1994-es magyarországi országgyűlési választás
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
386 fős országgyűlés (többség: 194 fő) 176 fő egyéni választókerületből, 15 fő országos listáról | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
5%-os küszöb: 269 727 szavazat | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Az 1994-es magyarországi országgyűlési választások a második önálló választások voltak a Harmadik Magyar Köztársaság történetében. A választásokat 1994 május 8-án tartották, a második fordulóra május 29-én került sor.
A választásokat az MSZP nyerte, melynek a választás alatt Horn Gyula volt a listavezetője, majd június 4-től a miniszterelnök-jelöltje.[1] A szocialista párt a 386 parlamenti helyből 209-et szerzett meg. Akkoriban ez volt a legtöbb hely amelyet egy párt meg tudott szerezni a szabad választásokon.
A Magyar Demokrata Fórum hatalmas vereséget szenvedett el, hiszen az 1990-es országgyűlési választásokon megszerzett 165 helyből csupán 38-at volt képes megtartani. Szintúgy sikertelen volt ez a választás a Szabad Demokraták Szövetségének is aki képtelen volt előnyt kovácsolni a kormánypárt népszerűségvesztéséből és hozzá hasonlóan a liberális párt is vesztese volt a választásoknak, s így a harmadik helyre csúszott. A gyenge gazdasági teljesítmény, illetve a látszólagos hozzá nem értés egyaránt hozzájárultak a kormánypárt bukásához.
Habár a szocialistáknak elegendő parlamenti széke volt az önálló kormányalakításhoz, Horn Gyula mégis úgy döntött hogy felkéri a Szabad Demokraták Szövetségét a közös kormányzásra, ezzel kétharmadot szerezve a magyar törvényhozásban.
Választási rendszer
A magyar választási rendszer kétfordulós, kétszavazatos, töredékszavazat-visszaszámláló rendszer, amely kombinálja a többségi (egyéni) és az arányos (pártlistás) rendszert. A 386 fős parlamentbe 176-an egyéni választókerületben, minimum 58-an országos és maximum 152-en területi pártlistákról szerzett mandátummal jutnak be. Pártlistáról akkor lehet mandátumot szerezni, ha a pártlistára leadott szavazatok országos átlagban meghaladják az 5%-os küszöböt.
A választók közvetlenül az egyéni jelöltekre és a pártok területi (19 megyei és 1 fővárosi) listáira szavaznak, lakóhely szerint. Az országos listákra közvetlenül nem lehet szavazni: ezeken az úgynevezett töredékszavazatok alapján oszlanak el a mandátumok.
Egyéni képviselőjelölt az lehet, aki legalább 750 ajánlószelvényt tudott összegyűjteni. Területi listát azok a pártok állíthatnak, amelyek a területhez tartozó egyéni kerületek legalább negyedében, de legalább két kerületben tudtak jelöltet állítani. Országos listát azok a pártok állíthatnak, amelyek képesek legalább hét területi listát indítani.
A választás időpontja
A választásra az Alkotmány alapján az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május havában kerül sor. A konkrét időpontot a köztársasági elnök jelöli ki,[2] legkésőbb 72 nappal a szavazás időpontja előtt. A szavazás napja nem eshet nemzeti ünnepre vagy munkaszüneti napra, illetve az azok előtti vagy utáni napra. A választást a szokásjog szerint vasárnap szokták tartani.[3]
Parlamenti mandátumot szerzett pártok
További parlamenti pártok
Jelöltek és listák
Országos listák
Országos listát állított pártok:[4]
(Az első húsz jelölt neve, a miniszterelnök-jelölt vastag betűvel.)
Párt | Munkáspárt | Köztársaság Párt | Agrárszövetség | MIÉP |
---|---|---|---|---|
1. | Thürmer Gyula | Palotás János | Nagy Tamás | Csurka István |
2. | Nyírő Sándor | Veér András | Horn Péter | Horváth Lajos |
3. | Karacs Lajosné | Fodor László | Boross Imre | Bognár László |
4. | Dobróka János | Bárándy Péter | Fábri György | Szabó Lukács |
5. | Erős József | Frenkl Róbert | Mihalik László | Pősze Lajos |
6. | Vajnai Attila | Kovács István | Mayer Bertalan | ifj. Hegedűs Lóránt |
7. | Rózsa József | Bodrogi Gyula | Bálint Csaba | Deine Zoltán |
8. | Kulimák László | Dórnak Péter | Buzássy Lajos | Bogdán Emil |
9. | Szilágyi Imre | Csermely Gyula | Simándi Péter | Réti Miklós |
10. | Vasas Joachim | Demcsák Lajos | Schmuck Erzsébet | Móré László |
11. | Kollát Pál | Karácsony Mihály | Csikai Miklós | Miklós Árpád |
12. | Kőkúti Mihály | Tóth Péter | Zs. Szőke Zoltán | Kelemen József |
13. | Tar Zoltánné | Encsi István | Pallér Endre | Kovács Lajos |
14. | Szöllősiné Fitos Éva | Balogh Sándor | Vargáné Piros Ildikó | Tóth-Kurucz János |
15. | Wágner István | Takács László | Krech Vilmos | Mars Péter Pál |
16. | Kántor István | Nagy Ervin | Simonovits József | Polgárdy Géza |
17. | Kovács Attila | Bene László | Barta Péter | Tamás Károly |
18. | Szigetvári János | Kiss Zoltán. | Musztács László | Baka József |
19. | Sztankó János | Egresi Géza | Németh Imre | Benedek Lóránt |
20. | Edelényi Gáborné | Dominus Péter | Kaszás György | Kacsóh József |
Párt | MSZDP | EKGP | Vállalkozók Pártja | NDSZ |
---|---|---|---|---|
1. | Király Zoltán | Szabó János | Zwack Péter | Pozsgay Imre |
2. | Kapolyi László | Böröcz István | Kupcsok Lajos | Bíró Zoltán |
3. | Podkoniczky István | Zsíros Géza | Kresz Zoltán | Tóth János |
4. | Borbély Endre | Bélafi Antal | Cseredy András | Beke Kata |
5. | Borsik János | Rajkai Zsolt | Turcsányi István | Gidai Erzsébet |
6. | Vadász János | Horváth László | Kisjuhász József | Berky Ferenc György |
7. | Simek Ágnes | Szabó Lajos | Lukács Sándor | Lóránt Károly |
8. | Tóth József | Gergátz Elemér | Kiss István | Csomós Gyula |
9. | Mihalovits Ervin | Hadházy Árpád | Matesz László | Kajtár István |
10. | Balogh László | Pohankovics István | Gyimóti Dezső | Knoll István |
11. | Gaál Károly | Tarján Lászlóné | Hajdinák József | Bodnár István |
12. | Láposi Lőrinc | Dragon Pál | Szabadföldi István | Kapuvári József |
13. | Kaszás Iván | Pintér István | Korándi József | Varga Zoltán |
14. | Csorvási József | Bárdos Balázs | Décsi Jenő | Szél Péter |
15. | Kiss János | Szontágh Jenő | Lenkey Géza | Füredi Vilmos |
16. | Kovács Mózes | Utassy Béla | Szabó Mátyás | Béres Ferenc |
17. | Szalai Csaba | Szeghő István | Németh István | Gánti Tibor |
18. | Farkas Béla | Folly Gyula | Mály Imre | Samu Mihály |
19. | Bogár Ottó | Szabó Éva | Fazekas György | Szabó Ottó |
20. | Solymosi Imre | Szentpáli László | Martonosi István | Búzás Gábor |
Eredmények
Részvételi adatok
Első forduló[5] 1994. május 8. |
Második forduló[6] 1994. május 29. | |
---|---|---|
7:00-ig | 2,50% | ? |
11:00-ig | 32,50% | ? |
18:00-ig | 66,40% | ? |
Összesen | 68,92% | 55,12% |
Párt neve | Első forduló | Második forduló | Országos listás mandátumok |
Mandátumok összesen | |||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Száma | % | +/− | Mandátumok | Száma | % | +/− | Mandátumok | Száma | +/− | % | |||
MSZP | 1.689.081 | 31,3 | +21,1 | 149 | 1.781.867 | 33,0 | +22,1 | 53 | 7 | 209 | +176 | 54,1 | |
SZDSZ | 1.005.766 | 18,6 | –3,2 | 16 | 1.066.074 | 19,7 | –1,7 | 28 | 25 | 69 | –23 | 17,8 | |
MDF | 649.966 | 12,0 | –11,9 | 5 | 633.957 | 11,7 | –13,0 | 18 | 15 | 38 | –126 | 9,8 | |
FKGP | 425.482 | 7,9 | –2,8 | 1 | 476.416 | 8,8 | –2,9 | 14 | 11 | 26 | –18 | 6,7 | |
Fidesz | 416.143 | 7,7 | +2,9 | – | 379.295 | 7,0 | –2,0 | 7 | 13 | 20 | –1 | 5,7 | |
KDNP | 397.887 | 7,3 | +1,5 | 3 | 379.573 | 7,0 | +0,5 | 5 | 14 | 22 | +1 | 5,2 | |
Munkáspárt | 177.458 | 3,3 | +0,6 | – | 172.117 | 3,2 | –0,5 | – | – | – | – | − | |
Agrárszövetség | 132.181 | 2,4 | –0,4 | 1 | 113.405 | 2,1 | –1,0 | – | – | 1 | ±0 | 0,2 | |
Köztársaság Párt | 104.289 | 1,9 | új | – | 137.484 | 2,5 | új | – | – | – | – | − | |
MIÉP | 67.162 | 1,2 | új | – | 85.623 | 1,6 | új | – | – | – | – | – | |
Vállalkozók Pártja Egyesület | 42.951 | 0,8 | –0,9 | 1 | 33.367 | 0,6 | −1,3 | – | – | 1 | +1 | 0,2 | |
EKGP | 43.237 | 0,8 | új | – | 44.315 | 0,8 | új | – | – | – | – | – | |
MSZDP | 32.913 | 0,6 | –1,5 | – | 51.122 | 0,9 | –2,7 | – | – | – | – | – | |
NDSZ | 32.258 | 0,6 | új | – | 28.075 | 0,5 | új | – | – | – | – | – | |
További pártok össz. | 62.726 | 0,0 | – | – | 1.975 | 0,0 | – | – | – | – | – | – | |
Függetlenek | 122.190 | 2,3 | –4,6 | – | – | – | – | – | – | 1 | –5 | 0,2 | |
Összesen | 5.480.222 | 100 | 176 | 5.481.149 | 100 | 125 | 85 | 386 | – | 100 | |||
Szavazásra jogosult | 7.960.293 | 100% | +161.466 | 7.960.280 | 100% | +137.619 | |||||||
Összes szavazat | 5.480.222 | 68,9% | +424.793 | 5.481.149 | 68,9% | +399.300 | |||||||
Érvénytelen szavazatok | 78.535 | 1,4% | –17.574 | 80.198 | 1,4% | –91.938 | |||||||
Érvényes szavazatok | 5.401.687 | 98,6% | +442.367 | 5.400.951 | 98,6% | +491.238 | |||||||
A negyedik és a nyolcadik oszlopokban lévő értékek (+/–), az előző 1990-es országgyűlési választáshoz viszonyítva értendőek. |
Jegyzetek
- ↑ MSZP: Horn a miniszterelnök-jelölt. Népszabadság, LII. évf. 130. sz. (1994. június 6.) 1. o.
- ↑ 1949. évi XX. törvény - A Magyar Köztársaság Alkotmánya (magyar nyelven). valasztas.hu]. (Hozzáférés: 2021. március 7.)
- ↑ Hogyan zajlik egy előre hozott választás? (magyar nyelven). Origo, 2009. március 26. (Hozzáférés: 2021. március 7.)
- ↑ Az országos listát állító pártok területi és országos listái. Magyar Nemzet, XXVII. évf. 87. sz. (1994. április 15.) 19–21. o.
- ↑ 1994.ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ VÁLASZTÁS 1.FORDULÓ (1994.05.08)
- ↑ 1994.ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ VÁLASZTÁS 2.FORDULÓ (1994.05.29)
Források
- Nemzeti Választási Iroda weboldala. (Hozzáférés: 2021. január 14.)
- A Magyarság krónikája
- Magyar történelmi kronológia