„Kutya” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a commonsba áthelyezett kép |
sokat alakítottam |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[teobromin|min]]), a hagymafélék (pl. [[tioszulfát]], [[kénorganikus vegyületek]] és [[diallil-diszulfid]]), a szőlő, a [[xilit]] (más néven nyírfacukor)<ref>{{cite doi|10.1016/j.cvsm.2011.12.003}}</ref> és még néhány más növény,<ref>{{cite web|title=Toxic Foods and Plants for Dogs|url=http://www.entirelypets.com/toxicfoods.html|publisher=entirelypets.com|accessdate=24 June 2010}}</ref><ref>{{cite web|last=Drs. Foster & Smith|title=Foods to Avoid Feeding Your Dog|url=http://www.peteducation.com/article.cfm?c=2+1659&aid=1030|publisher=peteducation.com|accessdate=24 June 2010}}</ref> például a dohány nikotinja szintén erős mérgezési tüneteket vált ki. A mérgezés jelei a hányás, a hasmenés, az alhasi fájdalom, és az összeesés. A mérgezés következménye akár halál is lehet, úgyhogy a kevésbé súlyos esetek aktív szénre, a súlyosabbak állatorvosi segítségre szorulnak.<ref>{{cite book |last=Fogle |first=Bruce |authorlink=Bruce Fogle |year=1974 |title=Caring For Your Dog}}</ref> |
|||
{{részben nincs forrás}} |
|||
{{lektor}} |
|||
{{redir|Eb}} |
|||
{{Taxobox |
|||
| name = Kutya |
|||
| image = Mudi portrait.jpg |
|||
| image_px = 250px |
|||
| image_caption = [[Mudi]], magyar kutyafajta |
|||
| status = DO |
|||
| regnum = [[Állatok]] ''(Animalia)'' |
|||
| phylum = [[Gerinchúrosok]] ''(Chordata)'' |
|||
| subphylum = [[Gerincesek]] ''(Vertebrata)'' |
|||
| superclassis = [[Négylábúak]] ''(Tetrapoda)'' |
|||
| classis = [[Emlősök]] ''(Mammalia)'' |
|||
| subclassis = [[Elevenszülő emlősök]] ''(Theria)'' |
|||
| infraclassis+ = ''[[Eutheria]]'' |
|||
| infraclassis = [[Méhlepényesek]] ''(Placentalia)'' |
|||
| superordo = ''[[Laurasiatheria]]'' |
|||
| ordo+ = ''[[Ferae]]'' |
|||
| ordo = [[Ragadozók]] ''(Carnivora)'' |
|||
| subordo = [[Kutyaalkatúak]] ''(Caniformia)'' |
|||
| familia = [[Kutyafélék]] ''(Canidae)'' |
|||
| genus = ''[[Canis]]'' |
|||
| species = ''[[szürke farkas|C. lupus]]'' |
|||
| subspecies = '''''C. l. familiaris''''' |
|||
| trinomial = Canis lupus familiaris |
|||
| trinomial_authority = [[Carl von Linné|Linnaeus]], 1758 |
|||
| synonyms = |
|||
*''Canis familiaris'' |
|||
*''Canis familiaris domesticus'' |
|||
}} |
|||
[[Fájl:Kutyaiskola.jpg|262px|bélyegkép|jobbra|Kutyakiképzés]] |
|||
[[Fájl:Stbernardinsnow.jpg|262px|bélyegkép|jobbra|Bernáthegyi]] |
|||
[[Fájl:Siberian Huskies line.jpg|262px|bélyegkép|jobbra|Szibériai huskyk]] |
|||
A '''kutya''' vagy '''eb''' ''(Canis lupus familiaris)'' ujjon járó [[Emlősök|emlős]] ragadozó állat, a [[szürke farkas]] ''(Canis lupus)'' egy már kihalt [[alfaj]]ának háziasított formája. Az egyetlen olyan emlős állatfaj, amely tudományos nevében megkapta a ''familiaris'', azaz a ''családhoz tartozó'' jelzőt. A kutyákat szokás a [[társállat]]ok sorában emlegetni. |
|||
Ezenkívül tágabb értelemben kutyának neveznek a [[kutyafélék]] ''(Canidae)'' családján belül a [[Kutyafélék|valódi kutyaformák]] ''(Canini)'' nemzetségéhez tartozó több más [[faj]]t is: ilyenek például a [[kisfülű kutya]] ''(Atelocynus microtis),'' az [[ázsiai vadkutya]] ''(Cuon alpinus),'' a [[nyestkutya]] ''(Nyctereutes procyonoides),'' az [[afrikai vadkutya]] vagy hiénakutya ''(Lycaon pictus)'' és az [[Erdei kutya|őserdei kutya]] ''(Speothos venaticus).'' A háziasított kutyát mindezektől a '''házikutya''' elnevezéssel különböztetik meg. Szócikkünkben „kutya” alatt a házikutya értendő. |
|||
A kutyák munkatársként vagy munkaeszközként (például: őrkutyák, vadászkutyák, szánhúzókutyák, vakvezetőkutyák), terápiás állatként, házi kedvencként egyaránt szolgálják az embereket. Kelet-Ázsiában (vagy éhínség idején a világ többi részén is) emberi táplálék is lehet belőlük, ilyen célra tenyésztett fajta például a [[csau csau]].<ref>{{cite web|url=http://www.kutya-tar.hu/fajtak/csau-csau|title=Csau-Csau|language=magyar}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.tankonyvtar.hu/konyvek/kutyatar/kutyatar-fajtak|title=Kutyatár|language=magyar}}</ref> |
|||
== Elnevezései és használatuk == |
|||
A ''kutya'' szavunk eredetére több feltételezés van. A finnugristák szerint [[Nyelvészet|hangutánzó]] eredetű állathívogató szóból ered. Erre mutat sok alakváltozata: ''kucsa'', ''kucsu'', ''kucsó'', ''kucó''. A [[magyar nyelv|magyartól]] függetlenül kialakult, hasonló kutyahívogató szavak például a [[szerb nyelv|szerb]] és [[horvát nyelv|horvát]] ''kuci'', az [[ukrán nyelv|ukrán]] ''kucsu kucsu'', az [[török nyelv|oszmán-török]] ''kuçukuçu'',<ref name="tf">{{Tótfalusi}}</ref> a [[vend nyelv|vend]] ''kujsi, kujsek'' és a [[szlovén nyelv|szlovén]] ''kuža.'' |
|||
A szó protoindoeurópai rekonstrukciója *''kwōn''.<ref>[http://indo-european.info/dictionary-translator/word/ine/kw%C5%8Dn PIE-szótár]</ref> Az indoeurópai nyelvek közül például a [[hindi nyelv|hindi]] ''kutta'', a török nyelvekből az ótörök ''kuça''<ref>Vámbéry Ármin: ''A magyarok eredete'', Bp. 1882</ref> és ''kançık''<ref>[http://starling.rinet.ru/cgi-bin/response.cgi?single=1&basename=%2fdata%2falt%2fturcet&text_number=+284&root=config Szergej Sztarosztyin etimológiai adatbázisa]</ref> közös indoeurópai-török eredetre utalnak. |
|||
Az ''eb'' szó ismét finnugrista álláspont szerint [[finnugor nyelvrokonság|ugor kori]] örökségünk. A másik két [[ugor nyelvek|ugor]] nyelvben ([[manysi nyelv|manysi]] és [[hanti nyelv|hanti]]) a kutya neve ''emp''. Az ''eb'' szó ma már csak hivatalos és szaknyelvi szóként („ebadó”, „ebtenyésztő”), illetve egyes kifejezések, [[Nyelvészet|szólások]] és [[közmondás]]ok elemeként használatos („ebadta”, „[[ebihal]]”, „ebugatta”, „eben gubát cserél”, „ebek harmincadjára vet”, „ebül szerzett jószág ebül vész”, „eb ura fakó” stb.).<ref name="tf"/> |
|||
Ugyanakkor gyakorlatilag az összes török nyelvben ''ut, et'' vagy ''it'' a kutya.<ref>[http://starling.rinet.ru/cgi-bin/response.cgi?single=1&basename=%2fdata%2falt%2fturcet&text_number=+124&root=config Szergej Sztarosztyin etimológiai adatbázisa]</ref> |
|||
== A kutya háziasításának története == |
|||
{{fő|A kutya háziasításának története}} |
|||
A kutya a [[Szürke farkas|farkas]] egy mára már kihalt alfajának<ref>{{cite web|url=http://www.sciencenews.org/view/generic/id/350913/description/Now-extinct_wolf_may_be_ancestor_of_modern-day_dogs|title=Now-extinct wolf may be ancestor of modern-day dogs|author=Tina Hesman Saey|language=angol|date=2013-07-13}}</ref> [[háziasítás]]ával (domesztikációjával) jött létre, amint azt mitokondriális [[Dezoxiribonukleinsav|DNS]]-adatok is bizonyítják.<ref>{{cite journal|journal=Science 276|pages=1687-1689|author=Vilá és mts.|year= 1997|title= Multiple and ancient origins of the domestic dog|language=angol}}</ref> A háziasítás kezdetének időpontját tudományos viták övezik, de általában {{szám|10000}}–{{szám|100000|évvel}} ezelőttre teszik, vagyis a kutya a [[középső kőkorszak]] vagy az [[újkőkorszak]] óta társa az embernek. A háziasítás kezdeteiről semmilyen dokumentum sem maradt fent, ezért főképp feltételezésekre, illetve régészeti leletekre hagyatkozhatunk<!--és a régészet?--><!--Hány régész talált dokumentumot? A régészek is feltételeznek, mivel csak tárgyakkal, csontokkal találkoznak-->.<ref>{{cite web|url=http://www.tankonyvtar.hu/konyvek/kutyatar/kutyatar-fajtak|language=magyar|title=Kutyatár}}</ref> A [[németország]]i [[Oberkassel]] környékén feltártak egy hozzávetőleg 33 ezeréves kutya-állkapcsot, amely a legkorábbi ismert háziasított állat maradványa lehet, illetve [[Szibéria|Szibériában]] egy koponyát. A két lelet azt a feltételezést támasztja alá, hogy a domesztikáció egyszerre több helyen párhuzamosan ment végbe.<ref>{{cite web|url=http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=35679|title=Múlt-kor|language=magyar}}</ref> |
|||
Mivel a kutya és az ember több tízezer éve együtt él, emiatt gyakran közös genetikai nyomásnak voltak kitéve, ezért több hasonló genetikai változást lehet felfedezni a két faj fejlődésében.<ref>{{cite web|url=https://index.hu/tudomany/2013/05/16/evezredekig_egyutt_fejlodtunk_a_kutyakkal/|title=Évezredekig együtt fejlődtünk a kutyákkal|date=2013-05-16|language=magyar|author=MTI}}</ref> |
|||
=== A kutya háziasításával kapcsolatos kísérletek === |
|||
==== Beljajev-kísérlet ==== |
|||
A [[Beljajev-kísérlet]] során kutyák háziasításával kapcsolatban [[róka|rókákkal]] végeztek kísérleteket. Kiválasztottak néhány hím és nőstény rókát, és az emberrel barátságosabbakat tenyésztették tovább (ez volt az egyetlen szelekciós szempont). Néhány generáció után egyre több kutyára jellemző viselkedési és külső jegy jelent meg a populációban.<ref>{{cite web|url=http://www.kutyahirek.hu/index.php?aid=15554a9e1d908d69aab269e&cat=28|title= A kutya ősének háziasítása|date=2009-09-22|author=Nagy Noémi}}</ref> |
|||
==== Az ELTE kísérlete ==== |
|||
Az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|ELTE]] munkatársai (Virányi Zsófia, Kubinyi Enikő, Miklósi Ádám) 2001 és 2003 között 13 farkas- és 11 kutyakölyköt neveltek fel családi körülmények között. A kísérletet [[Horkai Zoltán]] szelídített farkasai ihlették (bár korábban már [[A kőszívű ember fiai (film)|A kőszívű ember fiai]] című film forgatásához is szelídítettek farkaskölyköket). |
|||
A farkaskölyköket az önként vállalkozók saját otthonukban nevelték, 5 napos koruktól kezdve napi 20-22 órát töltve együtt (ide értve az együttalvást is). A program folyamán a kölykök részt vettek a nevelőik összes napi programjában.<ref>{{cite web|url=http://kutyakutatas.blogspot.hu/p/farkasneveles.html|title=Ne féljünk az embertől!|author=Virányi Zsófia és Kubinyi Enikő|language=magyar}}</ref> |
|||
==== Wolf Science Center-ben zajló kísérlet ==== |
|||
A Bécsi Egyetem és a bécsi Állatorvosi Egyetem Virányi Zsófia vezetésével a Wolf Science Centerben 2008-óta tart 14 farkast és 13 kutyát, a farkaséhoz hasonló falkakörülmények között. A kutatás célja a farkasok és kutyák közösségi viselkedésének összehasonlítása, amikor az ember nem veszi át a vezető szerepét.<ref>{{cite web|url=http://www.origo.hu/tudomany/20130419-etologia-farkaskutatas-ernstbrunn.html|title=Aragorn szeret fenékbe harapni|author=Molnár Orsolya|date=2013-04-20|language=magyar}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.mrns.hu/index.php?page=content/hirek.php&nid=482|title=Farkasokkal és kutyákkal a társas viselkedés evolúciójának nyomában - Interjú Dr. Virányi Zsófiával|date=2012-04-14|language=magyar}}</ref> |
|||
=== A domesztikáció szakaszai === |
|||
* kb. {{szám|15000|éve}}: általánosan, farkasfajtától különböző módon az ember közelében élő állatokban csökken az ember iránti agresszió. |
|||
* kb. 14-{{szám|15000|éve}}: az ember letelepedett életmódot alakít ki, ezzel párhuzamosan elkezdődik a farkasfélék irtása, így nő a falkák szaporodási izolációja, kialakulnak helyi változatok. |
|||
* Kr. u. 1. század: [[Lucius Junius Moderatus Columella|Columella]] olyan kutyák tenyésztését javasolja, melyek megjelenési formája eltér a farkasétól (pl. a pásztorkutya legyen fehér, a juhászkutya legyen fekete) |
|||
* [[19. század]] vége: a tudatos, fajta szerint szelektált kutyatenyésztés kezdete (1873: az első ebtenyésztő egyesület [[Egyesült Királyság|Nagy-Britanniában]]) különböző, de hasonló karakterű egyedek). |
|||
===Összehasonlítás a farkassal=== |
|||
[[Fájl:Timba+1.jpg|thumb|Egyes kutyák, például ez a tamaskán erősen hasonlítanak a farkasra]] |
|||
Az ugyanakkora termetű farkasokkal szemben a kutyák koponyája 20%-kal, agya 30%-kal kisebb.<ref>{{Cite book| author=Serpell, James| title=The Domestic Dog; its evolution, behaviour and interactions with people|year=1995|isbn=0-521-42537-9|publisher=Cambridge Univ. Press|location= Cambridge|page= 35}}</ref> A többi kutyaféléhez képest viszonylag kicsik a fogai. A kutyának kevesebb élelemre van szüksége az életben maradáshoz, mint az ugyanakkora farkasnak. Egyes szakértők szerint a kutya petyhüdt füle az állkapocs kisebb és gyengébb izmainak köszönhető. A kutya bőre vastagabb, mint a farkasé, így egyes inuit törzsek inkább a kutya bőrét részesítik előnyben, ami emellett nehezebben gyűrődik és tovább bírja a zord időjárást.<ref name="DOGS">{{Cite book| author=Coppinger, Ray|title=Dogs: a Startling New Understanding of Canine Origin, Behavior and Evolution|year=2001|isbn=0-684-85530-5|publisher=Scribner|location= New York}}</ref> |
|||
A kutyák gyengébben teljesítenek a [[megfigyeléses tanulás]]ban, viszont jobbak az [[instrumentális kondicionálás]]ban. A visszavadult kutyák társas viselkedése egyszerűbb, mint a farkasoké. A falkavezérek nem kényszerítik várakozásra étkezéskor a többi falkatagot. Nem segítik egymást abban, hogy megtalálják a táplálékot. A falkán belül nagyobb a versengés, mint a farkasok között.<ref name="DOGS" /> |
|||
A visszavadult kutyák nem vadásznak jól a patásokra, ezért inkább dögevők. A Galápagos-szigeteken szerzett tapasztalatok szerint azonban a hüllőket könnyen elkapják.<ref name="Evolution">{{Cite book| author=Serpell, James| title=The Domestic Dog; its evolution, behaviour and interactions with people|year=1995|isbn=0-521-42537-9|publisher=Cambridge Univ. Press|location= Cambridge|page= 267}}</ref> A szabadban tartott kutyák is hajlamosabbak vadászni. |
|||
A kutya többnyire monogám.<ref name="Pal">{{Cite journal|author=Pal SK |title=Parental care in free-ranging dogs, Canis familiaris |journal=Applied Animal Behaviour Science |volume=90 |issue=1 |pages=31–47 |date=January 2005 |doi=10.1016/j.applanim.2004.08.002}}</ref> A visszavadult falkában többnyire a domináns pár szaporodik, de néha alárendelt tagoknak is lehetnek utódaik.<ref>Günther Bloch: Die Pizza-Hunde. {{ISBN|978-3-440-10986-1}}</ref> A hímek nem segítenek a kölykök felnevelésében, és nem ölik meg a más apától született kölyköket.<ref name="Evolution" /> Ez egyedülálló a kutyafélék között. Egyes források szerint abban is különböznek vad rokonaiktól, hogy nem öklendeznek vissza táplálékot a kölykök számára.<ref name="DOGS" /> |
|||
Ezt azonban nem minden esetben figyelték meg. Vannak adatok arra, hogy a nőstények visszaöklendeztek táplálékot a kölyköknek, és arra is, hogy a hímek részt vettek a kölykök gondozásában. Mindezeket megfigyelték háznál élő kutyáknál, dingóknál, félig vad és visszavadult kutyáknál. A szabadban élő háziasított kutyák hímjei is visszaöklendezték az ételt a kölyköknek. Az egy hímmel való párzást és a nőstény kölyköknek visszaöklendezett táplálékát is megfigyelték a félvad kutyák falkáiban.<ref name="Pal"/><ref>Eberhard Trumler, Mit dem Hund auf du; Zum Verständnis seines Wesens und Verhaltens; 4. Auflage Januar 1996; R. Piper GmbH & Co. KG, München</ref> |
|||
A kutyák jobban kezelhetők, mint a szelídített farkasok, és általában jobban tanulnak a viselkedést követő büntetésekre és megerősítésekre, jutalmakra, mint a farkasok.<ref name="training">{{cite web| url= http://www.wolfpark.org/wolfdogs/Poster_section7.html| title= Are wolves and wolfdog hybrids trainable?|publisher=Wolf Park| accessdate=30 October 2008 |archiveurl = https://web.archive.org/web/20080615124627/http://www.wolfpark.org/wolfdogs/Poster_section7.html <!-- Bot Hozzáférés ideje: archive --> |archivedate = 15 June 2008}}</ref> A szelídített farkasokkal ellentétben a kutyák inkább a hangokra, mit a kézjelekre reagálnak.<ref name="training2">{{cite web| url= http://www.wolfpark.org/training/Example-1.html| title= Wolf Training and Socialisation: Example #1|publisher=Wolf Park| accessdate=30 October 2008 |archiveurl = https://web.archive.org/web/20080210012443/http://www.wolfpark.org/training/Example-1.html |archivedate = 10 February 2008}}</ref> |
|||
== Kutyafajták == |
|||
[[Fájl:Big and little dog 1.jpg|bélyegkép|jobbra|A világ legkisebb ([[Csivava|Törpecsivava]]: 33 cm), és a világ legnagyobb ([[Német dog]]: 124 cm) kutyája.]] |
|||
[[Fájl:Hotosho-2.jpg|bélyegkép|jobbra|Az ősi [[hunok]] kutyája, a hotoso]] |
|||
A kutyák nagyon sok módon segítik az embert. Minden feladathoz más a kutya optimális testfelépítése, illetve viselkedése,<ref>{{cite book|title=Kutyakalauz|isbn=963 281 765 6 |publisher=Gondolat|year=1987||coauthors= Szinák János Veress István}}</ref> ezért a különböző feladatokra kitenyésztett kutyafajták testfelépítése nagymértékben eltér. |
|||
A világon az FCI mintegy 430 kutyafajtát tart nyilván, és a mai napig folyik új fajták kitenyésztése. Ezek közül egyre kevesebbet használnak arra a célra, amire kitenyésztették őket, így egyre több fajta válik ketté kiállítási és munka vérvonalra (például a német juhász és a labrador retriver).<ref>{{cite web|url=http://www.tankonyvtar.hu/konyvek/kutyatar/kutyatar-napjaink-kutyai|title=Napjaink kutyái|language=magyar}}</ref> Az eredeti feladatok eltűnésével a tenyésztési szempontokból is eltűnik az eredeti tenyésztési cél. Például napjainkban egyre több pásztorkutya fajta a nyájak őrzése és terelése helyett őrző-védő szerepkörben szerepel.<ref>{{cite web|url=http://kutya.hu/Cikk.aspx?id=3887|title=Munkakutyák 1|author=Reiter László|date=2012-02-22|accessdate=2012-03-04}}</ref> |
|||
A kutyáknál megkülönböztetik a két vagy több [[fajta]] kereszteződéséből származó a keverékeket és a fajtatiszta egyedeket. Utóbbiakat [[törzskönyv]]i nyilvántartásba veszik. Az azonos fajtájú egyedeket közös külső és belső jellemzők (úgynevezett vézenjegyek) kötik össze a közös származáson kívül. Ezeket a [[faj]]tastandard tartalmazza. A fajtajegyek némelyike negatívan hathat a kutya egészségére, ilyen rizikófaktor például a [[spániel]]ek hosszú füle. Más külső jellemzők egyenesen genetikai rendellenességként foghatók fel, például a [[meztelenkutya|meztelenkutyák]] kevés szőrzete. A két fajtatiszta kutya szándékos keresztezéséből született kutyákat gyakran fajtakeresztezettnek nevezik. |
|||
=== A kutyafajták felosztása az [[Nemzetközi Kinológiai Szövetség|FCI]] szerint === |
|||
{{fő|FCI fajtacsoportok}} |
|||
[[Fájl:Hangszer kutya.jpg|thumb|Hangszertokban pihenő kutya]] |
|||
A kutyafajtákat tíz csoportba osztották. Ezeket megjelenés vagy szerep alapján alakították ki. A tíz csoport: |
|||
* ''I. fajtacsoport'': pásztor- és juhászkutyák |
|||
* ''II. fajtacsoport'': schnauzerek, pinscherek, őrző-védő ebek, masztiffok |
|||
* ''III. fajtacsoport'': terrierek |
|||
*''IV. fajtacsoport'': tacskók |
|||
* ''V. fajtacsoport'': spitzek és ősi típusú kutyák |
|||
* ''VI. fajtacsoport'': kopók, vérebek |
|||
* ''VII. fajtacsoport'': vizslák, szetterek |
|||
* ''VIII. fajtacsoport'': vízi vadászok |
|||
* ''IX. fajtacsoport'': társasági kutyák |
|||
* ''X. fajtacsoport'': agarak |
|||
== A kutya anatómiai felépítése == |
|||
=== A kutya csontváza === |
|||
[[Fájl:Dog anatomy lateral skeleton view.jpg|jobbra|bélyegkép|250px|A kutya csontváza: 1. lapocka; 1.H. nyakcsigolyák; 1.L. hátcsigolyák; 1.S. farokcsigolyák; 4. karcsont; 5. vállízület; 7. singcsont; 7.L. ágyékcsigolyák; 9. orsócsont; 10. lábtőcsont; 12. lábközépcsont; 13.R. bordák; 15. medence; 18. ''os penis''; 21. sípcsont; 21. térdízület; 23. szárkapocscsont]] |
|||
A kutya vázát kétfajta [[csont]] alkotja: csöves csontok (ilyen például a lábszárcsont) és a lapos csontok (például a koponya és a lapockacsont). A [[csontváz]] emelőszerűen működő csontok összessége, amelyeket a hozzájuk tapadó [[Izom|izmok]] mozgatnak. A csontok [[ízület]]eken keresztül érintkeznek egymással. Bonyolult felépítésük szilárdságot ad nekik, de ez nem nehezíti a mozgást; a [[kötőszövet]]i szalagok lehetővé teszik a csontok korlátozott mértékű és meghatározott irányú elmozdulását. A csontnak az ízülethez tartozó részét [[Porcszövet|porc]] fedi, amely könnyebbé teszi az ízület mozgását és segít elnyelni a rázkódási energiát. A csöves csontok az embrionális fejlődés során porcos szerkezetűek, a [[vemhesség]] kései szakaszában alakulnak valódi csontokká. A fiatal, még növésben lévő kutyáknál a csonthártyák belső rétege aktívan osztódik, így a csontok kívülről folyamatosan vastagodnak. A csöves csontok hosszanti növekedése az ízületekhez közel eső üvegporc-lemezben történik. Később a porc elcsontosodik, így hosszabbodik a csont. A csöves csontok hossznövekedése a kutyák tíz hónapos korára általában teljesen befejeződik, azonban nagytestű fajtáknál akár másfél évig is eltarthat.<ref>{{cite book |last=David |first=Taylor |authorlink=David Taylor |others= ford. Garai Attila |title=Én és a kutyám |year=2007 |publisher=Dorling Kindersley Könyv |edition= 5. kiadás |pages=18-19 |id={{ISSN|0866-1065}}}}</ref> |
|||
=== Érzékszervei === |
|||
[[Fájl:Wolfika, a cocker spániel.jpg|thumb|Spániel]] |
|||
[[Jakob von Uexküll|Uexküll]]<ref>{{cite web|url=http://www.zbi.ee/uexkull/cv.htm|title=Jakob Johann von Uexküll észt biológus|language=angol}}</ref> szerint minden [[élőlény]] a saját érzékelésének világába van bezárva, mivel [[érzékszerv]]eivel az őt körülvevő világnak csak egy kicsike részét képes érzékelni, illetve [[idegrendszer]]ével, mentális képességével feldolgozni. |
|||
Az ember, akinek az elsődleges érzékelési élménye a [[látás]], nehezen tudja elképzelni, hogy milyen lehet a kutyák elsősorban illatokból álló világa. |
|||
A kutyák [[szaglás]]a és [[hallás]]a az emberénél sokkal fejlettebb, így kutyák képesek kiszagolni az elejtett vadakat, vagy akár a [[Pszichoaktív szer|kábítószert]] és a [[Robbanószer|robbanóanyagot]]. |
|||
==== Orr ==== |
|||
[[Fájl:Dog nose.jpg|jobbra|bélyegkép|260px|A kutya rendkívül érzékeny orra]] |
|||
A kutyák egyik legfigyelemreméltóbb sajátsága a [[szaglás]]uk. Minden kutya ösztönösen szagmintát vesz, amiről csak lehet, legyen az ember, egy másik kutya, vagy akár egy hely. A kutyák [[orr]]a töméntelen információt képes felfogni, szaglóhámja negyvenszer nagyobb, és körülbelül milliószor érzékenyebb az emberénél. Egyes kutyafajták, például a [[véreb]]ek orra akár 100 milliószor is érzékenyebb lehet az emberinél.<ref name="nhm.org">{{cite web|url=http://www.nhm.org/exhibitions/dogs/formfunction/smell.html|archiveurl=https://web.archive.org/web/20080801101136/http://www.nhm.org/exhibitions/dogs/formfunction/smell.html|archivedate=1 August 2008|title=Smell|date=6 May 2004|publisher=nhm.org|accessdate=22 October 2008}}</ref> [[Agy]]ukban 125-220 millió idegsejt végzi a szaglószervi [[inger]]ek feldolgozását.<ref name="coren"/> A vérebek agyában 300 millió idegsejt foglalkozik a szagingerek feldolgozásával.<ref name="coren"/> A kutyák orrának érzékenysége a szaglóhám megnövekedett felületének, illetve a fejlett agyi feldolgozásnak köszönhető. Egy átlagos kutyánál ennek a felületnek a nagysága 130 cm², míg az embereknél csak 3 cm². Szaglóhámjuk sűrűn redőzött, fodrai között megrekednek a szaganyagok.<ref name="Dummies guide">{{cite web|url=http://www.dummies.com/WileyCDA/DummiesArticle/id-5324.html|title=Understanding a Dog's Sense of Smell|publisher=Dummies.com|accessdate=22-10-2008|archiveurl=https://web.archive.org/web/20080309123343/http://www.dummies.com/WileyCDA/DummiesArticle/id-5324.html|archivedate=2008-03-09}}</ref><ref name="A&A Universities">{{cite web|url=http://www.aces.edu/pubs/docs/U/UNP-0066/UNP-0066.pdf|format=PDF|title=The Dog's Sense of|publisher=Alabama and Auburn Universities|accessdate=22-10-2008}}</ref><ref>{{cite book |last=David |first=Taylor |authorlink=David Taylor |others= ford. Garai Attila |title=Én és a kutyám |year=2007 |publisher=Dorling Kindersley Könyv |edition= 5. kiadás |pages=27 |id={{ISSN|0866-1065}}}}</ref> A nedves orr képes meghatározni a szaganyagot hordozó levegő áramlásának irányát. Az orr bőrének hidegre érzékeny receptorai észlelik a légáramlat szárító és hűtő hatását.<ref>Dijkgraaf S.;Vergelijkende dierfysiologie;Bohn, Scheltema en Holkema, 1978, {{ISBN|90-313-0322-4}}</ref> |
|||
==== Szem ==== |
|||
A kutya [[szem]]e alapjában véve nagyon hasonlít az [[emberi szem]]hez. Természetesen több különbség van közöttük, ezért az ember és kutya látása és látótávolsága sem egyforma. A szem két fő részét a szemlencse választja el egymástól. Mikor a kutya növekszik, a szemlencséje is nő, ehhez a növekedéshez szükséges anyagokat a szemlencsetok élő sejtrétege biztosítja. A kutya szemének három rétege kívülről befelé: az ínhártya (sclera), a középső réteg (uvea) és az ideg- vagy [[recehártya]] (retina). Az ínhártya elől a szaruhártyába megy át.<ref>{{cite book |last=David |first=Taylor |authorlink=David Taylor |others= ford. Garai Attila |title=Én és a kutyám |year=2007 |publisher=Dorling Kindersley Könyv |edition= 5. kiadás |pages=24 |id={{ISSN|0866-1065}}}}</ref> |
|||
Sötétben a kutya jobban lát az embernél, ugyanakkor színlátása igen gyenge, egyrészt mert a háromféle csap helyett csak kétféle csapsejtje van, másrészt retinájának ingerfelfogó sejtjei között túlsúlyban vannak a fényérzékeny pálcikatestek, harmadrészt a pálcikák rétege alatt található ''tapetum lucidum'' miatt, mert az visszaveri a pálcikákra az összegyűjtött fénysugarakat. Ennek a vadon élő kutyák nagy hasznát veszik, mivel szürkületben vadásznak.<ref name="coren">{{Cite book|title = How Dogs Think|author=Coren, Stanley|publisher=First Free Press, Simon & Schuster |year = 2004|isbn = 0-7432-2232-6}}</ref> A mozgásra már igen messziről felfigyelnek. Az álló, mozdulatlan tárgyakat viszont nem érzékelik jól. A pudli látásélessége az embernél 20/75-nek felel meg.<ref name="coren"/> Mozgó gazdájukat már 800–900 m-ről is felismerik, de ha áll, akkor csak 500-600 méterről látják.<ref name="coren"/> |
|||
A különböző fajtájú kutyák szeme is különbözik méretben, formában, és a retina konfigurációjában.<ref>{{cite web| authors = Jonica Newby, Caroline Penry-Davey|title = Catalyst: Dogs' Eyes|publisher=Australian Broadcasting Corporation|date = 25 September 2003|url = http://www.abc.net.au/catalyst/stories/s953902.htm|accessdate =26 November 2006}}</ref> A kutyák látótere kétféle lehet. A rövid fejű fajtáknál a szem előrenéz (például a [[buldog]]nál), és nagyobb az átfedés a két szem látótere között. A hosszú fejű fajtáknál (például: [[drótszőrű foxterrier]], [[agár]]) a szem kissé oldalra néz, látóterük között csak kicsi az átfedés.<ref>{{cite book |last=David |first=Taylor |authorlink=David Taylor |others= ford. Garai Attila |title=Én és a kutyám |year=2007 |publisher=Dorling Kindersley Könyv |edition= 5. kiadás |pages=25 |id={{ISSN|0866-1065}}}}</ref> Sok hosszú orrú fajtában az éleslátás helye vízszintes csíkban egészen a szem széléig húzódik, így nagy területeket láthatnak élesen. Egyes hosszú orrú fajták látótere eléri a 270°-ot. A rövid orrú fajtákra jellemző, hogy az éleslátás helyén háromszoros az idegvégződések száma, így a látótér közepén látásuk élessége eléri az emberét.<ref name="note1" /><ref name="note2" /> |
|||
Látják a sárga és a kék színeket, de a vörös és a zöld között nem tudnak különbséget tenni.<ref name="coren"/><ref name="note1">{{Cite book| last = A&E Television Networks|title = Big Dogs, Little Dogs: The companion volume to the A&E special presentation|publisher=GT Publishing|series = A Lookout Book|year = 1998|isbn = 1-57719-353-9}}</ref><ref name="note2">{{Cite book|title = The Dog|author=Alderton, David|year = 1984|publisher=Chartwell Books|isbn = 0-89009-786-0}}</ref><ref>{{cite web|author = Jennifer Davis|title = Dr. P's Dog Training: Vision in Dogs & People|year = 1998|url = http://www.uwsp.edu/psych/dog/LA/davis2.htm|accessdate = 6 June 2008|archiveurl = https://web.archive.org/web/20150209224340/http://www4.uwsp.edu/psych/dog/LA/davis2.htm|archivedate = 2015-02-09}}</ref> A világos és a sötét sárgát, illetve kéket a színárnyalat, és nem a fényesség alapján különböztetik meg.<ref>{{cite news |url=http://www.dailymail.co.uk/sciencetech/article-2374872/Dogs-CAN-colour-Scientists-dispel-myth-canines-black-white.html |title=Dogs CAN see in colour: Scientists dispel the myth that canines can only see in black and white |date=July 23, 2013 | location=London |work=Daily Mail}}</ref><ref>{{cite journal| author=Anna A. Kasparson, Jason Badridze, Vadim V. Maximov| title=Colour cues proved to be more informative for dogs than brightness| journal=Proceedings of the Royal Society B: Biological Sciences|date=Jul 2013| volume=280| number=1766| pages=| doi=10.1098/rspb.2013.1356}}</ref><ref>{{cite journal| author=Jay Neitz, Timothy Geist, Gerald H. Jacobs| title=Color Vision in the Dog| journal=Visual neuroscience| year=1989| volume=3| pages=119–125| url=http://www.neitzvision.com/images/cvdog.pdf| doi=10.1017/s0952523800004430| accessdate=2014-08-04| archiveurl=https://web.archive.org/web/20150413033937/http://neitzvision.com/images/cvdog.pdf| archivedate=2015-04-13}}</ref><ref>{{cite journal| author=Jay Neitz, Joseph Carroll, Maureen Neitz| title=Color Vision — Almost Reason Enough for Having Eyes| journal=Optics \& Photnics News| date=Jan 2001| volume=| number=| pages=26–33| url=http://www.neitzvision.com/images/CV-ReasonForEyes.pdf| accessdate=2014-08-04| archiveurl=https://web.archive.org/web/20160304133657/http://www.neitzvision.com/images/CV-ReasonForEyes.pdf| archivedate=2016-03-04}}</ref> A szürke kevesebb árnyalatát tudják megkülönböztetni, és a fényességet fele akkora pontossággal látják.<ref name="Miklósi 2009, p. 140">Miklósi, p. 140.</ref> |
|||
A legtöbb fajtában ritkák a fénytörési hibák, de például a [[rottweiler]]ek fele genetikai okok miatt [[rövidlátás|rövidlátó]].<ref name="coren"/> A kutyák bármely irányba jobban el tudják forgatni szemüket, mint az ember; a pupilla mozgástere fajtától függően 12–25°.<ref>Mech, David. ''Wolves, Behavior, Ecology, and Conservation''. The University of Chicago Press, 2006, p. 98.</ref> |
|||
A kísérletek szerint a kutyák képesek különböző összetett mértani formákat megkülönböztetni, így a kockát meg tudják különböztetni a prizmától. Érdeklődnek a kutyákat ábrázoló állóképek, árnyképek, tükörképek iránt, vagy a kutyás videók után, de érdeklődésük alábbhagy, miután hiába próbál kommunikálni a képen ábrázolt kutyával.<ref>Miklósi, p. 142.</ref> |
|||
A molekuláris kutatások legfrissebb eredményeinek egyike, hogy a kutyák szemében is kimutatták a ''kriptokrom 1'' nevű "fényérzékelő" molekulát. Ezek segítségével a kutyák képesek látni és érzékelni a mágneses teret.<ref>[http://www.mosthallottam.hu/allat/a-kutyak-latjak-a-magneses-teret-is/ A kutyák látják a mágneses teret is] Mosthallottam.hu, 2016. február 24.{{hu}}</ref> |
|||
==== Fül ==== |
|||
A [[fül]] a kutyák egyik legkifinomultabb érzékszerve. Minden kutyafaj kitűnően [[Hallás|hall]]. Hallástartományuk 40 Hz–60 000 Hz,<ref name="Physics Factbook">{{cite web|url=http://hypertextbook.com/facts/2003/TimCondon.shtml|title=Frequency Range of Dog Hearing|last=Elert|first=Glenn|author2=Timothy Condon|year=2003|publisher=The Physics Factbook|accessdate=22 October 2008}}</ref> ami azt jelenti, hogy hallanak olyan magas hangokat is, amiket az emberek nem.<ref name="note2" /><ref name="Physics Factbook" /><ref>{{cite web|url=http://www.lsu.edu/deafness/HearingRange.html|accessdate=7 January 2008|title=How well do dogs and other animals hear}}</ref> A kutyák sokszor akár négyszer olyan messziről meghallják a hangot, mint az átlagos hallású ember.<ref name="Physics Factbook"/><ref>{{cite web| url = http://www.lsu.edu/deafness/HearingRange.html| title = How well do dogs and other animals hear| accessdate = 2010-03-21}}</ref> A kutyák mozgékony füle képes gyorsan a hang irányába fordulni.<ref name="Dog Sense of Hearing">{{cite web|url=http://www.seefido.com/html/dog_sense_of_hearing.htm|title=Dog Sense of Hearing|publisher=seefido.com|accessdate=22 October 2008}}</ref> A fület legalább tizennyolc izom mozgatja. A hang irányát gyorsabban képes meghatározni, mint az ember füle. |
|||
<gallery class="center"> |
|||
Fájl:Basset hound.jpg|Két fültípus: lelógó … |
|||
Fájl:Hondenras Mudi.jpg|… és hetykén felálló fül |
|||
</gallery> |
|||
====Ízlelőszervek==== |
|||
A kutya ízlelőbimbói másként oszlanak el, mint az emberéi. Az édes, a sós és a savanyú ízekre a nyelv széle a legérzékenyebb. A keserűre legérzékenyebb a nyelv töve, míg az unamit a nyelv elülső harmada ízleli a legjobban. Emellett vannak ízlelőbimbók a szájpadláson és a garatban is. Az ízlelőbimbók száma összesen 1700 (az embernél 9000). Az étel minőségétől függően a mirigyek kétféle nyálat választanak el: egy folyékonyabbat a zöldségek és egy nyálkásabbat a húsok emésztésére.<ref>Stanley Coren: ''Wie Hunde denken und fühlen. Die Welt aus Hundesicht – So lernen und kommunizieren Hunde''. Kosmos-Verlag, Stuttgart 2005, {{ISBN|3-440-10331-5}}, S. 95–103.</ref> |
|||
====Bőr==== |
|||
[[Fájl:Vibrissen Dog.jpg|thumb|250px|A kutya tapintószőrei]] |
|||
A tapintás fontos a kutya számára, mivel az érintések érzelmi és társas kapcsolatokat közvetítenek. Érintéssel a kutya megnyugtatható: pulzusa lassabb, lélegzése egyenletesebb. |
|||
A tapintásban a bőrt tapintószervek segítik. Bőrükben kétféle receptor található: felszíni és mélyebb típus. A felszíniek érzékelik a felszíni érintéseket, és a szőrszálak mozgását. A mélyebben elhelyezkedő típus az erősebb nyomásra érzékeny. A kutya orrában és ajkain sok a receptor, ezért ezek a területek különösen érzékenyek. A kutya pofáján levő tapintószőrök töve szintén tele van receptorokkal. A tapintással foglalkozó agyterületek 40%-a ezekért a területekért felel. A tapintószőrök korai figyelmeztető jelzéseket szolgáltatnak az összeütközés megelőzésére vagy a szem sérülésének megelőzésére. Olyan érzékenyek, hogy már a mozgás keltette légáramlatokat is jelzik. A rezgésekre a tappancsok érzékenyek.<ref name="tast">Stanley Coren: ''Wie Hunde denken und fühlen. Die Welt aus Hundesicht – So lernen und kommunizieren Hunde''. Kosmos-Verlag, Stuttgart 2005, {{ISBN|3-440-10331-5}}, S. 107–125.</ref> |
|||
Míg a hidegre érzékeny receptorok testszerte megtalálhatók, addig a melegre érzékenyek az orrban csoportosulnak. Ezek segítik például a kölyköknek megtalálni az anyjukat. A forró tárgyakkal való érintésre a fájdalomreceptorok reagálnak. A fájdalomcsillapítás hatására a kutyák műtét után hamarabb felkelnek, esznek és isznak, és előbb hazaengedhetők. Gyakran nem mutatják ki fájdalmukat, hogy megőrizzék helyüket a rangsorban és a falkában. A fájdalmat jelezheti vinnyogás, nyüszítés, vakkantások, erős lihegés, gyors lélegzés, remegés, nyugtalanság, támadás, a fájó testrész nyalogatása vagy rágcsálása, gyorsabb szívverés, tág pupillák vagy a megemelkedett testhőmérséklet.<ref name="tast" /> |
|||
== Kültakarója == |
|||
A kutyák testét általában szőrzet borítja (kivéve néhány meztelen-kutya fajtát, ahol a szőrzet, ritkább, vagy a test egyes részein hiányzik). A szőr lehet rövid, félhosszú vagy hosszú. A fiatal kutyáknak születés után gyakran a felnőttkoritól eltérő szőrzetük van, ami általában selymesebb, bolyhosabb, mint a felnőtteké, gyakran a mintázata, színe is eltérő. A színváltásra példa, hogy az [[Afgán agár|afgán agarak]] feketén születnek, és az első vedlés során érik el a végleges színüket, vagy a [[dalmata]] kiskutyák fehéren születnek és később jelennek meg rajtuk a foltok. |
|||
A kutyák évente kétszer vedlenek. Ősszel a nyári bundájuk helyett sűrűbb, hosszabb télit növesztenek, tavasszal pedig a melegebb időjáráshoz megfelelőbb rövidebb ritkábbat. A vedlés során az elöregedett szőrszálak kihullanak. |
|||
A lakásban tartott kutyák gyakran egész évben vedlenek.<ref>{{cite web|url=http://www.tankonyvtar.hu/konyvek/kutyatar/kutyatar-kutyatartas|title=Kutyatartás|language=magyar}}</ref> |
|||
== Magyar kutyafajták == |
|||
A Kynológiai Világszervezet hivatalosan kilenc önálló őshonos magyar kutyafajtát tart nyilván: [[puli (kutyafajta)|puli]], [[pumi]], [[mudi]], [[kuvasz]], [[komondor]], [[Rövidszőrű magyar vizsla|rövidszőrű]]-, és [[drótszőrű magyar vizsla]], [[magyar agár]], [[erdélyi kopó]]. Ezeknek a magyar kutyafajtáknak kitűnő az örökítőképességük, megőrzésük nemzeti érdek. A fajták tudományos szelektálása és nemesítő tenyésztése csak a 19. század második felében kezdődött. |
|||
<gallery class="center"> |
|||
Fájl:Puli Bogar von Szeghalom 8446.jpg|[[Puli (kutyafajta)|Puli]] |
|||
Fájl:Pumi.jpg|[[Pumi]] |
|||
Fájl:Mudi_blue_merle.jpg|[[Mudi]] |
|||
Fájl:Kuvasz_Prince_Napoelao_1.jpg|[[Kuvasz]] |
|||
Fájl:Komondor.jpg|[[Komondor]] |
|||
Fájl:Drahthaarvizsla.jpg|[[Drótszőrű magyar vizsla]] |
|||
Fájl:Vizsla_standing_Rosie_harness.jpg|[[Rövidszőrű magyar vizsla]] |
|||
Fájl:Magyar agar kan.jpg|[[Magyar agár]] |
|||
Fájl:Erdelyi_kopo_VadaszNimrodSzeder01.jpg|[[Erdélyi kopó]] |
|||
</gallery> |
|||
== A kutya szaporodása == |
|||
[[Fájl:Dachshund puppies.jpg|bélyegkép|jobbra|Szuka a kölykeivel]] |
|||
A nőstény kutyát ''szukának'', a hímet [[Hímnem (biológia)|kannak]] nevezik. A kanok bármikor készen állanak a [[Szexualitás|párzásra]], míg a nőstények csak a ''párzási időszakban'', amikor a szuka úgymond „''tüzel''”. |
|||
=== A szuka tüzelése === |
|||
A szukát az első tüzelés időpontjától tekintik [[Nemi érettség|ivarérettnek]]. Az első tüzelés időpontja összefügg a teljes testméret elérésének időpontjával. A kistestű kutyáknál ez az időpont a 6–8 hónapos kor környékén, míg nagy testű kutyáknál egyéves kor utánra tolódik. A tüzelés általában fél évenként következik be, és hozzávetőleg 21 napig tart, de a tüzelés hossza fajtánként eltérő lehet. A tüzelés kezdetén a szuka még nem engedi magához a kanokat. A fedezésre a tüzelés 7. és 17. napja közötti időszak a legalkalmasabb. |
|||
A tüzelés teljes ideje alatt a szukát nem célszerű közösségbe (kutyafuttatóba, [[Kutyaiskola|kutyaiskolába]]) vinni, mert a kan kutyákat mágnesként vonzza magához, ami felforduláshoz, az állatok küzdelméből kifolyólag az emberre is veszélyes helyzetekhez, kutyák sérüléséhez, elvesztéséhez, illetve nem kívánt szaporulathoz vezethet. |
|||
A szuka tüzelését az jelzi, hogy pérája (nemi szerve) megduzzad, az állat nyugtalanul viselkedik, felkelti a kanok érdeklődését, [[vér]]cseppeket hagy maga után.<ref name="www.kerberos.hu">{{cite web|url=http://www.kerberos.hu/cikkek/?id=61|title=Kerberos|language=magyar|accessdate=2010-10-30|archiveurl=https://web.archive.org/web/20120526080352/http://www.kerberos.hu/cikkek/?id=61|archivedate=2012-05-26}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.kutyavari.hu/tuzeles.htm|title=Tüzelés|language=magyar|accessdate=2010-10-30|archiveurl=https://web.archive.org/web/20120414200618/http://www.kutyavari.hu/tuzeles.htm|archivedate=2012-04-14}}</ref> |
|||
=== Vemhesség === |
|||
A fedezést követően – amennyiben a megtermékenyítés sikeres volt – a szuka 58–62 nap elteltével világra hozza kicsinyeit. Az alom mérete (az utódok száma) függ a kutya fajtájától, illetve egyéb tényezőktől. A kölykök várható számát legegyszerűbben ultrahang vizsgálattal lehet megállapítani a vemhesség 30. napját követően. |
|||
A vemhesség második felében a szuka fokozott odafigyelést, illetve, mivel a megnagyobbodott méh kisebb helyet hagy az emésztési rendszernek, illetve a magzatok is egyre jelentősebb mértékben vonnak el tápanyagokat a szukától, gyakoribb etetést igényel. |
|||
Ha a vemhesség rendben lezajlik, a 60. nap környékén megindul az ellés. A szuka hozzávetőleg óránként hozza világra kölykeit, majd megszoptatja őket.<ref>{{cite web|url=http://kisallatbudafok.hu/publikaciok/kutya-szueletik|author=A budafoki állatgyógyászati központ|title=A kutyák elléséről|language=magyar}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.vadallatok.hu/kutya_tenyesztes.html| title=A kutyatenyésztésről|language=magyar}}</ref> |
|||
=== A nem kívánt szaporulat megelőzése === |
|||
A nem kívánt vemhesség a legegyszerűbben ivartalanítással vagy fogamzásgátlással előzhető meg, ami egyben bizonyos betegségekkel szembeni védelmet is jelent. A fiatal korban (ivarérés előtt) végzett ivartalanításnak nincs ismert negatív mellékhatása a hobbi célból tartott kutyákra, viszont a gazdát megkíméli a kölykök felnevelése és gazdák keresésének feladatától, a kanokban csökkenti a domináns viselkedést, illetve a versengést. A felnőtt korban ivartalanított állatok esetében a műtét után célszerű a táplálék mennyiségét csökkenteni.<ref>{{cite web|url=http://www.szormokrendelo.hu/allatorvosi-cikkek/allatorvos-az-ivartalanitasrol|title=Az ivartalanításról|language=magyar}}</ref> |
|||
== Élettartama == |
|||
A kutya várható élettartama fajtafüggő. A legtöbb fajtánál a [[medián]] 10 és 13 év közötti.<ref name="KC Survey"> |
|||
{{cite web | url = http://www.thekennelclub.org.uk/item/570 | title = Kennel Club/British Small Animal Veterinary Association Scientific Committee | year = 2004 | accessdate =5 July 2007}}</ref><ref name="Denmark Survey">{{Cite journal | author=Proschowsky, H. F., H. Rugbjerg, and A. K. Ersbell | year = 2003 | title = Mortality of purebred and mixed-breed dogs in Denmark | journal=Preventive Veterinary Medicine | volume = 58| doi = 10.1016/S0167-5877(03)00010-2 | pmid=12628771 | issue=1–2 | pages=63–74}}</ref><ref name="British Owners">{{Cite journal|doi=10.1136/vr.145.22.625|author=Michell AR |title=Longevity of British breeds of dog and its relationships with sex, size, cardiovascular variables and disease |journal=The Veterinary Record |volume=145 |issue=22 |pages=625–9 |year=1999 |pmid=10619607}}</ref><ref name="Cassidy Data">{{cite web | url=http://users.pullman.com/lostriver/breeddata.htm | title=Dog Longevity Web Site, Breed Data page | author=Compiled by Cassidy, K. M. | accessdate=8 July 2007}}</ref> A fajta egyes egyedei élhetnek ennél rövidebb vagy hosszabb ideig. |
|||
A legrövidebb élettartamú fajta a [[bordeaux-i dog]], ahol az élettartam mediánja 5,2 év. Vannak más, nagyon rövid várható élettartamú fajták is 6-7 éves mediánnal, így a miniatűr bullterrier, az angol véreb vagy az ír farkaskutya.<ref name="Cassidy Data"/> |
|||
A legtovább élő fajták mediánja 14-15 év. Közéjük tartozik a toy pudli, a japán spicc, a border terrier és a tibeti spániel.<ref name="Cassidy Data"/> A keverékek várható élettartama hosszabb, mint azoké a fajtáké, amelyekből származnak. Az átlagos termetű keverék várhatóan legalább egy évvel tovább él, mint az összes fajtatiszta kutya várható élettartama.<ref name="Denmark Survey"/><ref name="British Owners"/><ref name="Cassidy Data"/><ref name="Vet School Data">{{Cite journal|author=Patronek GJ, Waters DJ, Glickman LT |title=Comparative longevity of pet dogs and humans: implications for gerontology research |journal=The Journals of Gerontology. Series a, Biological Sciences and Medical Sciences |volume=52 |issue=3 |pages=B171–8 |year=1997 |pmid=9158552|doi=10.1093/gerona/52A.3.B171}}</ref> A gyakran emlegetett legöregebb kutya a hagyomány szerint ''Bluey'', aki 1939-ben halt meg 29,5 éves korában.<ref name="AnAge">[http://genomics.senescence.info/species/entry.php?species=Canis_familiaris AnAge entry for Canis familiaris AnAge Database]. Human Aging Genomic Resources. Hozzáférés ideje: 17 July 2007.</ref> Ez a rekord azonban nem hiteles. A Guinness Rekordok könyve szerint hiteles korrekorder a 2011. december 5-én 26 évesen és 9 hónaposan meghalt ''Pusuke''.<ref>{{cite web |url=http://www.digitaljournal.com/article/315700 |title=Pusuke, world's oldest living dog, dies in Japan |date=7 December 2011}}</ref> |
|||
== A kutya betegségei == |
|||
{{bővebben|A kutya betegségei}} |
|||
A többi élőlényhez hasonlóan a kutyát is több fertőző, genetikai valamint egyéb betegség fenyegeti. Ezek nagy része szűréssel, oltással és megfelelő tartással megelőzhető. Ebben a fejezetben a teljességre való törekvés nélkül bemutatunk pár példát. |
|||
A kutya egészségének megromlását leghamarabb általában a viselkedésén lehet észrevenni. Ilyenkor levertnek, zárkózottnak látszik, és kevesebbet mozog, mint máskor. Megváltozhat az étvágya is: olykor javul, máskor romlik.<ref>{{cite book |last=David |first=Taylor |authorlink=David Taylor |others= ford. Garai Attila |title=Én és a kutyám |year=2007 |publisher=Dorling Kindersley Könyv |edition= 5. kiadás |pages=229 |id={{ISSN|0866-1065}}}}</ref> |
|||
A betegségről árulkodik a láz. A kutya normális testhőmérséklete 38,5 °C a [[végbél]]ben mérve. A testhőmérséklet azonban nem csak betegségtől, hanem szaladgálástól, vagy egyéb természetes folyamatoktól is megemelkedhet.<ref>{{cite web|url=http://www.tankonyvtar.hu/konyvek/kutyatar/kutyatar-egeszseges|title=Egészséges kutya|language=magyar}}</ref> |
|||
=== Fertőző betegségek === |
|||
[[Fájl:Rabid dog.jpg|220px|jobbra|bélyegkép|Veszett kutya]] |
|||
A kutya – különösen kölyökkorban (a többi állathoz hasonlóan) – ki van téve a fertőző betegségeknek, ezért a kutya oltási programját már nyolchetes korban el kell kezdeni.<ref>{{cite web|url=http://www.haziallat.hu/kutya/betegseg_gyogyitas/parvo-szopornyica-kutya-virus/1582/|title= Parvovírusos bélgyulladás és szopornyica|language=magyar}}</ref> Az oltási sor összeállításakor figyelembe kell venni a törvényi előírásokat, illetve milyen betegség ellen szeretné a kutyát a gazdája immunizálni, valamint az aktuális járványügyi helyzetet.<ref>{{cite web|url=http://allatorvos-sopron.hu/oltasi-program.html|title=oltási program|language=magyar|accessdate=2013-01-19|archiveurl=https://web.archive.org/web/20130130073200/http://www.allatorvos-sopron.hu/oltasi-program.html#|archivedate=2013-01-30}}</ref> Tanácsos a [[veszettség]], valamint az egyéb kutyabetegségek elleni kombinált oltások rendszeres beadása. A külső paraziták ellen különböző cseppekkel, bolhanyakörvvel lehet védekezni, bár a bolhanyakörv hosszú szőrű kutyáknál kevéssé hatékony.<ref>{{cite web|url=http://allatorvos-sopron.hu/kuels-vedekezes.html|language=magyar|title=Külső védekezés|accessdate=2013-01-19|archiveurl=https://web.archive.org/web/20130130073107/http://www.allatorvos-sopron.hu/kuels-vedekezes.html#|archivedate=2013-01-30}}</ref> |
|||
A veszettség halálos, emberre, más állatokra is átterjedő idegrendszeri betegség, amit [[vírus]] okoz. A veszettség elleni [[Védőoltás|oltás]] [[Magyarország]]on kötelező, ennek köszönhetően a veszettség városi környezetben csak nagyon ritkán fordul elő. |
|||
=== Féregfertőzések === |
|||
A féregfertőzések elsősorban a kölyökkutyák életét veszélyeztetik, a felnőtt kutyák esetén azonban az állat kondíciójának megőrzése illetve közegészségügyi okokból szükséges a féreghajtás, mivel egyes fajták az emberre is veszélyt jelentenek. |
|||
A [[globális klímaváltozással]] a korábban csak a Mediterráneumban megtalálható [[szívférgesség]] hazánkban is támadja a kutyákat.<ref>[http://www.origo.hu/tudomany/20130506-emberre-nem-jelent-veszelyt-a-szivfereg.html Emberre nem jelent veszélyt a szívféreg] Origo</ref> |
|||
=== Genetikai betegségek === |
|||
* Csípőízületi diszplázia a kutyák leggyakoribb örökletes betegsége. Általában közepes és nagytestű kutyákon jelentkező ízületi elváltozás, amely azt jelenti, hogy a combfej nem megfelelően ül a vápában. A betegség általában a kor előrehaladtával romlik, ez azonban megfelelő életmóddal lassítható, illetve a tünetek műtéttel enyhíthetőek.<ref>{{cite web|url=http://www.tankonyvtar.hu/konyvek/kutyatar/kutyatar-csontrendszer|title=Kutyák csípőízületi diszpláziája ''(veleszületett csípőficama)''|language=magyar}}</ref> |
|||
* [[Epilepszia]] rohamokkal járó idegrendszeri betegség. Népies nevén nyavalyatörés. Lehet örökletes, vagy okozhatja fertőzés, anyagcserezavar, vagy egyéb betegség szövődménye.<ref>{{cite web|url=http://www.tankonyvtar.hu/konyvek/kutyatar/kutyatar-idegrendszeri|title=A kutyák idegrendszeri betegségei|language=magyar}}</ref> |
|||
* Farkastorok esetén a kutya szájpadlása kettéhasadt, gyakran nyúlszájjal együtt jelentkezik. A farkastorokkal született kölykök életképtelenek.<ref>{{cite web|url=http://www.tankonyvtar.hu/konyvek/kutyatar/kutyatar-egyeb-081029|title=Nyúlszáj és farkastorok kutyáknál|language=magyar}}</ref> |
|||
A kutya örökítőanyagát a 2x38 (76) autoszóma, az X és Y nemi kromoszómák és a mitokondriumok tartalmazzák. 2005-ben szekvenálták egy nőstény bokszer DNS-ét. A bázispárok száma 2 528 446 953 volt; a gének számát 19 300-ra becsülték.<ref>[http://www.ncbi.nlm.nih.gov/projects/mapview/map_search.cgi?taxid=9615 MapView Eintrag]</ref><ref>{{cite journal |author=Lindblad-Toh K, Wade CM, Mikkelsen TS, u. a. |title=Genome sequence, comparative analysis and haplotype structure of the domestic dog |journal=[[Nature]] |volume=438 |issue=7069 |pages=803–19 |year=2005 |month=December |pmid=16341006 |doi=10.1038/nature04338}}</ref> |
|||
===Fajtajellegek=== |
|||
[[Fájl:Shar pei puppy (age 2 months).jpg|thumb|200px|jobbra|A shar pei túlzott ráncképződése]] |
|||
Egyes fajtáknál a szelekció olyan irányba ment el, ami olyan testfelépítéshez vezetett, ami betegséget okoz. Érintett lehet például a szem, a lélegzés, de vannak fajták is, amelyek nem tudnak természetes úton szülni, például az [[angol buldog]]. A minél bizarrabb megjelenés érdekében túlhajtották egyes fajták megjelenési jellegzetességeit, például a shar pei már annyira ráncos, hogy az rontja az egészségét. Ez állatkínzásnak számít.<ref>Th. Bartels und W. Wegner: ''Fehlentwicklungen in der Haustierzucht''. Ferdinand Enke Verlag, Stuttgart 1998, {{ISBN|3-432-28131-5}}.</ref> A jelenséget a BBC 2008-ban bemutatott dokumentumfilmje, a Pedigree Dogs Exposed tárta a nyilvánosság elé. A német nyelvű országokban ennek a hatására tiltották ezt be.<ref>[http://www.dortmunder-appell.de/dortmunder-appell.pdf Dortmunder Appell für eine Wende in der Zucht zum Wohl der Hunde] {{Wayback|url=http://www.dortmunder-appell.de/dortmunder-appell.pdf# |date=20100108041539 }} (PDF)</ref> |
|||
===Mérgezések=== |
|||
Több, ember által fogyasztott élelmiszer és élvezeti cikk mérgező a kutya számára. Ide tartozik a kakaó és a csokoládé ([[teobromin]]), a hagymafélék (pl. [[tioszulfát]], [[kénorganikus vegyületek]] és [[diallil-diszulfid]]), a szőlő, a [[xilit]] (más néven nyírfacukor)<ref>{{cite doi|10.1016/j.cvsm.2011.12.003}}</ref> és még néhány más növény,<ref>{{cite web|title=Toxic Foods and Plants for Dogs|url=http://www.entirelypets.com/toxicfoods.html|publisher=entirelypets.com|accessdate=24 June 2010}}</ref><ref>{{cite web|last=Drs. Foster & Smith|title=Foods to Avoid Feeding Your Dog|url=http://www.peteducation.com/article.cfm?c=2+1659&aid=1030|publisher=peteducation.com|accessdate=24 June 2010}}</ref> például a dohány nikotinja szintén erős mérgezési tüneteket vált ki. A mérgezés jelei a hányás, a hasmenés, az alhasi fájdalom, és az összeesés. A mérgezés következménye akár halál is lehet, úgyhogy a kevésbé súlyos esetek aktív szénre, a súlyosabbak állatorvosi segítségre szorulnak.<ref>{{cite book |last=Fogle |first=Bruce |authorlink=Bruce Fogle |year=1974 |title=Caring For Your Dog}}</ref> |
|||
=== Egyéb betegségek === |
=== Egyéb betegségek === |
||
A lap 2019. január 9., 14:58-kori változata
min), a hagymafélék (pl. tioszulfát, kénorganikus vegyületek és diallil-diszulfid), a szőlő, a xilit (más néven nyírfacukor)[1] és még néhány más növény,[2][3] például a dohány nikotinja szintén erős mérgezési tüneteket vált ki. A mérgezés jelei a hányás, a hasmenés, az alhasi fájdalom, és az összeesés. A mérgezés következménye akár halál is lehet, úgyhogy a kevésbé súlyos esetek aktív szénre, a súlyosabbak állatorvosi segítségre szorulnak.[4]
Egyéb betegségek
- Cushing-szindróma
- cukorbetegség
- A kutya térdficama
- Kutyák hasnyálmirigy-gyulladása
- Szájüregi daganatok
A kutya intelligenciája
| „ | A kutyák igazából embernek képzelik magukat, valószínűleg egy gyereknek. | ” |
| – Csányi Vilmos[5] | ||
A kutyák képesek tanulni, alkalmazkodni a környezethez. A kutya falkában élő állat, és mint ilyen, könnyen megérti a környezetében az emberek (és állatok) közötti társadalmi kapcsolatot, hierarchiát. Az emberrel együtt töltött évezredek alatt a kutya és az ember megtanult együtt dolgozni. A kutyák képesek a gazdájukat utánozva tanulni, illetve a megfigyelt cselekvést a saját lehetőségeikre alkalmazni (amit a gazda a kezével csinált a kutya a szájával, vagy fordítva).[6] Az együttélés során megfigyeli a gazdáját, és szinte olvas a gondolataiban, apró viselkedési jelekből igen pontosan meg tudja becsülni a gazda terveit, illetve, ha megoldhatatlannak tűnő feladattal szembesül – ellentétben a farkassal –, képes gazdája segítségét kérni.[7][8] A kutya a csecsemőkhöz hasonlóan felismeri az ember kommunikációs szándékát. A farkassal és a csimpánzzal ellentétben a kutya szemének ínhártyája („szeme fehérje”) általában fehér színű, ezért a szemállása, tekintetének iránya jól felismerhető, így a kutya és az ember képes követni egymás tekintetét, illetve utasítást, információt tud egymásnak átadni a tekintetével.[9]
A kutya tanulási képességeinek a megítélése eléggé ellentmondásos, a 19. század közepéig az a szemlélet élt, hogy a kutya „lelketlen oktalan állat”, ugyanakkor időnként erős túlzások is napvilágot látnak, mely szerint a kutyák megtaníthatóak emberi nyelven beszélni vagy olvasni.[10] Arra, hogy a kutyák képesek olvasni, több demonstráció is található különböző megosztó oldalakon, de az alapos vizsgálatok kimutatták, hogy nem olvasásról, hanem képfelismerésről van szó. az azonban elmondható, hogy az adott feladatra tenyésztett munkakutyák a feladatot, amelyre tenyésztették őket, könnyen megtanulják.
A népszerűsítő irodalomban a kutya intelligenciáját gyakran különböző korú csecsemőkhöz szokták hasonlítani. Ez azonban gyakran félrevezető, mivel a különböző képességek összehasonlítása alapján eltérő eredményekre vezet.[11]
Ausztrál kutatók megfigyelése szerint a fogságban tartott dingók képesek eszközhasználatra: egy magasan levő tárgyat úgy értek el, hogy a kennelben található állványt odahúzták és arra felmásztak.[12]
Kommunikáció
Négy hetes korukra a kiskutyák már használnak minden, a kutyáktól hallható hangjelet.[13] Az ugatás jelezhet izgatottságot, ember jelenlétét, vagy kísérhet küzdelmet, de szoktak csatlakozni más ugató kutyákhoz. A kommunikáció nagyobb részét a diszkrét testbeszéd, a szagok, a szűkölés és a morgás teszi ki. A legtöbb kommunikációs eszközzel csak közelre jeleznek, távolra csak az ugatást és a vonítást használják.[13]
A kutya kapcsolata az emberrel
| „ | A kutya az ember legjobb barátja | ” |
A kutya és az ember kapcsolata koronként és helyenként eltérő, hiszen van, hogy a kutya házikedvenc, van, hogy munkaeszköz, nélkülözhetetlen segítő, vagy élelemforrás.
A kutya és ember közötti kapcsolat leírására alapvetően két modellt használnak.
Az egyik a kutya és az ember közötti kapcsolatot a farkasfalkában megfigyelt (az újabb kutatások által megkérdőjelezett) erős hierarchikus viszony alapján írja le, ahol az ember a megkérdőjelezhetetlen tekintélyű domináns fél.
A másik szemlélet szerint a kutyának az emberi családban betöltött pozíciója alapján a kutyához, mint bébimorf lényekhez közelítenek, mivel sok családban a kutyák a kisgyerekéhez hasonló pozíciót foglalnak el.
A korszerűbb vizsgálatok a „kutya az ember legjobb barátja” szemlélet alapján árnyaltabb képet alakítottak ki a kapcsolat működéséről, ahol a két faj egyedei között egyfajta szövetséget tételeznek fel, mely szerint az ember gondoskodik a kutyáról, a kutya pedig segíti a gazdáját (vadászkutya, vakvezető kutya).[14]
A vizsgálatok eredménye szerint a kutya a farkassal ellentétben határozottan megkülönbözteti a gazdáját a többi embertől, és ragaszkodik hozzá. Ez a ragaszkodás eltér az anyjához való ragaszkodástól, mivel az egyed fejlődése során nem gyengül, emiatt valószínűleg attól eltérő mechanizmusokra vezethető vissza. A kutya-ember közötti különleges kapcsolat mögött valószínűleg az szerepel, hogy azok a kutyák kaptak több figyelmet, illetve szaporodási lehetőséget, amelyek nagyobb mértékben voltak képesek a gazdájukkal együttműködni.[15]
Az emberek ragaszkodását a kutyához kérdőíves felméréssel mérték. Az eredmény szerint az egyedülállók jobban kötődtek, mint a gyermektelen családok, a családban élő gyermekek számával nagyjából arányosan csökkent a felnőttek kötődése a kutyához.[14]
A kutyahűség
A kultúrában a kutya sokszor a hűség jelképeként jelenik meg, ami a gazdájáért és annak családjáért az életét is örömmel feláldozza. Ez a kép a kutya falkaviselkedésének megfigyeléséből ered. A kutya a gazdáját és annak családját (jó esetben) falkavezérnek, illetve felettes falkatagnak tekinti, akiknek a megvédése az ő feladata.[forrás?]
Azok az esetek, amikor egy kutya a gazdáit nagy (esetleg kontinensnyi) távolságot megtéve is megkereste (Eric Knight: Lassie hazatér), vagy egy kutyaéleten át várnak gazdájukra (Argosz, Hacsikó) - bár fordulnak elő hasonló dokumentált esetek - kivételesnek tekinthetőek, inkább az irodalom tárgykörébe tartoznak. Ilyenkor a tipikus viselkedés, hogy a kutya keres magának másik falkát (gazdát vagy „valódi kutyafalkát”), amelyet aztán épp úgy védelmez, mint az „eredeti” családját.[forrás?]
A kutyatartás egészségügyi hatásai
A kutyákról emberre (és fordítva) sokféle betegség, fertőzés terjedhet át (zoonózis), ennek veszélye megfelelő tartási körülményekkel és immunizálással, féreghajtással minimálisra csökkenthető.[forrás?]
Az egyik leggyakoribb eset a féregfertőzések átterjedése ez emberre, illetve a kötelező védőoltás bevezetése előtt a veszettség okozta a legnagyobb veszélyt az emberekre.[16] A Toxocara canis petéi a kutya ürülékéből az emberi testbe kerülve toxocariasist okozhatnak. Az Amerikai Egyesült Államokban évi 10 ezer új fertőzést diagnosztizálnak, és az ország lakosságának 14%-a fertőzött.[17] Nagy-Britanniában a közparkokból vett talajminták 24%-ában megtalálták a féreg petéit.[18] Ha nincs kezelve, akkor a betegség megtámadja a retinát, és károsítja a látást.[18] A kutya ürülékéből a horogféreg is megbetegítheti az embert, és a larva migrans cutanea betegséget idézheti elő.[19][20][21][22]
A tudományos felmérések vegyesek abból a szempontból, hogy a kutyatartás hatására mennyire válik testileg és szellemileg egészségesebbé az ember.[23] Módszertani hibák miatt[24] kritizálták azokat az eredményeket, amelyek egyértelműen pozitív hatást mutattak ki,[25] és azt állapították meg, hogy az idősek egészsége inkább társadalmi helyzetüktől és személyi higiéniájuktól függ, mint egy társállat jelenlététől. A korábbi tesztek szerint a kutya- és macskatartás tartás javítja a család egészségi állapotát, csökkenti az orvoslátogatások számát, illetve egyes betegségek esetén jelentősen javítja a túlélési esélyeket.[26]
Egy 2005-ös cikkben azt írták, hogy nem sikerült megerősíteni a korábbi egyértelműen pozitív eredményeket az idősek esetén, viszont a gyerekek kevesebbet hiányoztak az iskolából, ha volt társállatuk.[23] Egy másik tanulmányban az új gazdák a kisebb egészségügyi problémák megritkulásáról számoltak be az első hónapban, és amely hatás tartós maradt a kutyásoknál.[27]
A kutyások többet mozognak, mint a macskatartók, vagy azok, akik nem tartanak állatot. Az állatokat nem tartók között nem volt szignifikáns egészségváltozás a vizsgált időtartam alatt. Az eredmények szerint mégis van pozitív hatása az állattartásnak, ami a kutyásoknál tartós.[27] Az állattartók nagyobb eséllyel élték túl a szívkoszorúér-betegséget, és a kutyásoknál az akut miokardiális infarktus egyéves túlélése is gyakoribb volt, mint a többi embernél.[28]
A kutyák szerepe az orvostudományi kutatásokban
A kutyák hosszú időn keresztül – kísérleti alanyokként – alapvető szerepet játszottak az orvostudományi kutatásokban. Így a különböző műtéti eljárások kidolgozásában, a hatóanyagok hatásmechanizmusainak kiderítésében, a csont- és porcszövet regenerációjának tanulmányozásában. Ez utóbbiakban kiemelkedő szerepe volt Krompecher István debreceni egyetemi tanárnak, az MTA rendes tagjának,[29][30][31] aki alapvető kísérleteit kutyákon végezte. Kutyákon végezte a feltételes reflexek mechanizmusát tisztázó híres kísérleteit Pavlov – a közömbös és feltétlen ingerek időbeli összekapcsolásával –, aki ezek alapján kimutatta, hogy az agykéreg működésének alapvető mechanizmusa az időleges kapcsolatok kialakulása és megszűnése.[32] Pavlov egyik kísérleti kutyáját – a kísérleti kutyák emberiség érdekében hozott áldozata emlékének tisztelegve – a Pavlov múzeumban, Szentpéterváron szobor is őrzi. Ma már az állatkísérleteket lehetőség szerint sejttenyészeteken, illetve egyéb objektumokon végzett vizsgálatokkal helyettesítik.
A kutya agressziója
A csoporton belüli agresszió feladata a szűkösen rendelkezésre álló erőforrások elosztása. Az agresszió nem csak harcban nyilvánul meg, hanem pózolásokban[33] és egyéb rituális cselekedetekben is. Ennek az oka valószínűleg az, hogy harc esetén a győztes is megsérülhet, illetve a harc belőle is energiákat vesz ki, ami az egész falka rövidtávú túlélési esélyeit rontja.[34]
A kutyatámadások
A kutyatámadások nem csak egészségügyi, de lelki, illetve komoly anyagi terhet is rónak a társadalomra, hiszen a gyógykezelés és a munkából való kiesés is jelentős.[35]
A kutyatámadásokkal kapcsolatos felmérésekkel kapcsolatban több módszertani probléma is felmerül. Ezek között szerepel a felmérés reprezentativitásának kérdése, vagyis hogy mikor tekinthető egy vizsgálat reprezentatívnak a kutyákra, illetve az emberekre nézve.[36]
A kockázatok alapvetően három csoportba oszthatóak:[35]
- Társsal kapcsolatos kockázat, amely az ember-kutya kapcsolatból fakadó kockázatokat tartalmazza
- Helyzettel kapcsolatos kockázat, amely az adott szituációból adódó kockázatokat foglalja össze
- Szocializációval kapcsolatos kockázatok
A kockázatelemzés figyelmen kívül hagyása általában részrehajláshoz vezet, ami minden esetben a kutyát teszi felelőssé a támadásért.[37]
A veszélyes fajták felmérését szolgáló különböző vizsgálatok eltérő fajtákat találtak veszélyesnek, a német juhászkutya illetve a Golden retriever fajták azonban a legtöbb felmérés szerint a legveszélyesebb között szerepelnek.[35][38][39] Más felmérések szerint azonban a kisebb termetű kutyafajták agresszióját könnyen elnézik; gyakrabban harapnak, mint ahogy gondolnánk.[36]
A kutyatámadások jelentős részben családon belül történnek,[40] amikor a család kutyája a gyereket,[35] esetleg a nehezen mozgó nagyszülőt támadja meg.[41]
Egy egészséges kutya ok nélkül nem támad. A támadás okai megérthetők és megelőzhetők, ha a kutyák viselkedésének módját ismerik. Ha a család odafigyel a kutya egészségi állapotára, illetve arra, hogy a kutyának ne legyen oka támadni, akkor a támadások túlnyomó része elkerülhető.[35]
A kutyatámadásokról kialakult képet torzítja, hogy azok a ritka esetek kapnak nagy nyilvánosságot, amikor egy kutya megtámadott valakit (különösen gyereket), nem hír az a mindennapos jelenség, hogy egy kutya hosszan tűri, ha egy kisgyerek bántalmazza.[42] Egy Coloradóban készült felmérés szerint a gyerekeket ért harapások kevésbé súlyosak, mint a felnőttek által elszenvedettek.[40]
Kutyák az emberek szolgálatában
A farkasok, és kutya utódaik hasznot húztak az ember közelségéből: biztonságosabb élet, biztosabb ellátás, kisebb kalóriaigény, és nagyobb esélyek a szaporodásra. Az ember felegyenesedett testtartása és jobb látása segített megtalálni a ragadozókat és a zsákmányt is. Az ember eszközhasználata segített leterítenie a nagyobb zsákmányállatokat is.[43]
Az ember számára a kutya több szempontból is hasznosnak bizonyult. A maradékok eltakarításával egészségesebbé tette a tábort, és alvás közben melegítette gazdáját. A három kutyás éjszaka egy aborigó kifejezés a nagyon hideg éjszakára. A kutya jelezte az idegeneket és a ragadozókat is.[44]
Az antropológusok szerint az ember számára a kutya kifinomult szaglása volt a legnagyobb segítség vadászat közben.[44] Gyakran a vadászat sikerének és a kutya jelenlétének összefüggését tekintik a farkas háziasításának legfőbb okaként. Ezt az elképzelést egy 2004-es kísérlet is támogatta, mivel a kutyás vadászok tényleg mérhetően sikeresebbek voltak a kutya nélkül vadászóknál.[45]
Az ember és a kutya együttélése nagy mértékben javította az emberi közösségek fennmaradását, és a kutya háziasítása kulcsfontosságú tényező lehetett az ember sikeressé válásához.[46]
Az együttélés évezredei alatt az ember és a kutya egyre több feladatban találta meg az együttműködés lehetőségét. A kutya annyi feladatban segítette az embert, hogy méltán nevezik az ember legjobb barátjának több nyelven is.[47] Fokozatosan kialakultak azok a feladatkörök, amelyeket a kutyák ügyesen el tudnak látni. Vannak pásztorkutyák,[48] vadászkutyák,[49] rágcsálóirtásra kitenyésztett fajták,[50] rendőrkutyák, és társállatok. Ezek a feladatok a gazdasági társadalmi változásokkal folyamatosan változnak. 1957-ben Lajka, a husky-terrier keverék lett az első állat, akit Föld körüli pályára küldtek.[51][52] Már a kilövés közben meghalt.
Az embert munkájukkal segítő kutyákat és fajtákat munkakutyáknak nevezik. Néhány ilyen fajta: akita, alaszkai malamut, a berni pásztorkutya, az orosz fekete terrier, a bokszer, a bullmasztiff, a doberman, a bordeaux-i dog, a német pincser, a német juhászkutya,[53] az óriás schnauzer, a német dog, a pireneusi hegyikutya, a nagy svájci havasi kutya, a komondor, a kuvasz, az angol masztiff, a nápolyi masztiff, az újfundlandi, a portugál vízikutya, a rottweiler, a bernáthegyi, a szamojéd, a szibériai husky, a közép schnauzer és a tibeti masztiff.
Vadászkutyák
A kutyák és emberek együttműködése legrégebben valószínűleg a vadászat során alakulhatott ki. A kutya a vadászat során többféleképpen segíthet a vad elejtésében.
Falkavadászat
A falkavadászat[54] általában társadalmi esemény. Alapvetően két fajtája van: a gyalogos és lovas falkavadászat. Azt, hogy gyalogos, vagy lovasvadászatot tartanak, elsősorban a terepviszonyok határozzák meg. A falkavadászatra többféle fajtát is használnak, egy falka azonban mindig azonos fajtájú kutyákból áll. Az ismertebb falkavadász kutyák a beagle, basset hound, francia kopó. Falkával általában rókára, szarvasra, vidrára, vagy vonszalékra vadásznak. A vonszalék mesterséges zsákmány.
A vizslák
A vizslák a kutyavilág arisztokratái. Minden jelentős vadásznemzet kitenyésztette a saját vizslafajtáját (német vizsla, rövidszőrű magyar vizsla, drótszőrű magyar vizsla). Ezek a kutyák a rajongóik szerint az összes vadászkutya feladatát képesek egyedül ellátni. A vizslás vadászat során a vadász előre küldi a kutyát, a kutya megkeresi a zsákmányt, majd az egyik első lábát felemelve jelzi annak irányát, majd a lövés után a vadat felkutatja, és a gazdájához viszi.[55]
Vérebek
A lőfegyverek elterjedésével megszaporodtak azok az esetek, hogy a vadász a vadat megsebezte, megölni azonban nem tudta. A sebesült állatok felkutatására a XV. század folyamán kitenyésztették a vérebeket. A vérebek a vadászat után felkutatják a lövés helyétől indulva a sebesült állatot. Ha a zsákmány még él, akkor csaholásával megállítja, amíg a vadász odaér és megöli (állóra csahol). Ha a zsákmány már kimúlt, csaholással odahívja a vadászt (meredtre csahol).[56] Jellegzetes képviselőik az angol véreb (bloodhund),[57] hannoveri véreb (Hannoverscher Schweisshund), bajor hegyi véreb (Bayerischer Gebirgsschweisshund).[56]
A vérebek különlegessége, hogy nem a friss nyomot, hanem a hideg nyomot (2-24 órásat) kell tudnia követni, mivel a feladatuk a vadászat befejezésével kezdődik.[56]
Juhászkutyák
Valószínű, hogy a vadászat mellett a nyáj, illetve a pásztor őrzése volt a farkasokkal, és az egyéb ragadozókkal szemben. A római Marcus Terentius Varro a következőt írta a pásztorkutyákról: „...legyenek elég erősek a farkassal való küzdelemre, és eléggé gyorsak ahhoz, hogy követhessék a fenevadat, és elragadják tőle zsákmányát”.[58]
Ahogy az idők folyamán a legelők zsugorodtak, a vetésterületek növekedtek, illetve ritkultak a jószágra veszélyt jelentő ragadozók, egyre fontosabbá váltak a kisebb testű, fürgébb terelőkutyák, hogy megakadályozzák, hogy a nyáj a vetésbe tévedjen. A pásztorkutyák feladatai itt kettéváltak. A nagytestű lomha de erős és rettenthetetlen nyájőrző kutyákra, (kuvasz, komondor) illetve a terelőkutyákra (puli, pumi).[59] A nagytestű kutyák egy részének pedig megváltozott a feladata, és beköltözött a falvakba házőrzőnek, vagy a vetés védelmezőjének.
Szánhúzó kutyák
A szánhúzó kutyák az eszkimók nélkülözhetetlen társai. Télen húzza a szánkót, nyáron felmálházva cipeli a terhet, hálók vontatásával segíti a halászatot, végszükség esetén élelemként segíti a gazdáját.[60][61]
Szánhúzásnál általában korlátozzák a teher összsúlyát a húzó kutyák súlyának másfélszeresére. Ilyen terhelés esetén a fogat átlagosan 10-12 kilométert tud átlagosan megtenni óránként. Ez azonban függ a tehertől, az időjárástól, a kutyák kondíciójától, illetve a terep adottságaitól. A leghosszabb hiteles távolság, amit feljegyeztek 18 óra alatt 100 mérföld.[61]
Segítőkutyák
Vakvezető kutyák
A vak embert a kutyájával sokszor már távolról észre lehet venni az ember fehér botjáról és a kutya jellegzetes hámjáról, amin korábban a vörös kereszt, manapság pedig törvényi előírás, hogy az ebet kiképző intézmény logója jelzi, hogy a kutya segíti a gazdáját. A vakvezető kutyák, azon kívül, hogy ellátják egy házi kedvenc feladatait, segítik a gazdájukat a közlekedésben, segítenek kikerülni az útakadályokat, gödröket, illetve megoldani az egyéb, mindennapi életben felmerülő problémákat.[62][63] Magyarországon a vakoknak csak kevesebb, mint egy százalékának van ilyen segítőtársa.[64]
Halló kutyák
A hallássérülteket (siketeket és nagyothallókat) segítő kutyák a vakvezetőkhöz hasonló képzést kapnak, azonban nem a gazdájuk útjába kerülő akadályokat, hanem a különböző hangokat, zajokat (telefon, csengő, autó) jelzik a gazdájuknak. A Sue Thomas - FBI című amerikai filmsorozat egy hallássérült FBI ügynökről és kutyának kalandjairól szól[65]
Rohamjelző kutyák
A rohamjelző kutyák a hirtelen rosszullétél járó betegségek – általában epilepszia vagy diabétesz – esetén a rosszullét előrejelzésével, illetve a roham alatt segítség hívásával tudnak segíteni a gazdájuknak.[66] Amennyiben a kutyának sikerül a rosszullétet előre jelezni, a gazda megelőzheti a rohamot, illetve biztonságba helyezheti magát.[67] A kutyával rendelkezők magabiztosabbak, könnyebben teremtenek másokkal kapcsolatot, rohamaik gyakran ritkulnak, és azok erőssége csökken.
Mozgássérült-segítő kutyák
A mozgássérülteket segítő kutyák Magyarországon még kevésbé elterjedtek, mint Európa többi országában, vagy az Egyesült Államokban. A mozgássérült-segítő kutyák a gazda igényeinek megfelelően felvehetnek tárgyakat a földről, különböző tárgyakat vihetnek a gazdájuknak, ajtót nyithatnak, villanyt kapcsolhatnak stb. Mindemellett nagyon fontos lelki támaszt nyújtanak gazdájuknak.[68]
A kutyák képzése 1,5–2 évig tart, és legfontosabb része a szocializáció, hogy a kutya minden olyan helyzetben, amivel a gazdája mellett találkozhat, barátságosan tudjon viselkedni.[69]
Terápiás kutyák
A terápiás kutyák alkalmazásakor a kutyának az emberre gyakorolt pszichológiai hatásait használják ki.A tapasztalatok szerint a kutya jelenléte, simogatása csökkenti a vérnyomást, a stresszhormonok szintjét, a szorongás enyhül.[70][71][72]
Egyéb segítőkutyák
Képeznek kutyákat allergiásoknak az allergének jelzésére, ezzel a véletlen rosszullétek esélyét csökkentik. Egyes állatok a daganatos betegségeket képesek jelezni[73]
Hadi kutyák
Már az ókori ábrázolásokon is megjelentek a kutyák harci körülmények között. A gyarmatosítások során is jegyeztek fel harcban részt vevő ebekről.[74]
Reguláris körülmények között először a Német Császári Hadsereg használt kutyákat 1884-től.[74]
Harci körülmények között a kutyákat a felderítők, előőrsök jelzőkutyaként használták a váratlan rajtaütések jelzésére.[75]
Társállatok
A külterjes állattartás visszaszorulásával, a városi élet elterjedésével a kutyatartás a szorító gazdasági szükség helyett egyre inkább hobbi, kedvtelés lett. Egyre több kutyafajta esetén figyelhető meg, hogy az eredeti szerepkörében fontos összetett viselkedési minták helyett a tenyésztők előnyben részesítik a divatos megjelenési jegyeket, emiatt egyre több a groteszk megjelenésű vagy viselkedésű kutya.[76]
„A legelterjedtebb fajközi kapcsolat az ember és a kutya között alakult ki.”[44] A kutyák társállatként való tartása hosszú történelemre tekint vissza a társadalom vezető rétegében.[77] Az Izraelben az Ain Mallaha partján a Natufian kutúra egyik 12000 éves sírhelyén egy idős férfit és egy négy-öt hónapos kiskutyát együtt temettek el.[78] A második világháborút követően az urbanizáció miatt megugrott a kedvencként tartott kutyák száma.[77] Az 1950-es és 1960-as években többet tartották kint a kutyákat, mint ma, és még mindig külön szerepkörük volt, mint a házőrzés vagy a gyerekek játszótársa. Az 1980-as évektől a kutya, mint házikedvenc inkább érzelmileg támogatta az embert.[79] Az ember és a kutya egyre inkább együtt élt,[80] és a kutya lassanként a család belső életének részévé vált.[81]
A kutya, mint társ további átalakuláson ment át. Egyrészt viselkedésével és személyiségével meg kell felelnie az ember várakozásainak, másrészt nekünk is el kell fogadnunk a kutyát kutyaként, és így kell befogadnunk a mindennapi életünkbe.[81]
Az ipar rengeteg különféle eszközzel segíti a kutyával, mint házikedvenccel való foglalkozást. A cikkek, szolgáltatások és helyek száma megnőtt. Vannak kutyák számára készült parfümök, ruhák, kutyaházak, kutyakozmetika, kutyákra szakosodott terapeuták, trénerek és gondnokok, kutyakávézók, parkok, sétányok és partok, sőt szállók, légijáratok és temetők is.[82] A kutyaiskola, mint szervezett aktivitás egészen a 18. századig visszavezethető, de a 20. század utolsó évtizedében különösen fontossá vált, mivel a kutya új szerepével nem fértek össze annak öröklött magatartásmintái, mint az ásás, az ugatás, az ugrándozás, a porban hempergés, a harc és a vizelettel, széklettel történő területmegjelölés.[83] A kutya neveléséhez egyre több könyv, tanfolyam és tévéműsor jelent meg.[84]
Legtöbb kortársunk családtagként írja le kutyáját, habár családjukat nem ember-kutya vegyes családként tartják számon.[81] Egyes kutyaoktatók, például Cesar Millen a dominanciamodellt népszerűsítik. Ezzel szemben vitatott, hogy mennyire jellemző a rangsorrend az ember-kutya kapcsolatra.[85] A kutya aktív szerephez jut a családban: kapcsolatba lépnek vele, beszélnek hozzá vagy rajta keresztül szólnak a családtagjaikhoz.[86]
Egy másik kutatás szerint sok kutya bekapcsolódik a családi rutinokba, például behozza az újságot a sövényről vagy mosogatás előtt lenyalogatja a tányérokat.[81] Másrészt a család is alkalmazkodik a kutya igényeihez és szükségletéhez, vagy amikbe a kutyát is bevonják, például a tánc vagy a jóga kutyával.[82]
A mágneses rezonanciavizsgálatok szerint a kutyák ugyanazzal az agyterületükkel értelmezik a hangokat, mint az ember, és megértik az emberi érzelmeket kifejező hangokat is, amitől az ember barátai lehetnek.[87]
Versenyeztetésük
Az emberek gyakran kutyáikkal versenyeznek,[88] kiállításokat tartanak és sporteseményeket szerveznek számukra, ródlizást, futást és agilityt.
A kiállításokon a fajtatiszta kutyákat az adott fajtát jól ismerő bírálók értékelik a fajta standardja szerint. A kiállításokon csak a külső megjelenést és a mozgást értékelik, a csak teszttel kimutatható tulajdonságokat nem veszik figyelembe.
Kutyás sportok
Sok gazda versenyezteti a kutyáját valamilyen sportban,[89] ide értve a kutya szépségversenyeket, dog dancing, agility,[90][91] kutyás futás (canicross) stb.[92] A kutyás sportok egy része a kutyák eredeti feladatit igyekszik versenykörnyezeten imitálni, más részük pedig a kutya-gazda kapcsolatot teszi próbára.
Néhány kutyás sport:
- Dogdancing
- Agility
- Terelőkutyák versenye
- Szánhúzás
- Agárverseny
- Flyball
- Belgian Ring
A kutya szállítása
Személyautóban nem szabad a kutyát felügyelet nélkül hagyni – ahogy egy kisgyereket sem –; meleg időben hőgutát kaphat.[93]
A 2012. évi II. törvény 147. bekezdése és 271/2009. (XII. 1.) Korm. rendelet 20. bekezdése szerint tömegközlekedési eszközön kutya zárt csomagolásban (szállítóboksz) vagy pórázzal és szájkosárban szállítható, azonban az egyes társaságok egyéb szabályokat is előírhatnak[94]
Törvényi szabályozás
 |
Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. |
Oklahomában törvény tiltja, hogy a gazda grimaszoljon a kutyának[95]
Magyarországon az állatok védelmét az 1998. évi XXVIII. törvény szabályozza. Ez tiltja az állatok kínzását, valamint előírja a velük szemben a jó gazda gondosságának tanúsítását is. A kizárólag a kutyákra vonatkozó rész szerint az ebet az állatvédelmi hatóság egyedileg veszélyesnek minősítheti, ha az fizikai sérülést okozott vagy fizikai vagy pszichikai állapota alapján feltételezhető, hogy az embernek fizikai sérülést okozhat. A veszélyesnek nyilvánított eb szaporítása, versenyeztetése, őrző-védő feladatokra való tartása, képzése és alkalmazása, az országba való behozatala, az országból történő kivitele tilos.[96]
Az állatvédelmi hatóság elrendeli az eb életének kioltását ha az halálos kimenetelű sérülést okoz embernek és szakértő megállapítja, hogy az eb viselkedése egyértelműen a sérülés okozására irányult. Elrendelheti még akkor is, amennyiben az súlyos vagy maradandó sérülést okoz embernek, tartója 14 napon belül nem válik ismertté, viselkedésproblémáinak megfelelő kezelése nem biztosított, és szakértő megállapítja, hogy viselkedése egyértelműen a sérülés okozására irányult. Az állatvédelmi hatóság az eb azonnali elkobzását, elszállítását és megfelelő helyen való tartását, valamint chippel való megjelölését rendelheti el, ha az súlyos vagy maradandó kimenetelű sérülést okoz embernek, illetve rendeli el, amennyiben az halálos kimenetelű sérülést okoz embernek, vagy amennyiben az ebtartó veszélyes eb tartási engedélyét visszavonják.[96]
Az illetékes önkormányzat az illetékességi területének földrajzilag körülhatárolható részén megtilthatja, vagy korlátozhatja egyes állatfajok tartását[97] a 17/1998. (V. 13.) AB határozat alapján.
2013. január 1-je után a 41/2010. (II. 26.) Korm.rendelet szerint minden 4 hónaposnál idősebb kutyát kötelező transzponderrel (chippel) megjelölni és a megfelelő adatbázisban az állat és a gazda adatait rögzíteni.[98]
Szabálysértések
Veszélyeztetés kutyával
Részlet a 2012. évi II. törvényből :
147. Veszélyeztetés kutyával
193. § (1) Aki a felügyelete alatt álló kutyát
a) a település belterületén felügyelet nélkül bocsátja közterületre, vagy kóborolni hagyja,
b) természeti és védett természeti területen, vagy vadászterületen - a vadászkutya kivételével - póráz nélkül elengedi, vagy kóborolni hagyja,
c) szájkosár és póráz nélkül közforgalmú közlekedési eszközön - vakvezető, illetve mozgáskorlátozottakat segítő kutya kivételével - szállítja,
d) élelmiszer-elárusító üzletbe, közfürdő területére vagy játszótérre - vakvezető, illetve mozgáskorlátozottakat segítő kutya kivételével - beenged, illetőleg bevisz, szabálysértést követ el.
(2) Aki harapós kutyáját nem zárt helyen tartja, vagy nem helyez el a ház (lakás) bejáratán a harapós kutyára utaló megfelelő figyelmeztető táblát, szabálysértést követ el.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a közterület-felügyelő, természeti és védett természeti területen a természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr is szabhat ki helyszíni bírságot.[99]
Veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegése
A veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegése a közbiztonság elleni bűncselekmények csoportjába tartozó bűncselekmény, mely a jogszabályok által közbiztonságot fenyegető jellege miatt veszélyesnek minősített ebekre vonatkozó előírások megszegőit rendeli büntetni.
A vadászati törvény
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 30. szakaszának (3) bekezdése a vadászatra jogosult személyeknek megengedi a vadállomány védelmében, a fertőzések továbbterjedésének megakadályozására, a gazdájától elkóborolt (az egyéb törvények értelmében oltott) kutyák és macskák kilövését, de ez nem vonatkozik a felismerhető jellel ellátott, rendeltetésüknek megfelelően alkalmazott vadászkutyára, valamint a vakvezető kutyára (lásd a fenti szakasz (4) bekezdését).[100]
Ebrendészeti hozzájárulás
 |
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! |
 |
A törvény szerint az önkormányzatok a kutyák után ebrendészeti hozzájárulást (közkeletű néven ebadót) szedhetnek, amelynek maximális összege 6000 forint, veszélyes kutya esetén 20 000 Ft évente.[101] A kutyatartók adatait háromévente összeírják és nyilvántartják.[102] Az ebadót az állat oltási könyvbe bejegyzett tulajdonosa a tárgyév első napján köteles megfizetni.[103] A törvény előírja, hogy a beszedett ebrendészeti hozzájárulás összegét az önkormányzat köteles állat-egészségügyi, állatjóléti célokra fordítani.[104][105]
Az ebadó alól mentesülnek:
- az ivartalanított, és chipezett és regisztrált,
- az őshonos magyar fajtaként törzskönyvezett, magas genetikai értéket képviselő állatok,
- a törvényben felsorolt segítő és munkakutyák, és
- a menhelyről vagy állatvédelmi szervezettől örökbefogadott kutyák.
Az ivartalanított, illetve a chipezett kutyák adómentességet élveznek, előbbivel a felelőtlen szaporítás megakadályozása a cél,[106] utóbbival a kutyák beazonosíthatóvá válása.[107] Így a kutya elvesztés esetén visszajuttatható a gazdához, ha pedig utcára teszi a kutyát, vagy az állat megtámad valakit, könnyen megtalálják a felelőst.[108] A rendeletalkotók reményei szerint ez hosszú távon hozzájárulhat a kutyatartási kultúra javulásához, mivel az emberekben tudatosul, hogy a kutyatartás pénzbe kerül.[109]
A tapasztalatok szerint az ebadótól való félelem miatt egyre többen próbálták meg a kedvencüket menhelyen elhelyezni, illetve megnőtt a kóbor kutyák száma is.[110] Szita Károly, Kaposvár polgármestere további terheket róna a kutyatartókra.[111] Debrecen önkormányzata szerint a beszedéssel járó kötelezettségek teljesítésére az ebadó összege nem elegendő.[112] Korózs András, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének elnöke ebben a formában ellenzi az ebadó bevezetését, mivel már az ebadó hírére is sok gazda igyekszik megszabadulni kutyájától.[111]
Kóbor kutyák
Azokat a kutyákat, amelyek a gazdájuk (felügyelőjük), nyakörv, vagy egyéb azonosító nélkül tartózkodnak közterületen, sok országban kóbor kutyának tekintik, míg máshol bátorítják a kutyákat, hogy elkóborolva, gondoskodjanak saját élelmezésük egy részéről,[113] Moszkvában például teljesen természetes a kóbor kutyákról való gondoskodás, egy barbár módon megölt Malcsik (Oroszul: Мальчик) nevű kutyának emlékművet is állítottak „könyörület” címen[114]
A felügyelet nélkül a közterületen kóborló kivert, vagy eltévedt kutyák közegészségügyi, illetve közbiztonsági kockázatot jelentenek, hiszen nem kapják meg a védőoltásokat, féregtelenítést, valamint éhesen rátámadhatnak a járókelőkre is.[115][116][117]
A gazdájuktól elkóborolt (esetleg a gazdája által kivert kutya) túlélési esélyei meglehetősen rosszak,
A kóbor kutyák egy része képes kihasználni az ember teremtette városi környezet előnyeit. Etológusok megfigyelése szerint a Moszkvai metróban lakó hozzávetőleg 500 kutya közül körülbelül 20 megtanulta a metróhálózat használatát[118] rendszeresen utazó kóbor kutyák az elhagyott külvárosokban töltik az éjszakát, majd metróval beutaznak a belvárosba, ahol több élelmet találnak, sőt, még a kistestű kutyák koldulnak is, és az alamizsnát megosztják társaikkal.[119] A metróban utazó kutyák rajongói saját honlapot üzemeltetnek[120] A világ egyik legismertebb kutyája, a Szputnyik–2 utasa Lajka is Moszkva utcáin kóborolva kezdte a pályafutását.[120]
A kóbor kutyák számának csökkentése
Egy adott területen a kóbor kutyák számát a terület jellegzetességei határozzák meg (élelemforrások, búvóhelyek). A területen a kutyák számát a terület rendezésével, az élelemforrások (a kutyák etetése, szemétkupac, bármi ehető) visszafogásával lehet csökkenteni. Az egyes egyedek befogásával vagy elpusztításával csak időleges eredményeket lehet elérni,[113] azonban egyes helyeken a kóborló állatok akkora problémát okoznak, hogy kilövési engedélyt adnak ki rájuk[121]
Az állatvédők szerint a kóbor kutyák számának csökkentése az állatok azonosíthatóságának (Chipelés, tetoválás) előírásával, ivartalanítással, valamint felvilágosító kampányokkal érhető el. Az egyedi azonosíthatóság segíti a kötelező egészségügyi beavatkozások (veszettség elleni oltás esetleg féreghajtás) ellenőrzését, illetve az eltévedt ebet segít visszajuttatni a gazdájához.
A kutya a kultúrában
| „ | Egy társadalom civilizációja lemérhető abból, ahogyan az állataival bánik. | ” |
| – Mahatma Gandi | ||
A kutyák, mint az első háziasított állatok gyakori totem és kabalaállatok. Általában a hűség és az éberség megtestesítői. A kínai mitológiában engedelmesség és odaadás jelképei is. Egyes kultúrák tűzoltó képességet tulajdonít nekik. A szuka a mindig párzásra kész hetéra jelképe. A különböző kultúrában megszámlálhatatlan jelkép lehet a kutya.[122]
A kutyák ősidők óta az emberrel élnek, rengeteg régi ábrázolás maradt fenn, amelyek kutyát, vagy feltételezhetően kutyát ábrázolnak. A házi kedvencként tartott kutyák az 1950-es, 1960-as évekig a család lakóhelyétől elkülönülten kutyaházban, az udvaron éltek. Házőrzőként, házi kedvencként, illetve sétapartnerként egyaránt szolgálták a családjukat.
A kutya genetikai állományát tekintve nagyon közel áll a farkashoz, azonban a szigorú szelekciós tenyésztésnek köszönhetően olyan mértékben képes beilleszkedni az emberi családba (például felismeri a gazda kommunikációs szándékát, képes követni a tekintetét, megtalálja az ujjal mutatott tárgyat akkor is, ha nincs egyszerre a látóterében a kéz és a mutatott tárgy), hogy sokan családtagnak tekintik, és nem házi kedvencnek.[123]
A városi élet elterjedésével a kutyák beköltöztek a lakásokba, így a kutyák és gazdáik élete egyre szorosabban összefonódott. A városi környezetben a kutyákat az ösztöneik már nem tudják korrekt módon eligazítani, ezért váltak fontossá a kutyaiskolák, ahol a házi kedvencek megtanulhatják a városi élet alapszabályait.
A kutya mint élelemforrás
Kelet-Ázsia némely részén, így Kínában, Koreában és Vietnámban a kutya fogyasztásának hagyománya az ókorig nyúlik vissza.[124][125] Ázsiában a becslések szerint évente 13–16 millió kutyát esznek meg.[126] A BBC jelentése szerint 1999-ben Dél-Koreában több mint 6000 étterem szolgált fel kutyából készült ételeket.[127] Koreában, a húsáért tartott állatfajta, a nurongi (누렁이) különbözik azoktól, amelyeket házi kedvencként otthon tartanak.[128] A legnépszerűbb kutyahúsból készített koreai étel a posinthang, egy fűszeres pörkölt, amelyet a testhőmérséklet kiegyenlítésére fogyasztanak a nyári időszakban. Egy 19. századi recept szerint főtt kutyahúsból, mogyoróhagymából és chiliporból készül. Az étel egyes változatai bambuszrügyet vagy csirkehúst is tartalmaznak. Az ételek csupán a koreai népesség egy részében népszerűek, és nem fogyasztják olyan széles körben őket, mint a csirkét, a disznót és a marhát.[129]
A CNN egy 2010-es kínai kutyahúskereskedővel készített riportja szerint az éttermeknek eladott kutyákat külön gazdaságokban nevelik, de lehetnek köztük elveszett kedvencek is, habár a társállatként tartott fajtákat ehetetlennek tekintik.[130]
A mexikói indián kultúrákban és Polinéziában szintén megették a kutyát. Ezzel szemben Európában, a Közel-Keleten, Dél-Ázsiában és Afrikában a kutyahús tabu. Egyes helyeken, mint Lengyelország egyes falvaiban azonban gyógyító hatást tulajdonítottak neki, például azt, hogy jót tesz a tüdőnek.[131] Svájc egyes vidékein szintén fogyasztottak kutyahúst.[132]
A kutya mint prémes állat
_fur_skins.jpg)
Több országban használják a kutya prémjét öltözködésre, illetve a ruházat díszítésére. Az Európai Unióban nincs hagyománya a kutyák és macskák prémtermelés céljából történő tenyésztésének. Több tagállam tiltja a kutya, illetve a macska prémes állatként való tartását, illetve kutya- és macskaprém behozatalát az Unió területére. Ugyanakkor például Kínában külön fajtákat tenyésztettek ki a prémtermelés céljából. A kutya illetve macskaprémet gyakran műszőrmeként, vagy egyéb állatok prémjeként próbálják az EU területére behozni.[133]
A mitológiában
A kutyák a mítoszok elengedhetetlen szereplői, intelligenciájuk és az emberi társadalomban betöltött fontos szerepük miatt.[134] A mitológiában a kutya általában mint kedvenc, vagy mint őrkutya szerepel.[135]
Egyiptomi mitológia
Az egyiptomi mitológiában Anubisz (görögös névalak; eredeti egyiptomi neve Anpu, Inpu vagy Inepu), az ókori egyiptomi hitvilágban az alvilág és a holtak oltalmazója, később a holttestek bebalzsamozóinak istene is. Ozirisz kultuszának elterjedése előtt Anubisz vezette a halottakat az alvilágba. Az ábrázolásokon fekvő sakál vagy vadkutya, illetve sakál- vagy kutyafejű ember alakjában jelenítették meg.[136]
Görög mitológia
Kerberosz az óriás Tüphón és a félig nő, félig kígyó Ekhidna gyermeke. Neve görögül azt jelenti, hogy a mélység démona. Kerberosz háromfejű kutyaként látta meg a napvilágot, és apjától óriási méreteket örökölt. A hatalmas teremtményt az istenek közül Hadésznek sikerült megszelídítenie, és így birodalmának őrzőjévé tennie. Kerberosz bárkit beengedett az Alvilág kapuján, azonban onnan ki senkit nem eresztett (pár földi halandónak mégis sikerült túljárnia Kerberosz eszén).[137]
Orthosz, Orthrosz (görögül: Ὀρθος, Ὀρθρος) a görög mitológiában Gérüón kétfejű kutyája, Tüphón és Ekhidna szülötte, Kerberosz, Hüdra, Khimaira, Szphinx, a nemeai oroszlán és még sok más szörny testvére. Egyes változatok szerint Orthosz anyjával, Ekhidnával nemzette a Phixet (Szphinx). Néha Orthosznak a két kutyafejen kívül még hét kígyófejet is tulajdonítanak. Pollux szerint Ibériában, ahol Orthosz neve Gargéttisz (vagy Tartésszisz), templomot emeltek a kutyaszörnynek. Orthosz nevének etimológiai variációi Kerberosz egyszerű jelzőjétől („korai”, „reggel”, „mindig strázsáló”) az Indra-mítoszban szereplő Vritra démonig terjednek. Orthosz pusztulását (a Gérüón marháit elhajtó Héraklész kezétől) számos vázakép megörökítette.[138]
Lailapsz (ógörögül: Λαῖλαψ) különleges tulajdonsággal rendelkező vadászeb, amely minden zsákmányát utolérte. Több gazdája volt, végül Amphitrüón, a teumésszai rókára uszította. A róka hasonló tulajdonságokkal rendelkezett: nem volt olyan eb, amely képes lett volna utolérni. Ebből kifolyólag az üldözés sohasem ért volna véget, ezért az istenek a kutyát is és a rókát is kővé változtatták. Később Lailapszot Zeusz a Nagy Kutya képében az égre helyezte.[139]
Argosz Odüsszeusz kutyája, a görög mitológia alakja. Az Odüsszeia szerint húsz évig várt türelmesen a gazdájára. Öregen, rühesen, a szemétdombon fekve elsőként ismerte fel a hazatérő Odüsszeuszt, majd rövidesen kimúlt.[140]
Kelta mitológia
A legtöbb kelta mítoszban a kutyák a halottak és alvilági istenek kísérői. Annwn[141] a túlvilág urának a kísérői, ők kísérik át a lelkeket a túlvilágra és őrzik őket.[142][143]
Azték mitológia
Az azték mitológiában Solotl (elterjedt spanyol névírással Xólotl, a Kutyaisten) a villámlás és a halál istene, valamint a holtak kalauza a Mictlanon, az azték túlvilágon. Ketzalkóatl ikertestvére, a Vénusz megszemélyesítője és a nyugat ura. Ő őrzi a napot, amikor éjszaka áthalad az alvilágon. Csontvázként, kutyafejű emberként, vagy fordított lábfejű szörnyként ábrázolták.[144][145]
Művészetek
Irodalom
- Ted Clever A repülő kutya című regényében szereplő kutyák.
- Lassie, Eric Knight Lassie hazatér című regényének hőse, skót juhász. A könyvet filmre vitték, többször fel- és átdolgozták.
- Peggy, Terence és Briggi, Jack London A beszélő kutya című regényének szereplői.
- Jeromos, Jack London Az éneklő kutya című regényének főhőse.
- Buck, Jack London A vadon szava című regényének főhőse.
- Fehér Agyar, Jack London Az azonos című könyv főhőse.[146]
- Gömböc, Mihail Bulgakov Kutyaszív című kisregényének szereplője.
- Bogáncs, pumi, Fekete István azonos című regényének főszereplője.
- Tarzan és Jane, Nácsa János: A Csontváry-kód, avagy nem esik messze a macska a fájától című szatirikus-misztikus krimijének szereplői.
- Belle Cécile Aubry: Belle és Sebastien című regénynek bernáthegyi főszereplője.
- Niki, Déry Tibor: Niki című kisregényének tacskó főszereplője.
- Basa Szász Imre: Basa – Egy kutyacsalád története című könyvének kuvasz főszereplője.
- Karin Milan Kundera: A lét elviselhetetlen könnyűsége – kaukázusi juhászkutya.
- Káró Jókai Mór: A lélekidomár c. regényében a főhős, Lándory Bertalan vizslája.
- Vahur Fekete István műveiben több kutya neve (például a Vuk és a Kele szereplői).
- Ubul, angolul Odie, Jim Davis Garfield képregényeiben a főszereplő macska lenézett társa, egy beagle.
- Mirnixdirnix: Obelix kutyája, eredeti nevén „Idéfix”, avagy „Dogmatix”.
- Krypto: Superman kutyája.
- Milu: Tintin kutyája, az eredeti neve "Milou".
Kutyák a sci-fiben
- Clifford D. Simak: A város (1952, magyarul: 1970) – az emberi faj fejlődése végéhez érkezik, a Földet és a Világot a kutyák veszik birtokukba. Az „ember” népszerű mesehősként maradt fenn a kutyák meséiben.
- Isaac Asimov: Alapítvány és Föld; (Kilencedik fejezet: Találkozás a falkával) – A Földet keresve, Janov Pelorat, Golan Trevize és Bliss, a gaiai elme leszállnak egy Tiltott Világon (az Aurorán), amelyet szintén a kutyák vettek birtokukba. Ezek a kutyák nem civilizáltak; a vad kutyafalka megfutamítja a kutatókat.
- A Sztrugackij testvérek Dél-univerzumában szerepelnek a nagyfejűek, ez az intelligens kinoid faj, amelyet Makszim Kammerer fedezett fel 2148-ban a Szaraks bolygón. A nagyfejűek egy ideig élénken érdeklődtek az emberi kultúra iránt, még diplomáciai képviseletük is volt a Földön, de később minden kapcsolatot megszakítottak az emberekkel, és a nagyságrendekkel intelligensebb ljugyenekhez csatlakoztak.[147]
- A Harry Potter-sorozatban két kutyaszereplőt találunk: az egyik Agyar, Hagrid kutyája, a másik Bolyhoska, a háromfejű cerberus, „aki” a bölcsek kövének egyik őrzője, szintén Hagrid pártfogoltja.
- Kurt Vonnegut: Macskabölcső c. művében, amely egy nagyszabású tragikomédia, a legjelentősebb felfedezés tragikus hőse egy névtelen kutya: ő a szuperjég első áldozata.
- Olaf Stapledon: Szíriusz – (1970, Kossuth Fantasztikus Könyvek) Egy fantasztikus kutyatörténet.[148]
Színház
- Úr és kutya - Bálint András estje a Radnóti Színházban[149]
Filmművészet
- Rex, egy osztrák bűnügyi sorozat, a Rex felügyelő című osztrák sorozat főhőse. Első alakítója a Reginald von Ravenhorst nevű német juhász, kiképzője Theresa Ann Miller.
- Max, portugál nyomozókutya a Max, a zsaru című bűnügyi sorozatban.
- Frakk, a Frakk, a macskák réme című rajzfilmsorozat szereplője, rövidszőrű magyar vizsla.
- Lassie, Eric Knight: Lassie hazatér című regényének hőse, skót juhász. A könyvet filmre vitték, többször fel- és átdolgozták.
- 101 kiskutya (1996), 102 kiskutya (2000) Stephen Herek filmjei, sok kölyök és két felnőtt dalmata a főszereplő, rajtuk kívül egyéb kutyafajták is láthatóak a filmben.
- Jerry Lee, a Kutyám, Jerry Lee című 1989-es film szereplője, német juhász.
- Rinty német juhász, a Rin Tin Tin című amerikai film és sorozat főszereplője.
- Kats és kutyája, német juhász.
- Kántor, a Kántor című magyar tv-sorozat hőse, német juhász.
- Beethoven, amerikai filmek főszereplője, bernáthegyi.
- Foxi Maxi, rajzfilmszereplő, simaszőrű foxterrier.
- Plútó rajzfilmszereplő, beagle.
- Snoopy rajzfilmszereplő, beagle.
- Daniel és a szuperkutyák, több kutyafajta.
- Volt (angol neve Bolt), keverék.
- Brian Griffin keverék, a Family Guy című rajzfilmsorozat antropomorf szereplője.
- Scooby német dog a Scooby-Doo című a rajzfilmben.
- Kiskrampusz, a Simpson család főszereplőinek kutyája, keverék.
- Bátor, a Bátor, a gyáva kutya című rajzfilmsorozat főszereplője, keverék.
- Vincent, labrador retriever, a Lost – Eltűntek című tv-sorozatból.
- Shadow, Chance az Úton hazafelé 1–2. című film kutyaszereplői, egyikük golden retriever.
- Chloe, Papi, a Gazdátlanul Mexikóban 1–2. filmek két csivava főszereplője, mellékszereplők: német juhász, dobermann, mopsz, yorkshire terrier csau csau.
- Susi és Tekergő, rajzfilm főszereplői; Susi amerikai cocker spániel, Tekergő keverék.
- Nagyon Vadon 1–2. rajzfilm mellékszereplői: tacskó, uszkár, amerikai cocker spániel, brüsszeli griffon, beagle.
- Sunny francia buldog, a Terhes társaság szereplője.
- Verdell belga griffon, a Lesz ez még így se szereplője.
- Buddy golden retriever, a Szájkosaras kosaras 1–2. főszereplője
- Zeusz, Apolló, dobermannok, a Magnum című krimisorozat szereplői.
- Brúnó (angol neve. Buck), Brie-i juhászkutya, az Egy rém rendes család című sorozat szereplője.
- Lucky, Cavalier King Charles Spániel, az Egy rém rendes család című sorozat szereplője.
- Luiz, angol buldog, a Rio című film szereplője.
- Slapaj, rajzfilmszereplő.
- Frank, a mopszli, a Men in Black filmekben, aki tulajdonképpen egy remulián idegen.
- Spike, a Tom és Jerry című rajzfilm szereplője, buldog.
Videojátékok
- Amaterasu: az Okami c. videojáték főszereplője. Ebben a japán fametszet- és vízfestmény-stílusban rajzolt kalandjátékban állatok sora szerepel, az egértől a delfinig.
Festészet
Szobrászat
- A kutya emlékműve Szentpéterváron
- „Könyörület” egy Malcsik (Oroszul: Мальчик) nevű kutyának állított emlékmű (Moszkva)[114]
- Figyelő kutya szobra (Budapest (VII. kerület), Izabella u)[150]
- Kutya szobor (Budapest (IV. kerület), Vécsey Károly u. 120.)[151]
- Kutyás lány szobor (Budapest (V. kerület), Vigadó tér)[152]
- A Barna kutya szobra Londonban, amely egy élve felboncolt barna kutyának állít emléket.
Híres kutyák
- Kántor, magyar rendőrkutya, német juhász. Életéről Szamos Rudolf könyveket írt, amiből filmsorozat is készült. A maga 279 felgöngyölített bűnesetével máig a magyar bűnüldözés legeredményesebb négylábú nyomozójának számít. Bevetés közben pusztult el, kitömött testét a Bűnügyi Múzeumban őrzik. Felvezetője, Tóth Tibor 2011 elején hunyt el.[153][154][155]
- Mancs, német juhász mentőkutya.
- Bukfenc és Jeromos, Csányi Vilmos etológus két kutyája és több könyvének ihletői, főhősei.
- Lajka, az első kutya a világűrben, keverék.
- Hacsikó, egy híressé vált japán kutya. Története az alattvalói hűség kötelességét volt hivatva ébren tartani a militarizmus felé haladó társadalomban.
- Chappy, Mancs kollégája, welsh terrier mentőkutya.
- Rin Tin Tin, becenevén Rinty, német juhász. Németországban született az első világháborúban, Franciaországban magához vette egy amerikai katona, majd Hollywoodban a filmtörténelem leghíresebb német juhászává vált.
- Barney, George W. Bush, az Amerikai Egyesült Államok 43. elnökének kutyája, skót terrier.
- Greyfriars Bobby, minden idők egyik leghűségesebb kutyája, skye terrier.
- Smoky, a háborús hős yorkshire terrier.
Képek kutyákról
Jegyzetek
- ↑ doi:10.1016/j.cvsm.2011.12.003
- ↑ Toxic Foods and Plants for Dogs. entirelypets.com. (Hozzáférés: 2010. június 24.)
- ↑ Drs. Foster & Smith: Foods to Avoid Feeding Your Dog. peteducation.com. (Hozzáférés: 2010. június 24.)
- ↑ Fogle, Bruce. Caring For Your Dog (1974)
- ↑ Csányi idézet (magyar nyelven)
- ↑ Állatvilág (magyar nyelven). [2011. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 16.)
- ↑ Gazda segítségét kéri (magyar nyelven). [2012. január 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 16.)
- ↑ Kutya és ember kapcsolata (magyar nyelven). [2011. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 23.)
- ↑ http://www.nlcafe.hu/noklapja/20120118/kutyaterapia_a_tanoran/ – A tekintet ereje
- ↑ Beszélni tanítás (magyar nyelven)
- ↑ Kutyák kommunikációja (magyar nyelven)
- ↑ origo.hu: Soha nem látott húzás egy kutyafélétől (magyar nyelven), 2012. március 1. (Hozzáférés: 2012. március 4.)
- ↑ a b Fox, Michael W.. Behaviour of Wolves, Dogs, and Related Canids, 1st United States, New York: Harper & Row, 183–206. o. (1971). ISBN 0-89874-686-8. Hozzáférés ideje: 2013. március 20.
- ↑ a b Miklósi Ádám: A kutya viselkedése, evolúciója és kogníciója
- ↑ A kutya mint az emberi kötődési viselkedés modellje?
- ↑ Archivált másolat. [2014. augusztus 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 7.)
- ↑ Toxocariasis. Medscape.com, 2008. augusztus 20. (Hozzáférés: 2013. február 15.)
- ↑ a b Toxocariasis. Kids' Health. The Nemours Foundation, 2010. (Hozzáférés: 2010. február 12.)
- ↑ Johnson, Kate. „Parasites in pet feces cause puzzling infections”, Pediatric News, 2002. május 1. (Hozzáférés: 2009. május 11.)
- ↑ (2006) „Related factors to human toxocariasis in a rural community of Argentina”. Memórias do Instituto Oswaldo Cruz 101 (4), 397–400. o. DOI:10.1590/S0074-02762006000400009.
- ↑ Talaizadeh, A. H. (2007. október 1.). „Human toxocariasis: A report of 3 cases” 23 (5).
- ↑ Dog fouling. Woking Borough Council. (Hozzáférés: 2010. december 21.)
- ↑ a b (2005) „Pet ownership and human health: A brief review of evidence and issues”. BMJ 331 (7527), 1252–4. o. DOI:10.1136/bmj.331.7527.1252. PMID 16308387.
- ↑ (2008) „Health effects of ownership of and attachment to companion animals in an older population”. International Journal of Behavioral Medicine 15 (4), 303–10. o. DOI:10.1080/10705500802365532. PMID 19005930.
- ↑ Podberscek, A.L. (2006). „Positive and Negative Aspects of Our Relationship with Companion Animals”. Veterinary Research Communications 30 (1), 21–27. o. DOI:10.1007/s11259-006-0005-0.
- ↑ Headey B. (1999). „Health benefits and health cost savings due to pets: preliminary estimates from an Australian national survey”. Social Indicators Research 47 (2), 233–243. o. DOI:10.1023/A:1006892908532.
- ↑ a b Serpell J (1991). „Beneficial effects of pet ownership on some aspects of human health and behaviour”. Journal of the Royal Society of Medicine 84 (12), 717–20. o. PMID 1774745.
- ↑ Friedmann E, Thomas SA (1995). „Pet ownership, social support, and one-year survival after acute myocardial infarction in the Cardiac Arrhythmia Suppression Trial (CAST)”. The American Journal of Cardiology 76 (17), 1213–7. o. DOI:10.1016/S0002-9149(99)80343-9. PMID 7502998.
- ↑ Krompecher István. Die Knochenbildung. (német nyelven). Jena, Fischer (1937)
- ↑ Krompecher István. Kísérleti ízületképzés. (magyar nyelven). Kolozsvár, 1943.
- ↑ Krompecher István. Die Grundlagen der Eierschalentherapie. (német nyelven). Jena, Fischer (1958)
- ↑ Went István. Élettan (magyar nyelven). Medicina Kiadó (Budapest 1962), 525-527. o.
- ↑ Archivált másolat. [2014. augusztus 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 19.)
- ↑ http://www.der-gebrauchte-hund.de/aggression_1.htm
- ↑ a b c d e Archivált másolat. [2014. augusztus 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 19.)
- ↑ a b http://www.spiegel.de/wissenschaft/natur/hundeforschung-je-kleiner-desto-bissiger-a-564686.html
- ↑ http://www.janus-facedfilabrasileiro.com/Agressziv_kutya_kezelese.htm
- ↑ http://da.jsxys.com/dogs/dogs-as-pets/1003043569.html[halott link]
- ↑ Archivált másolat. [2014. augusztus 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 20.)
- ↑ a b Statistics about dog bites in the USA and elsewhere. Dogbitelaw.com. (Hozzáférés: 2012. december 18.)
- ↑ http://hazikedvencek.hu/index.php?com=site&menu_id=22&kezdorecord=15&start=&sub=1&cikk_id=68
- ↑ Kutas Gábor: Kutya a családban. (hely nélkül): Elektra Kiadóház. ISBN 9637053336
- ↑ Groves, Colin (1999). „The Advantages and Disadvantages of Being Domesticated”. Perspectives in Human Biology 4, 1–12. o. ISSN 1038-5762.
- ↑ a b c (2002) „Dogs make us human”. Nature Australia 27 (4), 52–61. o.
- ↑ (2004) „Interspecific cooperation in human (Homo sapiens) hunting: the benefits of a barking dog (Canis familiaris)”. Annales Zoologici Fennici 41 (4), 545–9. o.
- ↑ Newby, Jonica. The Pact for Survival. Sydney: ABC Books (1997). ISBN 0-7333-0581-4
- ↑ The Story of Old Drum. Cedarcroft Farm Bed & Breakfast — Warrensburg, MO. [2006. február 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. november 29.)
- ↑ Williams, Tully. Working Sheep Dogs. Collingwood, Vic.: CSIRO Publishing (2007). ISBN 0-643-09343-5
- ↑ Serpell, James. Origins of the dog: domestication and early history, The Domestic Dog. Cambridge: Cambridge Univ. Press (1995). ISBN 0-521-41529-2
- ↑ Dewey, T. and S. Bhagat. 2002. "Canis lupus familiaris", Animal Diversity Web. Hozzáférés ideje: 6 January 2009.
- ↑ sputnik. (Hozzáférés: 2013. szeptember 25.)
- ↑ „Russia fetes dog Laika, first earthling in space”, Reuters, 2008. április 11.
- ↑ German Shepherd Dog | American Kennel Club. American Kennel Club. (Hozzáférés: 2010. december 28.)
- ↑ Falkavadászat (magyar nyelven)
- ↑ Felix Endre: A vadász és vizslája
- ↑ a b c http://www.vadaszat.net/hirek/2008/avereb.htm
- ↑ http://www.kutyakozpont.hu/angol-vereb/
- ↑ http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tkt/kutyatar-kutyatar/ch06s03.html
- ↑ Juhászkutyák (magyar nyelven)
- ↑ Born to Pull. The Glory of Sled Dogs
- ↑ a b http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/kutyatar-kutyatar/ch06s05.html
- ↑ http://www.mvgyosz.hu/kutyaiskola
- ↑ http://www.hvskalapitvany.hu/vakvezeto-kutyak
- ↑ http://www.barathegyisegitokutya.hu/vakvezetokutya
- ↑ Sue Thomas - FBI (magyar nyelven)
- ↑ Diabétesz és epilepsziás rohamjelzők (magyar nyelven)
- ↑ Epilepsziás rohamjelzők (magyar nyelven)
- ↑ Mozgássérült segítők (magyar nyelven)
- ↑ Mozgássérült-segítő kutyák (magyar nyelven)
- ↑ http://www.segitokutya.hu/terapias-kutyak
- ↑ http://www.kea-net.hu/?page=terapias_kutyak
- ↑ http://www.kutya.eoldal.hu/cikkek/mi-mindent-nevelhetunk-kutyankbol_.html
- ↑ Az uszkár, aki kiszagolja az allergéneket (magyar nyelven), 2013. július 5.
- ↑ a b Ugató kommandó I.
- ↑ Ugató kommandó II.
- ↑ Reiter László: Munkakutyák 1 (magyar nyelven)
- ↑ a b Derr, Mark. Dog's Best Friend. Chicago: University of Chicago Press (1997). ISBN 0-226-14280-9
- ↑ Clutton-Brock, Juliet (1995), "Origins of the dog: domestication and early history", in Serpell, James, The domestic dog: its evolution, behaviour and interactions with people, Cambridge: Cambridge University Press, ISBN 0-521-41529-2
- ↑ Katz, Jon. The New Work of Dogs. New York: Villard Books (2003). ISBN 0-375-76055-5
- ↑ Haraway, Donna. The Companion Species manifesto: Dogs, People and Significant Otherness. Chicago: Prickly Paradigm Press (2003). ISBN 0-9717575-8-5
- ↑ a b c d Power, Emma (2008). „Furry Families: Making a Human-Dog Family through Home”. Social and Cultural Geography 9 (5), 535–555. o. DOI:10.1080/14649360802217790.
- ↑ a b Nast, Heidi J. (2006). „Loving ... Whatever: Alienation, Neoliberalism and Pet-Love in the Twenty-First Century”. ACME: an International E-Journal for Critical Geographies 5 (2), 300–327. o. ISSN 1492-9732.
- ↑ A Brief History of Dog Training. Dog Zone, 2007. június 3. (Hozzáférés: 2010. február 19.)
- ↑ Jackson Schebetta, Lisa (2009). „Mythologies and Commodifications of Dominion in The Dog Whisperer with Cesar Millan”. Journal for Critical Animal Studies 7 (1), 107–131. o, Kiadó: Institute for Critical Animal Studies. ISSN 1948-352X.
- ↑ Bradshaw, John (2009). „Dominance in domestic dogs: useful construct or bad habit?”. Journal of Veterinary Behavior 4 (3), 135–144. o, Kiadó: Elsevier. [2010. augusztus 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.jveb.2008.08.004.
- ↑ Tannen, Deborah (2004). „Talking the Dog: Framing Pets as Interactional Resources in Family Discourse”. Research on Language and Social Interaction 37 (4), 399–420. o. DOI:10.1207/s15327973rlsi3704_1. ISSN 1532-7973.
- ↑ James Edgar. „Dogs and humans respond to voices in same way”, The Daily Telegraph, 2014. február 21.
- ↑ A Beginner's Guide to Dog Shows. American Kennel Club. (Hozzáférés: 2008. október 30.)
- ↑ A Beginner's Guide to Dog Shows (angolul). American Kennel Club. (Hozzáférés: 2008. október 30.)
- ↑ http://viva-agility.gportal.hu/gindex.php?pg=3895424
- ↑ Archivált másolat. [2012. május 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 10.)
- ↑ http://kutyafajta-kalauz.hu/?p=730
- ↑ Utazás kutyával (magyar nyelven)
- ↑ 271/2009. (XII. 1.) Korm. rendelet (magyar nyelven)
- ↑ http://starity.hu/magazin/43138-ime-a-vilag-20-legfurcsabb-torvenye/ [Tiltott forrás?]
- ↑ a b 1998. évi XXVIII. törvény 1998. évi XXVIII. törvény (magyar nyelven)
- ↑ Segédlet jegyzőkek (magyar nyelven)
- ↑ Januártól kötelező lesz a kutyák egyedi megjelölése (magyar nyelven), 2012. augusztus 3.
- ↑ Veszélyeztetés kutyával (2012. évi II. törvény) (magyar nyelven). net.jogtar.hu
- ↑ 1996. évi LV. törvény (magyar nyelven)
- ↑ Ebrendészeti hozzájárulás (magyar nyelven)
- ↑ Kutyatartók összeírása (magyar nyelven)
- ↑ Ebadó esedékessége (magyar nyelven)[halott link]
- ↑ Befolyt ebadó felhasználása (magyar nyelven)
- ↑ Ebadó hatálybalépése (magyar nyelven)
- ↑ Sajtóvélemény az ebadó hatásáról (magyar nyelven)
- ↑ Beazonosítás chippel (magyar nyelven)
- ↑ A kutyák mikrochipes azonosításáról (magyar nyelven)
- ↑ 'Délmagyarország az ebadóról (magyar nyelven)
- ↑ Több lenne a kóbor kutya? (magyar nyelven)
- ↑ a b Kaposvári Önkormányzat rendelete (magyar nyelven)
- ↑ Nem lesz ebadó Debrecenben (magyar nyelven). [2012. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 19.)
- ↑ a b Kóbor kutyák felügyeleteMi a kóbor kutya
- ↑ a b Kutya a metróban?. [2012. január 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 23.)
- ↑ Hajsza: falkában támadtak a kóbor kutyák egy fiatal nőre (magyar nyelven)
- ↑ Újra gyilkoltak a kóbor kutyák, de felelős most sincs (magyar nyelven)[halott link]
- ↑ FT Magazine: Moscow’s stray dogs (angol nyelven)
- ↑ Péli Péter: Kóborló ingázók (magyar nyelven), 2010. április 12.
- ↑ brandybuck: Tudatosan metrózó kóbor kutyák Moszkvában. [2012. március 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 22.)
- ↑ a b kutyák a metróban (orosz nyelven)
- ↑ index.hu: Kilövési engedélyt adtak a kóbor kutyákra Egerben (magyar nyelven)
- ↑ balassikiado.hu: Szimbólumtár (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2012. március 4.)
- ↑ A kutyák ezt is megértik (magyar nyelven)
- ↑ Frederick J. Simoons. Eat not this flesh: food avoidances from prehistory to the present (angol nyelven). University of Wisconsin Press 2nd Ed.. 978-0-299-14254-4 (1994)
- ↑ A kutya, mint emberi táplálék (angol nyelven) pp. 208–212
- ↑ Hány kutyát és macskát esznek meg Ázsiában (angol nyelven). Animalpeoplenews.org., 2003 September. [2012. január 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 19.)
- ↑ South Korea's dog day Dél koreai kutya nap (angol nyelven). BBC News, 1999. 17 August
- ↑ Pettid, Michael J.. Korean Cuisine: An Illustrated History (angol nyelven). London: Reaktion Books Ltd., 85. o. (2008). ISBN 1-86189-348-5
- ↑ Pettid, Michael J.. Korean Cuisine: An Illustrated History (angol nyelven). London: Reaktion Books Ltd., 84-85. o. (2008). ISBN 1-86189-348-5
- ↑ „Inside the cat and dog meat market in China”, CNN, 2010. március 9. (Hozzáférés: 2010. június 24.)
- ↑ Day, Matthew. „Polish couple accused of making dog meat delicacy”, Telegraph.co.uk, 2009. augusztus 7. (Hozzáférés: 2010. december 21.)
- ↑ Schwabe, Calvin W.. Unmentionable Cuisine. Charlottesville: University Press of Virginia, 173. o. (1979). ISBN 0-8139-1162-1
- ↑ Az EU tiltja a kutyaprémet (magyar nyelven)
- ↑ Kelták szent állatai (magyar nyelven). [2012. február 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 3.)
- ↑ Josepha Sherman. Storytelling: An Encyclopedia of Mythology and Folklore. Sharpe Reference, 118–121. o. (2008. augusztus 1.). ISBN 9780765680471
- ↑ http://www.maatkara.extra.hu/01istenek/anubisz2.htm
- ↑ Szabó, György. Mitológiai kislexikon. Budapest: Könyvkuckó Kiadó (1998). ISBN 963-9077-71-2
- ↑ Mitológiai enciklopédia I–II. Főszerk. Szergej Alekszandrovics Tokarjev. A magyar kiadást szerk. Hoppál Mihály. Budapest: Gondolat. 1988. ISBN 963-282-026-6
- ↑ Tótfalusi (1998), 145
- ↑ Ki kicsoda (micsoda) a görög mitológiában? (magyar nyelven). [2010. június 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 8.)
- ↑ Annwn (angol nyelven)
- ↑ Szent állatok (keltáknál) (magyar nyelven). [2012. február 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 3.)
- ↑ Szent állatok a kelta mitológiában III. (magyar nyelven)
- ↑ Coe, Sophie D.. America's first cuisines (angol nyelven) (1994). ISBN 0-292-71159-X
- ↑ The Gods and Goddesses of the Aztecs
- ↑ Jack London – Fehér Agyar. Moly.hu. (Hozzáférés: 2013)„Fehér Agyarnak, a gyönyörű kutyának farkasok vére folyik az ereiben.” / Magyarul Szász Imre fordításában
- ↑ Részlet Arkagyij és Borisz Sztrugackij: Válaszd az életet! című könyvéből (magyar nyelven). Ekultura.hu, 2011. június 23. (Hozzáférés: 2013) „Manapság már kezdik elfelejteni, kik is ezek a Nagyfejűek. Emlékeztetem rá önöket: a Szaraks bolygóról származó értelmes kinoidok, akik egy időben igen közeli kapcsolatban álltak a földiekkel. Ezek a nagy fejű, beszélő kutyák szívesen kísérgettek bennünket a világűrben, sőt, bolygónkon még valamiféle diplomáciai képviselettel is rendelkeztek. Vagy harminc esztendeje elhagytak bennünket, s többé nem léptek kapcsolatba az emberekkel.”
- ↑ Olaf Stapledon – Szíriusz. Moly.hu. (Hozzáférés: 2013) „Szíriusz, a főszereplő, kutyatestében emberi értelemmel él, megismeri a békét és a háborút, aztán üldözötté válik, a rövidlátás, a babona és a boszorkányüldözés áldozatává.”
- ↑ Úr és kutya - Bálint András estje. Radnóti Színház. [2013. május 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 5.)
- ↑ Szoborlap(Figyelő kutya)
- ↑ Szoborlap(kutya)
- ↑ Szoborlap(Kutyás lány)
- ↑ Tóth Tibor (magyar nyelven)
- ↑ Csupati (magyar nyelven)
- ↑ Kántor (magyar nyelven)
Források
- Origo - Akik mindig kutyául érzik magukat
A „Kutyák által okozott emberi betegségek” részhez:
- Gergely Lajos (szerk.): Orvosi mikrobiológia. 2., átd. kiadás. Alliter Kiadói és Oktatásfejlesztő Alapítvány, Budapest, 2003 ISBN 963-202-766-3
- Kopper László, Schaff Zsuzsa (szerk.): Patológia. 2., jav. kiadás. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006 ISBN 963-226-075-9
További információk
Magyarul
- A majmok értelmesebbek a kutyáknál, de a kutyák jobban megértik az embert (Index.hu, 2006. július 6.)
- Kutyanévnapok gyűjteménye.
- Molnár Csaba: Miért ugatnak a kutyák? – Origo-cikk
- Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete
- Kutya-Tár - Nagyon sok kutyafajta részletes leírása, cikkek, írások kutyákkal kapcsolatban
- [1] - Miklósi Ádám: A kutya viselkedése, evolúciója és kogníciója (Részlet a könyvből 8. fejezet: Szociális kogníció
- A kutya - Kutyafajta adatbázis, cikkek, háttérképek, kutyanévnapok
- Tévhit a 7:1-hez képlet - Hogyan számoljuk ki a kutyák “emberi életkorát”?
- Patkós Dániel: A háziállatok kommunikációja
- Miklósi Ádám–Topál József: Kutyagondolatok nyomában. Typotex Kiadó, 2006. ISBN 963-9664-22-7
- Miklósi Ádám: A kutya viselkedése, evolúciója és kogníciója. Typotex Kiadó, 2010. ISBN 978-963-279-288-0
- Kutyául vagyunk
Angolul
- Wikibooks:How to choose your pet and take care of it
- wikibooks:Dog Care
- Dog Training Resources for dog owners to train their dogs correctly.
- National Geographic News Many articles and photos about dogs
- Genetics and origins:
- Canid Genetics
- "Dog Genome Sequencing"[halott link] – National Human Genome Research Institute|NHGRI
- Health and medical:
- How to keep a dog healthy
- Why chocolate is poisonous to dogs from the (American Veterinarian Medical Association)
- Information about grapes and raisins
- Petalia: Human foods that poison pets
- Pros and Cons of Inbreeding
- Dog skin disorders
- Breed listings from major kennel clubs:
- American Kennel Club
- United Kennel Club Breed lists for many breeds and types not recognized by the AKC–and for many that are (U.S.)
- FCI Fédération Cynologique Internationale – FCI
- FCI International breed standards
- The Kennel Club (UK)
- New Zealand Kennel Club
Kapcsolódó szócikkek
