Kerberosz

Kerberosz

Kerberosz

A görög mitológiában Kerberosz az óriás Tüphón és a félig nő, félig kígyó alakú Ekhidna gyermeke, óriási háromfejű kutya. Neve görögül azt jelenti, hogy a mélység démona.

A hatalmas teremtményt az istenek közül Hadésznek sikerült megszelídítenie, és így birodalmának őrzőjévé tette. Kerberosz bárkit beenged az Alvilág kapuján, azonban onnan ki senkit nem ereszt. Hésziodosz így írt róla az Istenek születése című költeményébenː „A földmély istene visszhangos palotáját lakja erős Hádész fenséges Perszephonéval, szörnyű eb van előtte, kegyetlen, az őrzi a házat álnok fortéllyalː ki belép, csóvája körötte hízelkedve a farkát és fülét leereszti, ám aki egyszer bent van már, nem hagyja kilépni, lesben ül és felfalja, ki szökni igyekszik a házból”.

Néhány földi halandónak mégis sikerült túljárnia Kerberosz eszén. Az első élő, aki az Alvilágba léphetett, Orpheusz volt, aki édes zenéjével elandalította a háromfejű szörnyet. Héraklész tizenkettedik munkája pedig az volt, hogy hozza fel Kerberoszt az élők világába. Az ókori görögök azt tartották, hogy amikor a halott rángatózik, akkor Kerberosz vérfagyasztó üvöltését hallja. Az Alvilágba Aineiasznak is sikerült lejutnia, aki a Szibüllától kapott altató hatású pogácsával kábította el a szörnyet.

Dante Isteni színjátékában Kerberosz a pokol 3. bugyrában él.

Források

• Szabó, György. Mitológiai kislexikon. Budapest: Könyvkuckó Kiadó (1998). ISBN 963-9077-71-2 
• ↑ Hésziodosz: Hésziodosz. Istenek születése. Magyar Helikon (1976). ISBN 963 207 011 9 

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Kerberosz témájú médiaállományokat.

• Kerberosz (theoi.com)