Egri főegyházmegye

Egri főegyházmegye (Archidioecesis Agriensis)
Elhelyezkedés
Ország	Magyarország
Területi fennhatóság	Heves megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Nógrád megye, Hajdú-Bihar megye, Békés megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye
Főegyházmegye	Egri
Főesperesi körzetek	székesegyházi, borsodi, abaúj-zempléni, jász-kuni
Esperesi körzetek	19
é. sz. 47° 53′ 58″, k. h. 20° 22′ 24″47.8993, 20.3732
Statisztikai adatok
Terület	11 500 km²
Lakosság
Teljes	1.254.000 (2011)
Egyházmegyéhez tartozók	686.900 (54,8%)
Plébániák	310
További jellemzők
Egyház	római katolikus egyház
Rítus	latin
Jogelőd	Roman Catholic Diocese of Eger
Alapítás ideje	1804. augusztus 9.
Alapító	Szent István király
Székhely	Eger
Székesegyház	Szent Mihály- és Szent János-főszékesegyház
Társszékesegyház	Sárospataki bazilika
Védőszent	János apostol
Papjai	194
Nyelvek	magyar
Vezetése
Pápa	Ferenc
Érsek	Ternyák Csaba
Általános helynök	Ficzek László
Főesperesek	dr. Csizmadia István, Kecskés Attila, Mikolai Vince, Szántó József
Nyugalmazott püspök	Katona István
Térkép
Egri főegyházmegye
Honlap
Egri főegyházmegye weboldala Egri főegyházmegye a Catholic Hierarchy-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Egri főegyházmegye témájú médiaállományokat.

Az Egri főegyházmegye (latinul: Archidioecesis Agriensis) a római katolikus egyházhoz tartozó egyházmegye Magyarországon. Katedrálisa az egri Szent Mihály- és Szent János-főszékesegyház.

Terület

Szomszédos egyházmegyék

• Váci egyházmegye (nyugat)
• Besztercebányai egyházmegye (északnyugat)
• Rozsnyói egyházmegye (észak)
• Kassai főegyházmegye (északkelet)
• Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye (kelet)
• Szeged-Csanádi egyházmegye (dél)

Történelem

Az alapítástól a török hódoltságig

Az egri egyházmegyét I. István király alapította valószínűleg 1004-ben (de mindenképp 1009 előtt), az általa 1000 és 1009 között alapított tíz püspökség egyikeként. A magyarországi püspökségek közül ennek a területe volt a legnagyobb. A kezdeti időszakban az alábbi vármegyék tartoztak hozzá:

• Heves (Újvár) és Külső-Szolnok,
• Borsod,
• Abaúj,
• Zemplén,
• Ung,
• Ugocsa,
• Szabolcs,
• Bereg,
• Zaránd; később még:
• Sáros,
• Szatmár,
• Kraszna,
• Torna és
• Máramaros vármegye, valamint a
• Jászság is.

Hozzá tartoztak a Váradi püspökség alapítása előtt a bihari részek is, sőt, a zsombolyi (pankotai) főesperesség (benne Dénesmonostora) még ez után is, egészen a 18. század közepéig. Egyik első püspöke az a Buldus volt, aki a hagyomány szerint szent Gellérttel együtt halt vértanúhalált. A püspökség központja a török uralomig a várban volt.

A várban még a 11. században felépítették a Szent János evangélista tiszteletére szentelt püspöki székesegyházat — ezt 1241-ben, amikor II. Kilit volt a püspök, a tatárok felégették. A tatárjárás után többször is átépítették.

Bizonnyal a tatárjárás tapasztalataiból okulva IV. Béla 1248-ban kővár építésére adott engedélyt Lambert püspöknek. Az új templomot a régi helyén, de már gótikus stílusban emelték.

Mátyás király uralkodása alatt Beckensloer János püspök gótikus stílusban átépíttette az akkor még a várban álló püspöki palotát; az épület ma is látható. Az építkezéseket Dóczy Orbán püspök folytatta és Bakócz Tamás fejezte be; elkezdték a várbeli székesegyház késő gótikus átépítését is. Mátyás király halála után Estei Hippolit püspök idején építették a közelmúltban felújított Hippolyt-kaput.

Buda eleste után a török fenyegetésre hivatkozva 1542-ben Perényi Péter országos főkapitány megszállta és saját tulajdonába vette a várat. Később királyi birtok lett, de a püspöki jövedelmeket továbbra is a várra kellett fordítani. Eger igazi urai a többnyire protestáns királyi várkapitányok lettek. 1566-ban Mágóchy Gáspár eltávolíttatta a várból a káptalant és átalakíttatta a székesegyházat: a püspök és a káptalan székhelyét Kassára helyezték át, és ott maradt 1596 (Eger eleste) után is, csupán a káptalan tartózkodott 1613–1649 között Jászón. Kassán alapította meg Kisdy Benedek püspök (1648–1660) a szemináriumot, valamint a jezsuita kollégiumot két karral:

• filozófiai,
• teológiai.

Eger felszabadulásától a 18. század végéig

Eger 1687. december 17-én szabadult fel a török uralom alól. I. Lipót 1688-ban szabad királyi várossá nyilvánította (azaz mentesítette az egyházi és földesúri terhek alól). Ez az állapot azonban csak 1695-ig tartott: ekkor Fenessy György püspök kérésére az uralkodó újra püspöki várossá nyilvánította. A mecseteket keresztény templomokká alakították, ekképpen még 1687-ben a jezsuiták is egy egykori mecsetben telepedtek meg (Tatár, 2009).

Egerbe csak Telekessy István püspök (1699–1715), II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának egyik aktív támogatója helyezte vissza a püspökség székhelyét. Felújította és székesegyház rangjára emelte a Szent Mihály plébániatemplomot. 1705-ben az aggasztó paphiány enyhítésére szemináriumot alapított.

Michelangelo Grigoletti (1840 körül): A szent család (Az egri főszékesegyház jobb oldali mellékhajójának oltárképe)

Utódja, Erdődy Gábor Antal (1715–1755) 1726-ban a plébániatemplom helyén barokk katedrálist emelt, a templom dombjának tövében pedig megépíttette az új püspöki palotát. Vikáriusa, Foglár György 1740-ben jogakadémiát alapított a városban. Ezt kívánta Barkóczy Ferenc püspök (1755–1761) egyetemmé fejleszteni, és meg is kezdték a bölcsészet oktatását. A líceumot Eszterházy Károly püspök (1761–1799) fejezte be, az egyetem alapítását azonban Mária Terézia nem engedélyezte.

A 18. században többször is gondoltak a hatalmas egyházmegye fölosztására, de ezt csak 1804-ben, Eszterházy Károly püspök halála után tették meg. Ekkor VII. Piusz pápa három részre osztotta, létrehozva a Kassai és a Szatmári püspökséget. Egyúttal a maradék Egri püspökséget metropolitai (érseki) rangra emelte.

A városi polgárság szeretett volna szabadulni az egyházi fennhatóság alól, és kérvényt nyújtott be a parlamentnek, hogy nyilvánítsák Egert szabad királyi várossá, de nem jártak sikerrel.

19-20. század

A 19. század egri érsekei elsősorban a szociális és oktatási intézmények támogatásával tűntek ki. A harmadik egri érsek (1827–1847) a német nyelvű költeményeiről ismert Pyrker János László velencei pátriárka lett. Ő bővítette a palotát, megalapította (1828-ban) az első magyar nyelvű tanítóképzőt, valamint egy rajziskolát. Ő alapozta meg a vár kultuszát. Fő műve a mai katedrális, Magyarország második legnagyobb temploma, amit 1831 és 1837 között Packh János, majd Hild József tervei alapján emeltek klasszicista stílusban. Pyrker érsek 1844-ben a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta gazdag képgyűjteményét — lényegében ez lett az 1900-ban megnyitott Szépművészeti Múzeum anyagának alapja.

Az egri érsekség 1909-ben
1. Egri főegyházmegye
2. Kassai egyházmegye
3. Rozsnyói egyházmegye
4. Szatmári egyházmegye
5. Szepesi egyházmegye

Utódai közül Bartakovics Béla (1850–1873) telepítette le Egerben az angolkisasszonyokat. Újraindította a jogi akadémiát is. Samassa József (1873–1912) gondoskodott a beteg és munkaképtelen papok ellátásáról. Szmrecsányi Lajos (1912–1943) felső kereskedelmi iskolát és több konviktust alapított, az első világháború alatt pedig az érseki palotában hadikórházat létesített.

1948-ban az egyház intézményeit, birtokait államosították (néhány épületnek, például az egri Líceumnak csak a használati jogát, a tulajdonjoga az egyházé maradt). A Róma iránti töretlen hűség egyfajta szimbóluma a székesegyház 1950-ben festett, Eger és Róma kapcsolatát ábrázoló freskója.

A rendszerváltás után

A rendszerváltás után a magyar egyházmegyék rendszerét is átalakították. II. János Pál pápa 1982-ben átmenetileg megnövelte a főegyházmegye területét, amikor az érsekséghez csatolta a Rozsnyói és a Kassai egyházmegye Magyarországon maradt részeit, amiket addig helynökök kormányoztak. 1993-ban aztán a főegyházmegye területének keleti részéből új egyházmegyét alapított Debrecen-Nyíregyháza kettős központtal, a nyugati, Nógrád megyei plébániákat a Váci, illetve a nagykunságiak egy kisebb részét, valamint a Békés megyei plébániáit pedig a Szeged-Csanádi egyházmegyéhez csatolta.

Szervezet

Az egyházmegyében szolgálatot teljesítő püspökök

Fénykép	Név, beosztás	Születési helye, ideje	Kinevezés dátuma
	Ternyák Csaba egri érsek	Fertőszentmiklós, 1953. december 4. (70 éves)	esztergom-budapesti segédpüspöknek és címzetes érseknek kinevezve: 1992. december 24. A Klérus kongregáció titkára: 1997. december 11. Egri érsek: 2007. június 9.
	Katona István nyugalmazott egri segédpüspök	Nagykáta, 1928. október 3. (96 éves)	váci segédpüspöknek kinevezve: 1989. november 3. egri segédpüspöknek kinevezve: 1997. október 10. Nyugállományban: 2013. november 25.

Tevékenységek

Intézmények

• Egri Hittudományi Főiskola és Érseki Papnevelő Intézet

Források

• 1000 éves az egri főegyházmegye – Tájékoztató az egri bazilikában
• eger.me
• Eger város honlapja
• A történeti Magyarország katolikus levéltárai
• Tatár Sarolta: Magyar katolikus templomok (Tóth Könyvkereskedés és Kiadó, Debrecen, 2009) 176 p. ISBN 978-963-596-408-6

További információk

• Hivatalos honlap