Budai Vár-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Budavári Labirintus szócikkből átirányítva)
Budai Vár-barlang
250px
Hossz 1050 m
Hely 1014 Budapest Úri utca 9.
Budai Vár-barlang (Budapest)
Budai Vár-barlang
Budai Vár-barlang
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 00″, k. h. 19° 02′ 03″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 00″, k. h. 19° 02′ 03″
A Wikimédia Commons tartalmaz Budai Vár-barlang témájú kategóriát.

A budavári barlang- és pincerendszer vagy Budai Vár-barlang, budavári labirintus, budai Várbarlang, török pincék, várhegyi mésztufabarlang, várhegyi barlang, budavári pincebarlangok, budavári barlangpincék a budapesti Várhegyben található, ami a Budai-hegység délkeleti részén helyezkedik el a Duna mentén. Eredetileg természetes képződmény, a Várhegyet borító mészkő-mésztufa és az alatta lévő márga között a hőforrások mosták ki a természetes üregeket, amikhez később házak pincéit is hozzácsatolták. A barlang- és pincerendszer nagyjából 12 méter mélyen helyezkedik el és 1050 m hosszú.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Őskor és középkor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A várhegyi mésztufabarlang a földtörténet hajnalán hévizes feltörések, kimosódások révén jött létre. A barlangfülkéket a tárgyi leletek alapján már az itt élő ősemberek is használták 350 000 évvel ezelőtt.

A 13. században víz tárolására és pincének használták az üregeket. Később hadi és gazdasági megfontolásokból összekötötték egymással és a Vár házainak pincéivel, így a Várhegy gyomrában valóságos labirintus jött létre.

Barlangkutatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A barlangrendszer módszeres feltárására 1930-as években került sor Kadić Ottokár barlangkutató irányítása alatt.

A barlang- és pincerendszer modern kori hasznosítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vár-barlang emléktáblája

1935-ben látogathatóvá tették az üregek egy részét, és ezek az ezt követő években a bennük talált csontokat bemutató kiállításoknak adtak helyet. Tovább bővítették a barlang- és pincerendszer területét is.

A második világháborúban a háborús program részeként egy tízezer férőhelyes óvóhelyet alakítottak ki a barlang- és pincerendszerben. A vasbeton szerkezetekkel eltorzított Várbarlang a hidegháborús időszakban titkos katonai objektum volt.

1961-ben ismét látogathatóvá lett barlangmúzeumként, majd 1965-ben megnyitották az Úri utcai bejáratot is. A múzeum ebben az időszakban a középkori királyok várromjainál talált tárgyakat mutatta be.

80-as évektől napjainkig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1983-ban itt nyílt meg az első magyar panoptikum, 1997-től pedig a várbarlang négyezer négyzetméteren kiállításoknak és szellemi műhelyeknek is otthont adott. Az irodalmi, bölcseleti, képzőművészeti, filmes és zenei programokban meghatározó szerepet kapott a labirintustematika.

A kiállítást 1984-től működtető vállalkozás (Budavári Labirintus Kft.) tevékenységének folytatását 2011 júliusában megszüntette a hatóság, és a barlangrendszert lezárta a nagyközönség elől.[1] Négy hónappal később, 2011. november 21-én egy másik cég üzemeltetésében újra megnyitott a barlangrendszer a látogatók számára.[2] Az eset jelentős médiavisszhangot kapott, és a korábbi üzemeltető által a hatóság ellen indított, több évre elhúzódó bírósági eljárást csak a Kúria 2013 júniusi ítélete zárta le.[3][4][5]

A barlangrendszer jelenleg részben újra panoptikumként funkcionál, részben pedig kőtárból származó tárgyakat mutatnak be.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]