarországi rendszerváltás egyik legfontosabb aktusaként 1989. október 23-án került sor a (harmadik) Magyar Köztársaság kikiáltására az 1989. október 18-án megalkotott és október 23-án hatályba léptetett 1989. évi XXXI. törvény alapján az Országháznál az akkori megbízott államfő, Szűrös Mátyás kiáltotta ki.[1]

Elnökei

Szűrös Mátyás (az Országgyűlés elnökeként, ideiglenes köztársasági elnökként gyakorolva a köztársasági elnöki jogköröket): 1989. október 18. – 1990. május 2.

1. Göncz Árpád: 1990. május 2. – 2000. augusztus 4.

2. Mádl Ferenc: 2000. augusztus 4. – 2005. augusztus 4.

3. Sólyom László: 2005. augusztus 5. – 2010. augusztus 5.

4. Schmitt Pál: 2010. augusztus 6. – 2012. április 2.

Kövér László (az Országgyűlés elnökeként gyakorolva a köztársasági elnöki jogköröket): 2012. április 2. – május 10.

5. Áder János: 2012. május 10. –

Kormányai

Németh-kormány a Magyar Népköztársaság utolsó (1988. november 24.1989. október 22.) és az új Magyar Köztársaság első kormánya (1989. október 23.1990. május 23.)

Antall halála (december 12.) és a kinevezés (december 21.) között Boross Péter ügyvezető miniszterelnök volt.

Kézikönyvek a témakörről

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

  1. A köztársaság kikiáltása. [2012. január 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 6.)

Külső hivatkozások