Ugrás a tartalomhoz

Bágy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen KobeatBot (vitalap | szerkesztései) 2020. március 24., 13:45-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Hivatkozások: ==Források== szakasz ==Jegyzetek== szakaszra, {{források}} sablon {{jegyzetek}} sablonra (WP:FELÉP), apróbb javítások AWB)
Bágy (Bădeni)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeHargita
KözségHomoródszentmárton
Rangfalu
KözségközpontHomoródszentmárton
Irányítószám537177
Körzethívószám0266
SIRUTA-kód84950
Népesség
Népesség205 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság197 (2011)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 13′ 04″, k. h. 25° 20′ 51″46.217794°N 25.347600°EKoordináták: é. sz. 46° 13′ 04″, k. h. 25° 20′ 51″46.217794°N 25.347600°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Bágy témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Bágy (románul Bădeni) falu Romániában, Hargita megyében. Közigazgatásilag Homoródszentmártonhoz tartozik.

Fekvése

Székelyudvarhelytől 18 km-re délkeletre a Bágyi-hegy déli lejtőjén a Dályai-patak (vagy Dá-pataka) mellett fekszik.

Története

A falu melletti 856 m magas Várhegyen 1662-ben épült fel a vár a környék hat falujának összefogásával a török és tatár támadások ellen. Ostromot nem szenvedett, valószínűleg elhagyatottságában magától omlott össze. Alapfalai is alig látszanak. 1910-ben 561, 1992-ben 244 magyar lakosa volt.[2] A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott.

Látnivalók

Református templom és rovásemlék

Bágy kőkerítéssel övezett református temploma a 1516. század fordulóján épülhetett gótikus stílusban, 30 m magas tornya 1804-ben épült (bár már 1792-ben megkezdték a pénzgyűjtést hozzá). Két harangja közül a nagyobbik 1920-ból, a kisebb 1887-ből származik. A templom orgonája 1871-ből való, a szószék koronája 1832-ből, a diófából készült úrasztala 1936-ból. Értékes kincse egy 16. századi gótikus ezüstkehely.[2][3]

A templom 2013-as felújításakor a kőművesek egy, a falba másodlagosan beépített, valószínűleg a 13. és 16. század közötti időkből származó követ találtak, melyen egy székely-magyar rovással készült felirat látható. Legvalószínűbb olvasata: „URBN/ORBN BNDÓ/BNDK CSNALTA”, azaz „Urbán/Orbán Bandó/Benedek csinálta”.

A bágyi vár

A falu mellett emelkedő 856 m magas kopár Várhegy tetején épült a fel bágyi vár. Tetejéről betekinthető az egész környék, látszik a Fogarasi-havasok láncolata, Hargita csúcsai és az összes környező település.

Az erődítmény a 17. század török és tatár pusztításai után hat falu egyesült erejével védelmező menedékvárnak épült Bágy, Ége, Dálya, Lókod, Patakfalva és Recsenyéd falvak nemesembereinek támogatásával. A vár hat bástyája egy-egy külön falu építése és menedékhelye volt. Mindegyik saját faluja irányába nézett, így belőlük megfigyelhették az ellenség mozgását. A bágyi vár a környező települések őrszeme volt a Hargita környéki várrendszer egyik tagjaként, ahonnan vész idején éjszakai tűzjelekkel üzentek, ha ellenség portyázott a Székelyföldön.

A bágyi vár romjait régészeti rezervátumnak nyilvánították. Ezekből mára nem sok maradt fenn, köveit a múlt században a falu házainak felépítésére használták.[2]

Események

  • A Bágyi Vár-fesztivál: minden év pünkösdvasárnapján rendezik, hivatalosak rá a környező falubeliek is. Többek között a várvédelem jelképeként tüzeskerekeket eresztenek le a hegyről a tatárjárásokra emlékezve.[4]

Híres emberek

Hivatkozások

  1. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Hargita megye. adatbank.ro
  2. a b c Vofkori László. Székelyföld útikönyve I.. Cartographia Kft., Budapest, 618. o. (1998). ISBN 963-352-897-6 
  3. A bágyi templom története a Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye honlapján. [2018. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 9.)
  4. Bágyi Vár-fesztivál. (Hozzáférés: 2013. július 12.)[halott link]