„Kövér László” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Visszaállítva Vizuális szerkesztés |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 46.107.110.179 (vita) szerkesztéséről 95.103.242.214 szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
||
63. sor: | 63. sor: | ||
|választókerület = |
|választókerület = |
||
}}}} |
}}}} |
||
'''Kövér László''' |
'''Kövér László''' ([[Pápa (település)|Pápa]], [[1959]]. [[december 29.]] –) magyar jogász, politikus. 1988-ban a [[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]] [[A Fidesz alapítóinak listája|alapító tagja]]. 1990-től országgyűlési képviselő, 2010-től az [[Országgyűlés]] elnöke, 2012-ben rövid ideig ügyvezető államfőként látta el a köztársasági elnöki teendőket. A [[2020]]-as [[Befolyás-barométer]] szerint ő [[Magyarország]] 14. legbefolyásosabb személye. |
||
[[Szigetszentmiklós]]on lakik.<ref>{{hiv-web |url=https://444.hu/2017/03/03/kover-laszlo-szerint-majd-akkor-mehetunk-vissza-a-parlamentbe-ha-mar-normalisan-viselkedunk-a-parlamentben |cím=Kövér László szerint majd akkor mehetünk vissza a Parlamentbe, ha már normálisan viselkedünk a Parlamentben |elérés=2017-03-03 |szerző=Botos Tamás |szerzőhiv=Botos Tamás |társszerzők=[[Herczeg Márk]] |dátum=2017-03-03 |formátum=HTML |kiadó=[[444.hu]] |archívurl=https://web.archive.org/web/20170303183247/https://444.hu/2017/03/03/kover-laszlo-szerint-majd-akkor-mehetunk-vissza-a-parlamentbe-ha-mar-normalisan-viselkedunk-a-parlamentben |archívdátum=2017-03-03 }}</ref> |
[[Szigetszentmiklós]]on lakik.<ref>{{hiv-web |url=https://444.hu/2017/03/03/kover-laszlo-szerint-majd-akkor-mehetunk-vissza-a-parlamentbe-ha-mar-normalisan-viselkedunk-a-parlamentben |cím=Kövér László szerint majd akkor mehetünk vissza a Parlamentbe, ha már normálisan viselkedünk a Parlamentben |elérés=2017-03-03 |szerző=Botos Tamás |szerzőhiv=Botos Tamás |társszerzők=[[Herczeg Márk]] |dátum=2017-03-03 |formátum=HTML |kiadó=[[444.hu]] |archívurl=https://web.archive.org/web/20170303183247/https://444.hu/2017/03/03/kover-laszlo-szerint-majd-akkor-mehetunk-vissza-a-parlamentbe-ha-mar-normalisan-viselkedunk-a-parlamentben |archívdátum=2017-03-03 }}</ref> |
||
A lap 2021. január 21., 12:35-kori változata
Kövér László | |
2011-ben | |
Született | 1959. december 29. (64 éves) Pápa |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Bekk Mária |
Gyermekei | három gyermek |
Foglalkozása | politikus |
Iskolái |
|
Kitüntetései | |
A Harmadik Magyar Köztársaság 1. köztársasági elnököt helyettesítő Országgyűlési elnöke | |
Hivatali idő 2012. április 2. – 2012. május 9. | |
Előd | Schmitt Pál |
Utód | Áder János |
A Harmadik Magyar Köztársaság Országgyűlésének 9. elnöke | |
Hivatalban Hivatalba lépés: 2010. augusztus 6. | |
Köztársasági elnök |
|
Előd | Schmitt Pál |
A Harmadik Magyar Köztársaság 7. polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli minisztere | |
Hivatali idő 1998. július 8. – 2000. május 2. | |
Köztársasági elnök | Göncz Árpád |
Előd | Nikolits István |
Utód | Demeter Ervin |
Politikai pályafutása | |
Párt | Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (1988–) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kövér László témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kövér László (Pápa, 1959. december 29. –) magyar jogász, politikus. 1988-ban a Fidesz alapító tagja. 1990-től országgyűlési képviselő, 2010-től az Országgyűlés elnöke, 2012-ben rövid ideig ügyvezető államfőként látta el a köztársasági elnöki teendőket. A 2020-as Befolyás-barométer szerint ő Magyarország 14. legbefolyásosabb személye. Szigetszentmiklóson lakik.[1]
Származása
Édesapja, Kövér László (1933-1993) lakatos, édesanyja, Ábrahám Erzsébet (1939) adminisztrátor. Apai nagyapja asztalosmesterként dolgozott. Az 1930-as évektől tagja volt a Szociáldemokrata Pártnak, majd az MSZMP-nek. Anyai felmenői a középosztályhoz tartoztak. Testvére, Kövér Szilárd (1964) jogász.
Pályafutása
Tanulmányai
Az általános és a középiskolát szülővárosában végezte el, 1978-ban érettségizett a pápai Türr István Gimnázium és Kollégiumban, majd 1986-ban szerzett diplomát a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Karán.
A rendszerváltás előtt
1978-1979-ben sorkatonai szolgálatot teljesített. 1983-tól a szakkollégiumi mozgalom tagja, 1984-ben a Bibó István Szakkollégium tagja, majd nevelőtanára, emellett a Századvég című folyóirat alapító szerkesztője volt. 1986. február-szeptember között a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Központi Bizottsága Társadalomtudományi Intézete ifjúságkutató csoportjának segédmunkatársa volt.[2] 1987 és 1988 között Soros-ösztöndíjasként a közép-európai társadalmi mozgalmak kutatásával foglalkozott.
1988 novemberében a frissen alakult Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa (MISZOT) alelnöke lett a FIDESZ részéről, (a másik két alelnök a szintén fideszes Langmár Ferenc, a Kommunista Ifjúsági Szövetség részéről pedig Gyurcsány Ferenc volt). A szervezetben nem választottak elnököt, a kollektív vezetést a választmány látta el.[3]
Egyike volt 1988-ban a Fidesz harminchét alapító tagjának, az egyes számú tagkönyv birtokosa. Vitavezető volt 1988. március 30-án a Bibó István Szakkollégiumban a Fidesz megalakítását eldöntő tanácskozáson. 1988 októberében, a Fidesz I. kongresszusán megválasztották az országos választmány tagjává, ezt a tisztségét 1989. október 15-én erősítették meg a Fidesz II. kongresszusán.
1990-ig az országos választmány tagja is. Részt vett az Ellenzéki, ill. Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásokon.
1989 októberétől 1990 júliusáig volt a Magyar Narancs felelős kiadója. (A lap ezután függetlenné vált.)
A rendszerváltás után
Az 1990-es országgyűlési választásokon pártja és a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) közös jelöltjeként egyéni mandátumot szerzett a pápai választókerületben.
1990 júniusától vezetőségi tagja volt a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat magyar egyesületnek, 1994 végétől pedig az elnöki tisztet is betöltötte.
1990. december 4-től 1993. április 26-ig a nemzetbiztonsági különbizottság elnökeként dolgozott, 1993-ig annak elnöke volt. Megbízatásáról frakcióvezetővé történő megválasztása miatt lemondott és mint tag munkálkodott tovább a bizottságban.
1992 februárjában, a párt IV. kongresszusán újra a Fidesz Országos Választmányának a tagjává választották, majd 1993 novemberében, az V. kongresszuson pedig alelnökké nevezték ki.
1993-ban beválasztották pártja elnökségébe. Egyik kidolgozója volt párt működési szabályzatának, amely 1993 tavaszán egyebek mellett a felső korhatárt is feloldotta.
1994-ben rövid ideig a Fidesz-frakció vezetője volt. Az 1994. évi országgyűlési választások alkalmával újfent Veszprém megye 3. sz., Pápa központú választókerületében indult, az első fordulóban a negyedik helyen végzett, 13,36%-os eredményt elérve.
1994-ben Veszprém megyében listavezető volt, pártja országos listájának harmadik helyéről szerzett újra mandátumot. Ekkor megválasztották a párt egyik alelnökévé. Ismét a nemzetbiztonsági bizottság tagjává választották.
1994. augusztus 30. és 1995. szeptember 4. között, majd 1995. december 1-jétől újból a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló állandó bizottság tagja lett. A bizottságon belül az Európai Unióhoz való csatlakozással foglalkozó albizottság munkájában is részt vett. 1995. szeptember 5. és november 30. között az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi állandó bizottságnak volt a tagja.
1996 óta a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnökségi tagja. 1997 és 1999 között a Fidesz ügyvezető alelnöke.
1998-ban pártja Veszprém megyei listájáról szerzett országgyűlési mandátumot. Orbán Viktor akkori miniszterelnök a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszteri posztjára jelölte, július 8-án tette le a hivatali esküjét. Pozícióját 2000-ig viselte, amikor pártja elnökévé választották.
2001-ben lemondott pártelnöki pozíciójáról, újra a nemzetbiztonsági bizottság tagja lett, a ciklus végéig pedig annak alelnöke. Ugyanezen időszak alatt pártja alelnöke.
A 2002-es országgyűlési választásokon újra pártja országos listájáról szerez mandátumot, a nemzetbiztonsági bizottság elnökévé nevezték ki, frakciójának helyettes vezetője lett. Ugyanebben az évben a Fidesz országos választmányának elnökévé választották, a Fidesz 2003-as átszervezésekor újraválasztották.
A 2006-os országgyűlési választásokon pártja Veszprém megyei listájának éléről jutott be az Országgyűlésbe, ahol a nemzetbiztonsági bizottság tagja és a pártfrakció helyettes vezetője volt. A 2010-es választásokon pártja Zala megyei területi listájáról jutott a törvényhozásba, ahol újfent a nemzetbiztonsági bizottság tagja lett, valamint a Fidesz ajánlása alapján beválasztották a honvédelmi és rendészeti bizottságba is.
Az Országgyűlés elnöke
2010 júliusában, miután Schmitt Pált, az Országgyűlés elnökét, államfővé választották, az országgyűlésben 2/3-os többséggel rendelkező Fidesz őt jelölte a távozó Schmitt helyére, házelnöknek, amely tisztségre nagy többséggel választották meg.
2012. április 2-ától, miután a plágiumbotrányba keveredett Schmitt Pál lemondott köztársasági elnöki posztjáról, mint házelnök ügyvezetőként ő látta el az elnöki feladatokat május 10-ig, az új államfő, Áder János megválasztásáig.[4]
Több ízben tiltott ki újságírókat a Parlamentből. Egy alkalommal a 444.hu-t, mivel a szerkesztőség munkatársai többször is megszegték az országházi sajtótudósítás rendjét.[5] 2017 áprilisában kitiltotta az Országház épületéből Tordai Bencét, mivel szerinte a Párbeszéd Magyarországért párt szóvivője azzal, hogy a miniszterelnök dolgozószobájának ajtajára plakátokat helyezett el, megsértette az Országházban való tartózkodás rendjét.
Családja
Nős, felesége 1987 óta Bekk Mária néprajz–történelem szakos középiskolai tanár, jogász, 2004-től Tököl jegyzője, 2013-tól a szigetszentmiklósi járási hivatal vezetője.[6] Gyermekeik: Vajk (1988), Botond (1989), Csenge (1994).
Irodalom
- Elek István: Rendszerváltoztatók húsz év után, Magyar Rádió Zrt. és Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft., 2009. (Interjú, p. 304–313.)
Források
Jegyzetek
- ↑ Botos Tamás; Herczeg Márk: Kövér László szerint majd akkor mehetünk vissza a Parlamentbe, ha már normálisan viselkedünk a Parlamentben (HTML). 444.hu, 2017. március 3. [2017. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 3.)
- ↑ Életrajza az Országgyűlés honlapján. Parlament.hu. (Hozzáférés: 2012. április 2.)
- ↑ Egy generáció útja a hatalomba Archiválva 2007. augusztus 18-i dátummal a Wayback Machine-ben, Hetek, VIII. évf. 48. szám, 2003. november 28.
- ↑ HVG: Hivatalos: elfogadták Schmitt lemondását (magyar nyelven), 2012. április 2. (Hozzáférés: 2012. április 8.)
- ↑ Archivált másolat. [2017. április 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 14.)
- ↑ Kinevezték a járási hivatalok vezetőit Archiválva 2014. október 25-i dátummal a Wayback Machine-ben, Kormányhivatal.hu, 2012. december 18.
További információk
- Hivatalos honlapja
- Adatlapja az Országgyűlés honlapján
- Életrajza a Fidesz honlapján
- „A sárdobálás elválaszthatatlan a politikától” (interjú), index, 2005. december 5.
- Kövér László: túlélni a karaktergyilkosságot – elemzés a személyéről, a róla kialakított képpel szembeállítva (Véleményvezér, 2010. július 13.)
- A MISZOT alakuló ülése, 1988. november 27., YouTube-videó
- Dési, János, Pápai Gábor (karikatúrák). A magyar szürke 48 árnyalata. Budapest: Ab Ovo. 978-615-5353-40-6 (2014)
Elődje: Schmitt Pál |
|
Utódja: - |
Elődje: Orbán Viktor |
|
Utódja: Pokorni Zoltán |
Elődje: Schmitt Pál |
|
Utódja: Áder János |
- Magyar jogászok
- A Magyar Országgyűlés elnökei
- Magyarország tárca nélküli miniszterei
- Fidesz-tagok
- Országgyűlési képviselők (Fidesz)
- Országgyűlési képviselők (1990–1994)
- Országgyűlési képviselők (1994–1998)
- Országgyűlési képviselők (1998–2002)
- Országgyűlési képviselők (2002–2006)
- Országgyűlési képviselők (2006–2010)
- Országgyűlési képviselők (2010–2014)
- Országgyűlési képviselők (2014–2018)
- Országgyűlési képviselők (2018–2022)
- Pápaiak
- Szigetszentmiklósiak
- 1959-ben született személyek
- Élő személyek
- Az első Orbán-kormány tagjai