A kutyatartás egészségügyi hatásai

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az emberek és kutyák évezredek óta élnek együtt. A kutyatartás többféle hatással van az ember egészségére. ezek egy része pozitív, egy másik negatív. Különleges eseteket kivéve, amennyiben a gazda figyelembe veszi az együttélés szabályait (higiénia, szocializáció, tanítás), a hatása általában pozitív.[1][2][3][4][5][forrás?]

Kutyák által okozott emberi betegségek, bántalmak[szerkesztés]

A kutyákról emberre (és fordítva) sokféle betegség, fertőzés terjedhet át, ennek veszélye megfelelő tartási körülményekkel és immunizálással, féreghajtással minimálisra csökkenthető. A felsorolás csak kiragadott példákat tartalmaz, nem törekszik a teljességre:

  • A Toxocara canis,[6] a kutyagalandféreg és a Dipylidium caninum az emberre is átterjedhet.
    • Ha a fertőzőképes Toxocara canis petéket tartalmazó földet az ember (általában gyermek) lenyeli, annak belében kialakul a lárva, ami a bélfalon keresztüljutva vándorolni kezd a szervezetben, majd végül elpusztul. A fertőzés leggyakrabban tünetmentes, s a fejlett országokban a népesség 2–10%-a átesik rajta. Ritkábban a vándorló féreg lázat és májmegnagyobbodást, súlyosabb esetben akár látásromlást vagy halálos betegségeket (szívizomgyulladást, agyvelőgyulladást és tüdőgyulladást) is okozhat.
    • Ha a kutyagalandféreg-peték kutyaszőrrel vagy szennyezett élelemmel az emberbe kerülnek, a kialakult lárvák átfúrják magukat a vékonybél falán, és a véráram útján a májba, a tüdőbe, az izmokba vagy más szervekbe jutnak, ahol tokkal körülvett cisztát képeznek maguk körül – benne több ezer lárvával. A betegség többnyire tünetmentes, de ha a ciszta mérete túl nagy, nyomásával károsíthatja a szomszédos szerveket; valamint ha megreped, a belőle kiáramló folyadék miatt életveszélyes sokk alakulhat ki. A kutya-galandférgesség is világszerte előfordul, és a higiénés szabályokat elhanyagoló kutyatulajdonosok 10%-át érinti.
    • Előfordul, hogy a kutyával játszó kisgyermekek nyelik le véletlenül a Dipylidium caninum lárvát hordozó bolhát, s így az ő belükben fejlődik ki a féreg. A fertőzés legtöbbször tünetmentes, de előfordulhat hasfájás, hasmenés és végbéltáji viszketés is.
  • A kutyák szőrével szemben kialakulhat allergia. A tüneteket rendszerint a szőrszál belégzése váltja ki.
  • Bár a problémát nem maga az állat okozza, ide sorolható a kinofóbia, a kutyáktól való kóros félelem (fóbia).
  • Végül megemlítendők a kutyatámadások, melyek során az áldozat súlyos sérüléseket szerezhet, vagy akár meg is halhat. Az állat főként erős harapásával okozhat kárt az emberben, de egy nagy testű kutya – a súlyából adódóan – fel is lökheti az áldozatát. A statisztikák szerint Magyarországon évente hozzávetőleg 7000 sérüléssel járó kutyatámadás történik. Ugyan ez a szám Hollandiában 50 000 körül alakul, bár nem lehet tudni, hogy ebből a különbségből mennyit jelent a nyilvántartási módszerek különbsége.[7] A kutyák megfelelő szocializációjával az indokolatlan támadások esélye minimálisra csökkenthető.

A kutyatartás egészségügyi előnyei[szerkesztés]

  • Vizsgálatok szerint a kutya- vagy macskatartók mentális és fizikai állapota jobb, ritkábban látogatják az orvost, mint azok, akik nem tartanak állatot.[1][8]
  • Egy vizsgálat szerint az új kutyatulajdonosok kisebb egészségügyi problémái jelentősen enyhültek, és ez az állapot fennmaradt a vizsgálat végéig. Az eredményhez valószínűleg az is hozzájárul, hogy a kutyatulajdonosok fizikai aktivitása nagyobb, mint a kutyával nem rendelkezőké.[2]
  • A kutyák megkönnyítik az idegenek közötti kommunikációt.[forrás?]
  • Egy kutya jelenléte szignifikánsan megkönnyíti az autista gyerekek kommunikációját a környezetükkel.[3]
  • A szívbetegségben (például szívinfarktus) átesett emberek túlélési esélyei jelentősen jobbak, ha van kutyájuk.[forrás?]
  • Azokon a munkahelyeken, ahova a munkatársak magukkal vihetik a kutyájukat, az emberek stresszintje alacsonyabb, munkahelyi elégedettsége nagyobb, mint azoké akik ezt nem tehetik meg, egy 75 fős vizsgálat szerint.[9]
  • Egy finn felmérés szerint azoknak a csecsemőknek, akik kutyás családba születtek, ritkábban volt légúti, illetve fülfertőzésük, illetve kevesebb antibiotikumra volt szükségük, mint a háziállatot nem tartó családok gyerekeinek. A jelenség kisebb mértékben a macskát tartó családoknál is megfigyelhető.[10][11]

Források[szerkesztés]

  1. ^ a b Headey B. (1999). „"Health benefits and health cost savings due to pets: preliminary estimates from an Australian national survey."” (angol nyelven). Social Indicators Research 47, 233–243. o.  
  2. ^ a b Serpell J (1991. December). „Beneficial effects of pet ownership on some aspects of human health and behaviour”. Journal of the Royal Society of Medicine 84 (12), 717–20. o. PMID 1774745.  
  3. ^ a b Prof. Guy Quénnec és Gerard Gilbert. Trükkök és ötletek gazdik számára. ISBN 963 368383 1 
  4. [1]
  5. http://firstmed.hu/konyvtar/kutyaacsaladban/
  6. Kutyaképző (magyar nyelven)
  7. Klausz Barbara: Az agresszió mint a természetes viselkedés része (magyar nyelven)
  8. http://kisallatorvos.blog.hu/2016/12/07/5_ok_amiert_a_kutya-macska_tartok_egeszsegesebbek
  9. index.hu: A kutyák csökkentik a munkahelyi stresszt (magyar nyelven), 2012. április 2.
  10. A kutyák óvják meg a betegségtől a csecsemőket (magyar nyelven), 2012. július 9.
  11. A kutyák óvják meg a betegségtől a csecsemőket (magyar nyelven)