Szász Imre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szász Imre
Az 1984-es Körkép antológiában megjelent portréja
Az 1984-es Körkép antológiában megjelent portréja
Született 1927. március 19.
Budapest
Elhunyt 2003. április 8. (76 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása író,
műfordító
Díjak

Szász Imre (Budapest, 1927. március 19. – Budapest, 2003. április 8.) József Attila-díjas magyar író, műfordító.

Élete[szerkesztés]

Egyetemista koráig Kaposvárott élt, onnan került fel magyar–angol szakra az Eötvös-kollégiumba. A Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett tanári diplomát.

Könyvkiadói lektor lett előbb a Franklin, majd a Szépirodalmi Könyvkiadónál 1968-tól 1975-ig, 1975-től 1977-ig az Élet és Irodalom olvasószerkesztője volt, 1977-től az Új Tükör című hetilap főmunkatársa. Két évet töltött az Amerikai Egyesült Államokban, több regényt és drámát fordított angolból magyarra.

Mindössze 26 éves volt, amikor megjelent első műve, a nagy közönségsikert és irodalmi díjat is hozó Szól a síp (1953). A következő két könyv, a Vízparti kalauz (1958) és a Horgászbottal írtam (1962) az író vízparti élményeinek, horgásztörténeteinek gyűjteménye. Később több műfajban is publikált: regényeken, filmforgatókönyvön, színműveken, esszéken, ifjúsági műveken kívül egy vadászatról szóló szociográfiája is megjelent. Szász Imre nemcsak karcolatokat, elbeszéléseket, regényeket, drámákat és útirajzokat írt; kritikusként és esszéistaként is magas színvonalon művelte műfaját.

Érdeklődése elsősorban az angolszász irodalmak (pl. Jack London, Mark Twain művei) felé vonzotta; erről a területről kerültek ki hézagpótló, a modern irodalom megismerését is elősegítő prózafordításai is.

2002-ben a kiváló elbeszélői és műfordítói, irodalomszervezői munkássága elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést adományozták neki.

Szász Imre 2003 áprilisában, 76 évesen, hosszú betegség után hunyt el. Halálakor Yann Martel regényének, a Pi életének magyar fordításán dolgozott, melyet Gy. Horváth László, utolsó regényének szerkesztője fejezett be helyette.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

  • Szól a síp (regény, 1953)
  • Basa (ifjúsági regény, 1956)
  • Vízparti Kalauz (novella, 1958)
  • Gyertek este kilencre (regény, 1959)
  • Horgászbottal írtam (regény, 1962)
  • Kisanna Kertországban (regény, 1962)
  • Maszat és társai (regény, 1963)
  • Kisanna Erdőországban (1965)
  • Felhőfejes (regény, 1967)
  • Száraz Martini koktél (regény, 1973)
  • Áldozatok (regény, 1975)
  • Legato (forgatókönyv, 1978)
  • Háló nélkül (tanulmányok, 1979)
  • Halakról és vadakról (novella, 1980)
  • Ez elment vadászni (szociográfia, 1984)
  • Ménesi út: regény és dokumentumok (regény, 1985)
  • A Világ így ér véget (regény, 1986)
  • Megyek ha elbocsátasz (regény, 1991)
  • Sahriár éjszakái (regény, 1997)
  • Vizek vándora (válogatott novellák, 2000)
  • Az Emlékezés tava (regény, 2001)

Publikációk[szerkesztés]

  • Szász Imre: Ernest Hemingway. Kaland és legenda = Az amerikai irodalom a huszadik században 1962. 287-312. p., 493-494. p.
  • Szász Imre: Ernest Hemingway. Bevezető tanulmány a Novellák-hoz 1963.
  • Szász Imre: Books in the Street (Konrád György A Látogató c. művéről), The New Hungarian Quarterly 1969. (19. évf.) 36.
  • Szász Imre: Debit and Debility. = The New Hungarian Quarterly, Vol. 11. No. 38. 1970. Summer. 178-182. p.
  • Szász Imre: Könyvespolcon. (Kertész Imre Sorstalanság c. regényéről), Magyar Hírlap, 1975. május 17.
  • Szász Imre: Könyvespolcon (Ottlik Gézáról), Magyar Hírlap, 1975. augusztus 3. 10. old.
  • Szász Imre: Egy családregény vége: Nádas Péter regénye. = Új Tükör, 1977. 36. sz. (szept.) 2. p.
  • Szász Imre: A nyomkereső. = Új Tükör, 1977. június 5., 23. sz. 2.
  • Szász Imre: Ottlik Géza: Iskola a határon = Sz. I.: Háló nélkül, 1978., 89-92. old.
  • Szász Imre: Negyedévi jelentés, 1970. nyár. = Háló nélkül: Esszék, kritikák. Bp. 1978, Szépirod. Kvk. 247-249. p.)
  • Szász Imre: Testünk Temploma. = Új Tükör, 1986. július 24. 23. p.
  • Szász Imre: Csak könnyűlovasság, ló nélkül. = Élet és Irodalom, 1987. február 13. 3-4. p.
  • Szász Imre: Az író, mint a rablóbanda feje (Lengyel Péter Macskakő c. művéről) Új Tükör 1989/4.
  • Szász Imre: Évkönyv: Nádas Péter esszéje. = Új Tükör, 1989. július 30. 2. p.

Tanulmányok[szerkesztés]

  • Koczkás Sándor: Szász Imre: Bottyán. ÍÚ 1953. 18.
  • Zsikó Gyula: Három történelmi regény. Szász Imre: Szól a síp. Dtáj 1953. 6. sz. 77–80.
  • Mesterházi Lajos: Szász Imre: Vízparti kalauz. ÉI 1959. 13. sz.
  • Lengyel Balázs: Szász Imre: Kisanna Kertországban. ÉI 1963. 10. sz.
  • Béládi Miklós: Szász Imre: Felhőfejes. Kr 1967. 11. sz. 65–67. és B. M.: Érintkezési pontok. 1974. 563–571.
  • Faragó Vilmos: Hogyan készül a regény? Szász Imre: Felhőfejes. ÉI 1967. 37. sz.
  • Faragó Vilmos.: Perben – harag nélkül. 1969. 116–119.
  • Bodnár György: Keserű önvizsgálat. Szász Imre: Gyertek este kilencre. ÚÍ 1970. 5. sz. 108–110.
  • Bodnár György.: Törvénykeresők. 1976. 458–462.
  • Csűrös Miklós: Szász Imre: Gyertek este kilencre. Je 1970. 1049–1051.
  • Szabó B. István: Egy életforma regénye. Népszabadság, 1970. február 26.
  • Tábor Ádám: Egy emberöltő éjszakában. ÉI 1970. 10. sz.
  • Márkus Béla: Szász Imre: Gyertek este kilencre. Alf 1971. 1. sz. 84–85.
  • Lengyel Péter: Műfordítók műhelyében. ÉI 1973. 43. sz.
  • Faragó Vilmos: Amerikai zsákmány. ÉI 1974. 5. sz.
  • Fenyő István: Szász Imre: Száraz martini koktél. Kort 1975. 664–665. és
  • Fenyő István: Figyelő szemmel. 1976. 435–448.
  • Kemsei István: Szász Imre: Száraz martini koktél. Kr 1974. 8. sz. 26.
  • Lázár István: Szász Imre: Száraz martini koktél. ÚÍ 1974. 4. sz. 118–119.
  • Vajda Miklós: Az író arcképe lézengő idegen korából. Nagyv. 1975. 465–467.
  • Koltai Tamás: Politikai kirakós játék. ÉI 1976. 11. sz.
  • Erki Edit: Szász Imre: Háló nélkül. Kr 1979. 6. sz. 30.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]