Bassaraba család

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést TurkászBot (vitalap | szerkesztései) végezte 2018. december 25., 11:38-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (Törölt sablon eltávolítása (WP:BÜ), apróbb javítások)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

A brancováni gróf és herceg Bassaraba család román eredetű nemesi család volt. Erdélyben a 17. században jelentek meg.

A Bassaraba család 1695-ben elnyert hercegi címere.

Története[szerkesztés]

A család tagjai I. Máté havasalföldi fejedelem leszármazottai. Ő a Basarab vagy Bassaraba nevet azért vette fel, hogy a középkori Basarab-uralkodóház utódjának tüntethesse fel magát. Erdélyben szereztek honosságot a nemesség körében, 1679. május 27-én. I. György István moldvai fejedelem, másik nevén Görgicze István vajda ötéves uralkodás után elvesztette a moldovai trónt. Sikertelen megszerzési kísérlete után Magyarországra menekült és itt szerzett nemességet magának és utódainak. A család tagja, II. Konstantin havasalföldi fejedelem, 1688. május 19-től grófi, majd 1695. január 30-tól hercegi rangot kapott. A család hercegi rangját később, 1807. június 8-án megerősítették. A család Manó nevű tagjával halt ki férfiágon, 1833-ban.

A család nevezetesebb tagjai[szerkesztés]

  • I. György István moldvai fejedelem (?-1688) Moldva fejedelme volt 1653. április 13. – május 8., illetve 1653. július 16. – 1658. március 13. között.
  • II. Konstantin havasalföldi fejedelem (1654-1714), Havasalföld fejedelme volt 1688 és 1714 között, a román ortodox egyház vértanúsága miatt szentté avatta.
  • Anna de Noailles (1876-1933), születési nevén brancováni Bibesco-Bassaraba Anna Erzsébet hercegnő, román származású francia írónő volt.

Források[szerkesztés]