A kutyatartás egészségügyi hatásai

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az emberek és kutyák évezredek óta élnek együtt. A kutyatartás többféle hatással van az ember egészségére. ezek egy része pozitív, egy másik negatív. Különleges eseteket kivéve, amennyiben a gazda figyelembe veszi az együttélés szabályait (higiénia, szocializáció, tanítás), a hatása általában pozitív.[forrás?]

Kutyák által okozott emberi betegségek, bántalmak[szerkesztés]

A kutyákról emberre (és fordítva) sokféle betegség, fertőzés terjedhet át, ennek veszélye megfelelő tartási körülményekkel és immunizálással, féreghajtással minimálisra csökkenthető. A felsorolás csak kiragadott példákat tartalmaz, nem törekszik a teljességre:

  • A Toxocara canis,[1] a kutyagalandféreg és a Dipylidium caninum az emberre is átterjedhet.
    • Ha a fertőzőképes Toxocara canis petéket tartalmazó földet az ember (általában gyermek) lenyeli, annak belében kialakul a lárva, ami a bélfalon keresztüljutva vándorolni kezd a szervezetben, majd végül elpusztul. A fertőzés leggyakrabban tünetmentes, s a fejlett országokban a népesség 2–10%-a átesik rajta. Ritkábban a vándorló féreg lázat és májmegnagyobbodást, súlyosabb esetben akár látásromlást vagy halálos betegségeket (szívizomgyulladást, agyvelőgyulladást és tüdőgyulladást) is okozhat.
    • Ha a kutyagalandféreg-peték kutyaszőrrel vagy szennyezett élelemmel az emberbe kerülnek, a kialakult lárvák átfúrják magukat a vékonybél falán, és a véráram útján a májba, a tüdőbe, az izmokba vagy más szervekbe jutnak, ahol tokkal körülvett cisztát képeznek maguk körül – benne több ezer lárvával. A betegség többnyire tünetmentes, de ha a ciszta mérete túl nagy, nyomásával károsíthatja a szomszédos szerveket; valamint ha megreped, a belőle kiáramló folyadék miatt életveszélyes sokk alakulhat ki. A kutya-galandférgesség is világszerte előfordul, és a higiénés szabályokat elhanyagoló kutyatulajdonosok 10%-át érinti.
    • Előfordul, hogy a kutyával játszó kisgyermekek nyelik le véletlenül a Dipylidium caninum lárvát hordozó bolhát, s így az ő belükben fejlődik ki a féreg. A fertőzés legtöbbször tünetmentes, de előfordulhat hasfájás, hasmenés és végbéltáji viszketés is.
  • A kutyák szőrével szemben kialakulhat allergia. A tüneteket rendszerint a szőrszál belégzése váltja ki.
  • Bár a problémát nem maga az állat okozza, ide sorolható a kinofóbia, a kutyáktól való kóros félelem (fóbia).
  • Végül megemlítendők a kutyatámadások, melyek során az áldozat súlyos sérüléseket szerezhet, vagy akár meg is halhat. Az állat főként erős harapásával okozhat kárt az emberben, de egy nagy testű kutya – a súlyából adódóan – fel is lökheti az áldozatát. A statisztikák szerint Magyarországon évente hozzávetőleg 7000 sérüléssel járó kutyatámadás történik. Ugyan ez a szám Hollandiában 50 000 körül alakul, bár nem lehet tudni, hogy ebből a különbségből mennyit jelent a nyilvántartási módszerek különbsége.[2] A kutyák megfelelő szocializációjával az indokolatlan támadások esélye minimálisra csökkenthető.

A kutyatartás egészségügyi előnyei[szerkesztés]

  • Egyre több[forrás?] vizsgálat mutatja ki, hogy a kutya- vagy macskatartók mentális és fizikai állapota jobb, ritkábban látogatják az orvost, mint azok, akik nem tartanak állatot.[3]
  • Egy vizsgálat szerint az új kutyatulajdonosok kisebb egészségügyi problémái jelentősen enyhültek, és ez az állapot fennmaradt a vizsgálat végéig. Az eredményhez valószínűleg az is hozzájárul, hogy a kutyatulajdonosok fizikai aktivitása nagyobb, mint a kutyával nem rendelkezőké.[4]
  • A kutyák megkönnyítik az idegenek közötti kommunikációt.[forrás?]
  • Egy kutya jelenléte szignifikánsan megkönnyíti az autista gyerekek kommunikációját a környezetükkel.[5]
  • A szívbetegségben (például szívinfarktus) átesett emberek túlélési esélyei jelentősen jobbak, ha van kutyájuk.[forrás?]
  • Azokon a munkahelyeken, ahova a munkatársak magukkal vihetik a kutyájukat, az emberek stresszintje alacsonyabb, munkahelyi elégedettsége nagyobb, mint azoké akik ezt nem tehetik meg, egy 75 fős vizsgálat szerint.[6]
  • Egy finn felmérés szerint azoknak a csecsemőknek, akik kutyás családba születtek, ritkábban volt légúti, illetve fülfertőzésük, illetve kevesebb antibiotikumra volt szükségük, mint a háziállatot nem tartó családok gyerekeinek. A jelenség kisebb mértékben a macskát tartó családoknál is megfigyelhető.[7][8]

Források[szerkesztés]

  1. Kutyaképző (magyar nyelven)
  2. Klausz Barbara: Az agresszió mint a természetes viselkedés része (magyar nyelven)
  3. Headey B. (1999). „"Health benefits and health cost savings due to pets: preliminary estimates from an Australian national survey."” (angol nyelven). Social Indicators Research 47, 233–243. o.  
  4. Serpell J (1991. December). „Beneficial effects of pet ownership on some aspects of human health and behaviour”. Journal of the Royal Society of Medicine 84 (12), 717–20. o. PMID 1774745.  
  5. Prof. Guy Quénnec és Gerard Gilbert. Trükkök és ötletek gazdik számára. ISBN 963 368383 1 
  6. index.hu: A kutyák csökkentik a munkahelyi stresszt (magyar nyelven), 2012. április 2.
  7. A kutyák óvják meg a betegségtől a csecsemőket (magyar nyelven), 2012. július 9.
  8. A kutyák óvják meg a betegségtől a csecsemőket (magyar nyelven)