Budavári Labirintus

Budavári Labirintus

A múzeum adatai
Település	Budapest Magyarország
Alapítva	1984
Elhelyezkedése
' Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47,500069°, k. h. 19,034065°47.500069, 19.034065
A múzeum weboldala

A Budavári Labirintus kulturális vállalkozás 1984-től 2011-ig működött a Budai Vár-barlang vegyes struktúrájú mélypince-rendszerében, a Budai várnegyedben. A Budavári Labirintus kiállítás és egyedi programjai 2011. júliusában megszűntek, majd újra megnyitották négy hónappal később, 2011. 11. 21.-én. Ez az oldal a Budavári Labirintus muzeális intézmény kapcsán archív forrásnak minősül.

Történet [szerkesztés]

A nagyságát tekintve világviszonylatban egyedülálló várhegyi mésztufa barlang a földtörténet hajnalán hévizes feltörések, kimosódások révén jött létre. A barlangfülkék egyszerre nyújtottak menedéket a félmillió évvel ezelőtt itt megjelent ősember számára.

Az üregeket később hadi és gazdasági megfontolásokból összekötötték egymással és a Vár házainak pincéivel, így a Várhegy gyomrában valóságos labirintus jött létre. A sziklapincék közötti utak teljes kiépítésére az 1930-as években került sor, majd a háborús program részeként egy tízezer férőhelyes óvóhelyet alakítottak itt ki. A vasbeton szerkezetekkel elcsúfított Várbarlang a hidegháborús időszakban titkos katonai objektum volt.

A háborús hasznosítást követően meg-megjelentek a kulturális kezdeményezések is: két ízben barlangmúzeum nyílt, illetve a 80-as évek elején itt kapott otthont az első magyar panoptikum. Egyik kezdeményezés sem váltott ki hosszan tartó érdeklődést.^[1]

Kulturális és szellemi program [szerkesztés]

Az 1996-os nagyszabású rekonstrukciós munkálatok nyomán a több mint 4000 négyzetméteres terület a lehetőségekhez képest nemcsak visszanyerte eredeti, háború előtti arculatát, hanem izgalmas kiállítások kaptak itt helyet. Kulturális és szellemi programjának kulcsszava pedig maga a titokzatos labirintus lett. Ebben az összefüggésben a labirintus nem pusztán útvesztő, hanem a történelmünkhöz, a világunkhoz és az önmagunkhoz vezető utak finom szövevénye. A labirintus ugyanis a közép- vagy végpont felől visszatekintve már nem kusza lélekvesztőként, hanem történelmi sorspályák és egyéni életutak rendezett, értelemteljes szövedékeként mutatkozik meg. A köznapi jelentésnél mélyebb értelem – természeténél fogva – leginkább a Személyes Labirintusoknál (Személyes Labirintus, Belső Kör, a Szerelem Labirintusa, Bolyongások Európa Nagyjaival) érvényesül, ám kisebb-nagyobb mértékben megmutatkozik az Őskori, a Történelmi és a Történelemvégi Labirintusban éppúgy, mint a Bátorság Labirintusában.

A Budavári Labirintus közkedvelt programjai mellett otthont adott szellemi műhelyeknek is. Irodalmi, bölcseleti, képzőművészeti, filmes és zenei programjaiban szintén meghatározó szerephez jutott a labirintus-tematika: azaz a sors, végzet, szabadság; pokoljárások, szellemi odüsszeiák.^[2]