„Németpróna” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
B36Bot (vitalap | szerkesztései)
botok
31 774 szerkesztés
a turisztikai régió/régió paraméter eltávolítása a Szlovák település infoboxból (WP:BÜ) AWB
64. sor: 64. sor:


== Híres emberek ==
== Híres emberek ==
* Itt született [[1781]]-ben [[Weszerle József]] történész, numizmatikus, főiskolai tanár, az éremtan professzora.
* Itt született [[1786]]-ban [[Bresztyenszky Béla]] bencés szerzetes, tihanyi apát, bölcsészdoktor, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
* Itt született [[1786]]-ban [[Bresztyenszky Béla]] bencés szerzetes, tihanyi apát, bölcsészdoktor, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
* Itt született [[1868]]-ban [[Lányi József]] teológiai író.
* Itt született [[1868]]-ban [[Lányi József]] teológiai író.

A lap 2020. április 8., 11:37-kori változata

Németpróna (Nitrianske Pravno)
Németpróna
Németpróna
Németpróna címere
Németpróna címere		 Németpróna zászlaja
Németpróna zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásPrivigyei
Rangközség
Első írásos említés1393
PolgármesterJozef Balčirák
Irányítószám972 13
Körzethívószám046
Forgalmi rendszámPD
Népesség
Teljes népesség3163 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség103 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság354 m
Terület31,19 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 52′, k. h. 18° 38′Koordináták: é. sz. 48° 52′, k. h. 18° 38′
Németpróna weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Németpróna témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Németpróna (szlovákul Nitrianske Pravno, korábban Nemecké Právno, németül Deutschproben, Deutsch Pranno) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.

Fekvése

Privigyétől 10 km-re északra fekszik. Felsőpróna és Nyitraszalka tartozik hozzá.

Története

A Nyitra-folyó felső folyásánál moustier-i kultúra leletei kerültek elő. A későbbiekben a lengyeli kultúra népe lakta ezt a vidéket. Késő lengyeli kultúrához tartozó csontvázas temetkezéseket tártak fel Felsőpróna vidékén. A kora bronzkorból szekerceleletet találtak. A középső bronzkorban a lausitzi kultúra települése és földvára állt a Felsőpróna feletti Vyšehrad hegyen. A kultúra népe egészen a vaskorig uralta ezt a területet. 1970-1978 között Vyšehrad hegyén 829 m magasságban hatalmas bronzkori földvárat tártak fel. A hallstatt és a La Tène-korból is ismertek leletek. Az i. e. 3. század közepétől kelta, majd germán törzsek jelentek meg itt. Vyšehrad hegyén kelta-dák és a puhói kultúrához tartozó leletek kerültek elő. A kora középkorban szláv törzsek jelentek meg a területen. A Vyšehrad hegyen álló erődítés a Nagymorva Birodalom idején is használatban volt.

A mai települést német aranybányászok alapították a 12. század közepén. Kezdetben a bajmóci váruradalomhoz tartozott, majd a Noffry család kihaltával királyi birtok lett. 1430-ban Luxemburgi Zsigmond oklevele már városként említi. 1489-ben Hunyadi Mátyás a bajmóci uradalommal együtt fiának, Corvin Jánosnak adta. A 16. század közepétől az Oszmán Birodalom terjeszkedése miatt viharosabb időszak következett a település életében. Majd a 17. században az ellenreformáció és a Habsburg ellenes felkelés eseményei hátráltatták a fejlődést. A települést többször égették fel és rabolták ki. A 18. század közepén Németprónát 12 tagú magisztrátus irányította. 1772-ben megkísérelték újraindítani az arany kitermelését. Az arany kifogytával lakosai posztógyártásra, vászonszövésre tértek át. Fejlődött a kézműves ipar, megalakultak céhei is, melyek közül a legjelentősebbek a mészáros, a szabó, a fazekas, a kőműves és a csizmadia céhek voltak.

1827. július 22-én a települést súlyos tűzvész pusztította, melyben házai többsége leégett. 1845-ben a bajmóci uradalommal együtt a Pálffy család szerezte meg. 1866-ban Németpróna elveszítette városi rangját és nagyközség lett.

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 2366, többségben német lakosa volt, jelentős szlovák és magyar kisebbséggel.

2001-ben 3134 lakosából 2957 szlovák és 94 német volt.

2011-ben 3197 lakosából 2855 szlovák és 60 német volt.

Nevezetességei

  • Világháborús emlékmű
    Világháborús emlékmű
  • A község felett 829 m magasan állnak Vyšehrad várának maradványai. A vár a bronzkortól a Felső Nyitravidék egyik legjeletősebb erőssége volt.
  • Főtere a mai napig megőrizte középkori formáját.
  • Az egykori városi tanács épülete a 17. század első felében épült reneszánsz stílusban, ma a kárpát-medencei németek múzeuma látható benne.
  • 15-16. századi reneszánsz polgárházak.
  • Gótikus Keresztelő Szent János temploma 1400 körül épült, 1715-ben átépítették, a 19. században és a 20. század elején renoválták.
  • A Szűz Mária-kápolna a 19. században épült.
  • A Kálváriahegyen álló kálváriát 1934-ben szentelték fel.

Híres emberek

  • Itt született 1781-ben Weszerle József történész, numizmatikus, főiskolai tanár, az éremtan professzora.
  • Itt született 1786-ban Bresztyenszky Béla bencés szerzetes, tihanyi apát, bölcsészdoktor, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
  • Itt született 1868-ban Lányi József teológiai író.

Források

  • Schréter Zoltán 1915: Németpróna környékének földtani viszonyai. A Magy. Kir. Földtani Intézet 1914. évi jelentése, 98-111.
  • Krásy Slovenska 1922
  • Jozef Kadvolt a kol. 1985: Nitrianske Pravno 1335-1985.
  • Magyar Nagylexikon, Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 2001., p. 668.
  • Miroslav Nemec 2012: Kriminalita a súdna prax v Nemeckej Ľupči v druhej polovici 18. storočia. Historické rozhľady VII, 163-177.
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

Külső hivatkozások

Commons:Category:Nitrianske Pravno
A Wikimédia Commons tartalmaz Németpróna témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Németpróna&oldid=22453702”