Kóbor kutya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kóbor kutyák
Egy ideális világban minden kutyának lenne gazdája és minden családnak lenne kutyája
– ismeretlen

Azokat a kutyákat, amelyek a gazdájuk (felügyelőjük), nyakörv, vagy egyéb azonosító nélkül tartózkodnak közterületen, sok országban kóbor kutyának tekintik, míg máshol bátorítják a kutyákat, hogy elkóborolva, gondoskodjanak saját élelmezésük egy részéről[1], Moszkvában például teljesen természetes a kóbor kutyákról való gondoskodás, egy barbár módon megölt Malcsik (oroszul Мальчик) nevű kutyának emlékművet is állítottak „könyörület” címen[2]

A felügyelet nélkül a közterületen kóborló kivert, vagy eltévedt kutyák közegészségügyi, illetve közbiztonsági kockázatot jelentenek, hiszen nem kapják meg a védőoltásokat, féregtelenítést, valamint éhesen rátámadhatnak a járókelőkre is.[3][4][5]

A gazdájuktól elkóborolt (esetleg a gazdája által kivert kutya) túlélési esélyei meglehetősen rosszak, ami nagy evolúciós nyomást jelent a populációra[6]. Egy adott területen a kóbor kutyák számát a terület jellegzetességei határozzák meg (élelemforrások, búvóhelyek). A területen a kutyák számát a terület rendezésével, az élelemforrások (a kutyák etetése, szemétkupac, bármi ehető) visszafogásával lehet csökkenteni. Az egyes egyedek befogásával vagy elpusztításával csak időleges eredményeket lehet elérni[1], azonban egyes helyeken a kóborló állatok akkora problémát okoznak, hogy kilövési engedélyt adnak ki rájuk[7]. A kóbor kutyák irtása azonban több veszélyt is hordoz, mivel nagy valószínűséggel azokat a kutyákat tudják kilőni, amelyek még nemrég kóboroltak el, így még lenne esélyük hazatalálni, illetve a kutyáknak kitett méreg esetleg emberek, vagy védett állatok szervezetébe jut[8].

Fontos különbséget tenni a városi, illetve természetes környezetben élő kóbor kutyák között, mivel eltérő a gazdasági társadalmi hatásuk, illetve más evolúciós nyomás alatt állnak, az eltérő alkalmazkodási kényszerek miatt. [9]

Az 1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról kimondja, hogy amennyiben egy kutya vadat űz, a vadásznak feladata azt elpusztítani, a vadállomány védelmében[10]

A kóbor kutyák számának csökkentése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állatvédők szerint a kóbor kutyák számának csökkentése az állatok azonosíthatóságának (Chipelés, tetoválás) előírásával, ivartalanítással, valamint felvilágosító kampányokkal érhető el. Az egyedi azonosíthatóság segíti a kötelező egészségügyi beavatkozások (veszettség elleni oltás esetleg féreghajtás) ellenőrzését, illetve az eltévedt ebet segít visszajuttatni a gazdájához.

Az elkóborolt kutyák keresése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megelőző óvatosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyakörv névtáblával (A Fehér Házban lakó Fala kutyáé)
  • Legyen chipezve, a chip legyen regisztrálva (Amit a kutya esetén az állatvédelmi törvény is előír). Ebben az esetben, ha megtalálják akkor is visszakerülhet, ha a nyakörvét ellopták.
  • A nyakörvön legyen jól olvasható tábla, a kutya nevével, a gazda elérhetőségével.
  • A behívást minden körülmények között gyakorolni kell.

Ha a kutya eltűnt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ha a kutya eltűnt, akkor a lakóhely, illetve az utolsó ismert hely környékén célszerű szórólapokkal, plakátokkal felhívni a figyelmet az állatra.
    • A plakát és a szórólapok tartalmazzák:
      • A kutya (lehetőleg színes) fényképét, amin látszanak az állat méretei, jellegzetességei
      • Életkorát, fajtáját
      • Leírását
      • Az eltűnés helyét, idejét
      • A gazda elérhetőségét
  • Járjuk végig (esetleg a szórólapozással összekötve) lakóhely és az eltűnés helyének környékét.
  • Járjuk végig a környékbeli menhelyeket, ebrendészeti telepeket.
  • Közösségi oldalakon (Facebook, iwiw, Netboard.hu kutya fórum, allatok.info) érdemes közzétenni a hirdetést[11]

Talált kutya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amennyiben valaki elkóborolt kutyát talál:

  • A befogásnál vegye figyelembe, hogy a saját biztonsága a legfontosabb
  • A befogással kapcsolatban segítséget kaphat
    • a helyi ebrendészeti telepen[12]
    • Fajtamentőktől
    • Helyi állatmenhelyektől
  • Ha van rajta biléta, vegyük fel a kapcsolatot a gazdájával
  • Az állatorvosok ellenőrizni tudják, hogy van-e chipelve. Ha igen fel tudja venni a kapcsolatot a gazdájával
  • Plakátoljuk ki a környéket a kutya adataival:
    • A kutya (lehetőleg színes) fényképét, amin látszanak az állat méretei, jellegzetességei
    • Életkorát, fajtáját
    • Leírását
    • A megtalálás helyét, idejét
    • A befogadó elérhetőségét
  • Közösségi oldalakon (Facebook, iwiw, Netboard.hu kutya fórum, allatok.info) érdemes közzétenni a hirdetést[13]

Kóbor kutyák Moszkvában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szovjetunió szétesése után Moszkvában jelentősen megemelkedett a kóbor kutyák száma. Erre az etológusok is felfigyeltek és vizsgálni kezdték a Moszkva utcáin kóborló ebeket. A kóbor kutyák egy része képes kihasználni az ember teremtette városi környezet előnyeit, és ennek megfelelően különböző túlélési stratégiákat alkalmazni[6]:

  • Őrző kutyák: Biztonsági őrökhöz csatlakozva dolgoznak meg az élelemért.
  • Kéregetők: Nem kötődnek egyes emberekhez koldulásból, a nekik dobott falatokból tartják fenn magukat.
  • Kukázók
  • Visszavadult kutyák: A városban található rágcsálókra, kisebb állatokra vadásznak.

Etológusok megfigyelése szerint a Moszkvai metróban lakó hozzávetőleg 500 kutya közül körülbelül 20 megtanulta a metróhálózat használatát.[6] A rendszeresen utazó kóbor kutyák az elhagyott külvárosokban töltik az éjszakát, majd metróval beutaznak a belvárosba, ahol több élelmet találnak, sőt, még a kistestű kutyák koldulnak is, és az alamizsnát megosztják társaikkal.[14] A metrót meglehetősen tudatosan használják, igyekeznek kevéssé zsúfolt kocsiba szállni, ha valamilyen okból nem tudnak a kívánt állomáson leszállni az emberekhez hasonlóan felszállnak az ellenkező irányban közlekedő szerelvényre és visszautaznak a célállomásra.[6] A metróban utazó kutyák rajongói saját honlapot üzemeltetnek[15]

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyes kutyák megtanulták a zebráknál a közlekedési lámpák jelzéseit. Etológusok vizsgálata szerint inkább a megjelenített ábrát, mint a lámpa színét használják a jelzések azonosításához.[16]

A világ egyik legismertebb kutyája, a Szputnyik–2 utasa Lajka is Moszkva utcáin kóborolva kezdte a pályafutását.[15]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]