Felsőhímes
| Felsőhímes (Vyšná Pisaná) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Felsővízközi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1600 | ||
| Polgármester | Vasil Pitlivka | ||
| Irányítószám | 090 01 | ||
| Körzethívószám | 054 | ||
| Forgalmi rendszám | SK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 65 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 8 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 364 m | ||
| Terület | 9,50 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 24′ 07″, k. h. 21° 36′ 49″Koordináták: é. sz. 49° 24′ 07″, k. h. 21° 36′ 49″ | |||
| Felsőhímes weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőhímes témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Felsőhímes (1899-ig Felső-Piszana, szlovákul: Vyšná Pisaná, ukránul: Visnya Piszana) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Felsővízköztől 12 km-re északra, a Kapisói-patak partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A település 1573 és 1598 között keletkezett, 1600-ban „Felsö Pisana” néven említik először. A makovicai uradalom része volt. Lakói a 17. századtól erdei munkákkal, fazsindely készítéssel, állattartással foglalkoztak. 1787-ben 18 házában 133 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, és Felső Piszana. Két Orosz falu Sáros Vármegyében, amannak földes Ura Gr. Szirmay; ennek pedig Gr. Áspermont Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszenek Zboróhoz másfél mértföldnyire; legelőjök, és mind a’ kétféle fán kivűl egyéb javaik nem igen lévén, negyedik osztálybéliek.”[2]
A 19. században kiterjedt erdei a Széchenyi család birtokában álltak. 1828-ban 22 háza és 190 lakosa volt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Pisana, (Alsó és Felső), 2 orosz falu, Sáros vmegyében, a makoviczi uradal., Dublin fil. 5 romai, 511 gör. kath., 4 zsidó lak. Alsó-Pisanán gör. kath. plebánia van.”[3]
1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.
1944. október 6 és november 26 között területén súlyos harcok folytak, melyek következtében a falu is elpusztult. 1945 után újjáépítették.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 140, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 80 lakosából 41 ruszin és 36 szlovák volt.
2011-ben 76 lakosából 45 ruszin és 30 szlovák.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk[szerkesztés]
A Felsővízközi járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
|
Ez a szlovákiai Eperjesi kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
