Magyarország himnusza

A költemény kéziratának első oldala

Fájl:Erkel Ferenc Magyar Himnusz.ogg

A Hymnus, a' Magyar nép zivataros századaiból (röviden, mai helyesírással Himnusz) Kölcsey Ferenc költeménye, amely Magyarország alaptörvénybe iktatott állami himnusza. A „Hymnus” a költő legnagyobb hatású verse, 1823-ban a nemzeti újjászületés hajnalán írta szatmárcsekei magányában. A költemény a romantika ismertetőjegyeit hordozza magán és felépítését tekintve keretes szerkezetű.

A magyarságnak a 19. századig nem volt önálló nemzeti himnusza, mind a katolikusoknak, mind a reformátusoknak saját néphimnuszuk volt. Kölcsey mintegy 30 nyelvre lefordított és Erkel Ferenc által 1844-ben megzenésített, össznemzeti imádsággá váló műve, több próbálkozás után végül 1989-ben került jogszabályi védelem alá, hiszen ekkor lett az alkotmány szövegének a része.

A Himnusz szövegének születésnapja, január 22. egyben a magyar kultúra napja is. Magyarország 2012. január 1-jén életbe lépett Alaptörvényének preambuluma a Himnusz modernizált első sorával kezdődik: „Isten, áldd meg a magyart!”

A nemzeti himnusz története

Kölcsey műve előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk és az Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga kezdetű ének, míg a református magyarságé a Tebenned bíztunk, elejétől fogva (90. zsoltár) volt. Népszerű volt a – hatóságok által többször betiltott – úgynevezett Rákóczi-nóta is. Ez utóbbit Hector Berlioz és Liszt Ferenc is megzenésítette. A 19. század elején ugyanis hivatalos alkalmakkor Magyarországon az osztrák császári himnuszt játszották, de mellette mint a magyarság kifejezője gyakran felhangzott a Rákóczi-nóta vagy más néven a Rákóczi-induló is.

A magyar himnusz szövegét Kölcsey Ferenc, a reformkor nagy költője 1823-ban írta. 1829-ben Kisfaludy Károly Aurorájában jelent meg először, a kéziraton még szereplő „a Magyar nép zivataros századaiból” alcím nélkül. Kölcsey munkáinak 1832-ben kiadott első kötetében a szerző által adott alcímmel jelent meg. „Kölcsey Hymnus-a olyan állapotot diagnosztizál, amely már túl van a bűnök-büntetések idején, és a megérdemelt kegyelem beköszöntének ígéretét hordozza.”

A Himnusz zenéjét Erkel Ferenc zeneszerző és karmester szerezte 1844-ben, amikor a Kölcsey versének megzenésítésére kiírt pályázaton az „Itt az írás forgassátok,/ Érett ésszel, józanon. Kölcsey” jeligéjű pályázatával első díjat nyert, a többek közt Vörösmarty Mihály és Szigligeti Ede által fémjelzett zsűri döntésének köszönhetően. A nyertes pályaművet először a pesti Nemzeti Színház mutatta be 1844. július 2-án és július 9-én. Első nyilvános, szabadtéri előadása az Óbudai Hajógyárban 1844. augusztus 10-én történt, a Széchenyi nevét viselő gőzhajó avatásán. A Himnusz nyolc szakaszból áll, de hivatalos alkalmakkor csak az első szakaszt játsszák, illetve éneklik.

A Himnuszt a magyarok közmegegyezése tette nemzeti imádsággá, azonban a Magyar Köztársaság alkotmányába csak 1989-ben került be hivatalosan. A Dualista Birodalom korában az állami himnusz Joseph Haydn „Gott erhalte” című, népdalból komponált műve, az osztrák császári himnusz volt. Ezt a császári himnuszt Bulyovszky Gyula, a korábbi márciusi ifjak egyike 1854 tavaszán titokban magyarra fordította, de nem lett néphimnusz. A magyar himnusznak 1903-ban az Országgyűlés elismerte hivatalosságát, amikor elfogadott egy két paragrafusból álló törvényjavaslatot, „az egységes magyar nemzet himnuszáról”. Ennek 1.§ szerint :„Kölcsey himnusza az egységes magyar nemzet himnuszává nyilvánítattatik”, a 2.§ pedig meghatározta, hogy a törvény 1903. augusztus 20-tól lép hatályba. Ezt a törvényjavaslatot azonban I. Ferenc József magyar király nem szentesítette, így hatályba sem lépett. Az első jogi értelemben elfogadott törvényt az Alkotmány 1989-es módosítása hozta, melynek 36. §-a (A Magyar Köztársaság fővárosa és nemzeti jelképei) kimondja, hogy

„A Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.”

– 1989. évi XXXI. törvény az Alkotmány módosításáról

Egy anekdota szerint a szocializmus idején Rákosi Mátyás pártfőtitkár megbízta Illyés Gyulát és Kodály Zoltánt egy másik, „szocialista” himnusz megalkotásával, amely szerinte a címerhez hasonlóan, változtatásra szorult. Kodály Zoltán válasza erre annyi volt: „Minek új? Jó nekünk a régi himnusz.” Ezzel a kérdés lekerült a napirendről.

A Himnusz éneklését nehezíti, hogy míg a páratlan sorok hét, a páros sorok hat szótagból állnak (pl. „Bal sors akit régen tép, / Hozz rá víg esztendőt”), ugyanakkor valamennyi sor hét dallamhangot tartalmaz. Ezt a zene úgy hidalja át, hogy a páros soroknak általában az ötödik szótagját hajlítják, viszont a hatodik sornak az első szótagját (hozz) kell hajlítani („ho-ozz rá víg esztendőt”). (Ez szerepel Erkel eredeti kéziratában és a Dohnányi-féle hivatalos partitúrában is.) Történelmi érdekesség, hogy Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter 1939. június 2-án kelt 1939/15.151 sz., a „Himnusz” egyöntetű előadásáról szóló rendeletében ezzel szemben úgy rendelkezik, hogy „a könnyebb énekelhetőség kedvéért” az eredeti szöveg helyett „hozz reá víg esztendőt” énekelendő. Ez a hibás változat széles körben elterjedt, és csak a 2000-es évek elején sikerült ismét a versnek megfelelő eredeti előadásmódot helyreállítva közismertté tenni.

A Himnusszal szembeni leggyakoribb kritika, hogy túl komor, kevéssé ösztönöz cselekvésre. Ennek egyik oka, hogy a Himnusz előadásának tempóját az 1920-as években, a világháborús vereséget és a trianoni békediktátumot követően nagymértékben lelassították. Az 1930-40-es évek híradófelvételein viszont a Himnuszt még sokkal gyorsabb, indulószerű ritmusban játszották. Végül 2013-ban a Himnusz tempóját gyorsabbra vették, de ez még így is elmarad a korábbitól. Javaslat történt egy sokkal lelkesítőbb szövegváltozat bevezetésére is. 2015-ben Szegedi László, felvidéki történész a Valóságban közölt cikkében az első versszak első négy és a második versszak utolsó négy sorát kombinálta össze, amely így hangzik: Isten áld meg a’ Magyart / Jó kedvvel, bőséggel, / Nyújts feléje védő kart, / Ha küzd ellenséggel; / 'S merre zúgnak habjai / Tiszának, Dunának, / Árpád hős magzatjai / Felvirágozának.

A Himnuszhoz kötődik a magyar kultúra napja emlékünnepe, melyet január 22-én tartanak. A megemlékezést 1985-ben Fasang Árpád zongoraművész javasolta, mert 1823-ban ezen a napon tisztázta le Kölcsey Ferenc a Himnusz kéziratát. Megünneplésére a Hazafias Népfront Országos Tanácsa 1988. december végi ülésén tett felhívást és 1989 januárjában ők szervezték meg az első évfordulós rendezvénysorozatot. Az ünnep alkalmából a világban megemlékezéseket tartanak és többek között ekkor adják át a Márai Sándor-díjat.

Kölcsey Ferenc költeményének kéziratát az Országos Széchényi Könyvtárban őrzik. Az ott elhelyezett sokmilliós gyűjteményében alig kétszáz olyan okmány található, ami nem a könyvtár tulajdonában van és ezek közé tartozik a Himnusz kézirata is. A felbecsülhetetlen értékű verskézirat a költő halála után a család tulajdonában maradt. A háborús zűrzavartól mentve letétként 1944 nyarán helyezték el a könyvtárban. Az örökösök 2017-ben megújították az ehhez kapcsolódó letéti szerződést és ez alapján továbbra is immáron határozatlan ideig a nemzet könyvtárában maradhat és az egyezség szerint évente egyszer a magyar kultúra napján a közönség számára is láthatóvá teszik.

A vers szerkezete

A költemény műfaja óda, azon belül himnusz. A műben a 19. század elején kibontakozó szellemi áramlat, a romantika ismertetőjegyei figyelhetőek meg. Felépítését tekintve keretes szerkezetű, ugyanis az utolsó versszak némi változtatással, de megismétli az első versszakot. A vers keretét adó első és utolsó versszak – a könyörgés – imát, fohászt tartalmaz. Az általuk közrefogott versszakok a múltat és jelent állítják szembe egymással. A 2–3. versszak a múlt dicső pillanatait emeli ki: a honfoglalást, a gazdasági virágzást és Mátyás király győzelmeit. A következő versszakok a múlt szenvedéseiről szólnak: a tatárjárásról, a törökök támadásairól, a belső széthúzásokról, a testvérharcokról. A 6–7. versszakban a múlt képei összemosódnak a jelennel. Kifejező erejüket az ellentétek fokozzák. A mű végén bűneink felsorolása után ismét elhangzik a fohász, de a hangsúly áthelyeződik: a költő már csak szánalomért könyörög.

A Himnusz megzenésítése

• 1823. január 22.: Kölcsey megírja a Hymnus, a magyar nép zivataros századaiból című költeményét.
• 1844. február 29.: Bartay Endre, a Nemzeti Színház igazgatója pályázatot hirdet a Hymnus megzenésítésére.
• 1844. április–május: Erkel Ferenc benyújtja pályaművét.
• 1844. június 15.: A bizottság elbírálja a 13 benyújtott pályaművet.
• 1938: Dohnányi Ernő átdolgozza a művet, ezzel elnyeri a ma ismert formáját.
• 2013: a MOB felkérésére a MÁV Szimfonikus Zenekar elkészítette a Himnusz 90 másodperces zenekari változatát, mely egyrészt közelebb áll Erkel eredeti művéhez, másrészt megfelel a Nemzetközi Olimpiai Bizottság ide vonatkozó szabályainak. Az új változat először a 2016. évi nyári olimpiai játékok során hangzott fel.

„	Erkel Ferenc Hymnusát annak 1844-es keletkezése óta többen átdolgozták, a műből sokféle átirat született. A nemzetközi standard elvárásainak megfelelően ez egy énekszólam nélküli zenekari előadás másfél percben, a közösségi éneklésre is alkalmas B-dúr hangnemben. Különlegessége továbbá a zeneszerző által a kotta külön sorában jelzett, ám korábbi hangzó anyagokban még sosem hallott „Harangs(z)ó”; ez egyértelmű utalás az idén éppen 560 esztendeje történt fényes nándorfehérvári diadalra, amellyel egyidejűleg III. Callixtus pápa Európa-szerte elrendelte a déli harangszót	”
– Erkel Ferenc Társaság - Az Olimpia előtt a magyar Himnusz olimpiai felvételéről

A Himnusz nemzetközi megítélése

A magyar Himnusz megzenésített változatának felvétele 2 és fél perc hosszú volt, ez azonban nem felelt meg a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak. Ezért a díjátadó eseményekhez használt magyar Himnuszt lerövidítették, felgyorsították, és leszállították a hangnemét. Az Erkel-korabeli verbunkos ritmizálást idéző „gyorsítással” sikerült a NOB lausanne-i archívuma számára másfél percen belüli felvételt készíteni. A NOB iránymutatásai szerint a nemzeti himnuszoknak 60 és 90 másodperc közötti időtartamúaknak kell lenniük, mert akkor szorosan illeszkedik az olimpiai díjátadó eseményeken az aranyérmes sportoló nemzeti himnuszának eljátszása az éremszerzők nemzeti zászlóinak felhúzásához szükséges időkerethez.

Sok magyarul nem értő és a magyar történelmet kevésbé ismerő, nagyon szomorúnak érzi a magyar nemzeti Himnusz dallamát a többi nemzeti himnusszal összevetve. A kívülálló szemlélőknek a legtöbb ország himnusza ugyanis pergőbbnek, diadalmasabbnak és talán harciasabbnak tűnhet. A magyar himnusz viszont ennek több szempontból is az ellentéte, műfaja szerint is valódi ima, fohász, így teljesen másként hat.

A Himnusz eredeti szövege korabeli helyesírással

A költő, Kölcsey Ferenc portréja
(Anton Einsle olajfestménye)

Fájl:Előlap.jpg

Az 1844-es első kiadás képe

A Himnusz teljes kézirata és kottája

Hymnus
a' Magyar nép zivataros századaiból

Isten áld meg a' Magyart Jó kedvvel, bőséggel, Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel; Bal sors a' kit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbünhödte már e' nép A' múltat 's jövendőt!	Hányszor zengett ajkain Ozman vad népének Vert hadunk csonthalmain Győzedelmi ének! Hányszor támadt tenfiad Szép hazám, kebledre, S lettél magzatod miatt Magzatod hamvvedre!
Őseinket felhozád Karpat szent bérczére, Általad nyert szép hazát Bendegúznak vére. 'S merre zúgnak habjai Tiszának, Dunának, Árpád hős magzatjai Felvirágozának.	Bújt az üldözött, s felé Kard nyúl barlangjában, Szerte nézett s nem lelé Honját a hazában, Bércre hág és völgybe száll, Bú 's kétség mellette, Vérözön lábainál, 'S lángtenger felette.
Értünk Kunság mezein Ért kalászt lengettél, Tokaj szőlővesszein Nektárt csepegtettél. Zászlónk gyakran plántálád Vad Török sáncára, 'S nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára.	Vár állott, most kőhalom, Kedv s öröm röpkedtek, Halálhörgés, siralom Zajlik már helyettek. 'S ah, szabadság nem virul A' holtnak véréből, Kínzó rabság könnye hull Árvánk hő szeméből!
Hajh, de bűneink miatt Gyúlt harag kebledben, 'S elsújtád villámidat Dörgő fellegedben, Most rabló Mongol nyilát Zúgattad felettünk, Majd Töröktől rabigát Vállainkra vettünk.	Szánd meg Isten a' Magyart Kit vészek hányának, Nyújts feléje védő kart Tengerén kínjának. Balsors a' kit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbünhödte már e' nép A múltat 's jövendőt!

(Cseke, 1823. január 22.)

A Himnusz jelenleg hivatalos szövege

A zeneszerző, Erkel Ferenc portréja
(Györgyi Giergl Alajos festménye)

A Himnusz kottájának eredeti kézirata

Kölcsey Ferenc: Himnusz

Isten, áldd meg a magyart Jó kedvvel, bőséggel, Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel; Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbűnhődte már e nép A múltat s jövendőt!	Hányszor zengett ajkain Ozmán vad népének Vert hadunk csonthalmain Győzedelmi ének! Hányszor támadt tenfiad Szép hazám kebledre, S lettél magzatod miatt Magzatod hamvvedre!
Őseinket felhozád Kárpát szent bércére, Általad nyert szép hazát Bendegúznak vére. S merre zúgnak habjai Tiszának, Dunának, Árpád hős magzatjai Felvirágozának.	Bújt az üldözött s felé Kard nyúl barlangjában, Szerte nézett s nem lelé Honját a hazában, Bércre hág és völgybe száll, Bú s kétség mellette, Vérözön lábainál, S lángtenger felette.
Értünk Kunság mezein Ért kalászt lengettél, Tokaj szőlővesszein Nektárt csepegtettél. Zászlónk gyakran plántálád Vad török sáncára, S nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára.	Vár állott, most kőhalom, Kedv s öröm röpkedtek, Halálhörgés, siralom Zajlik már helyettek. S ah, szabadság nem virúl A holtnak véréből, Kínzó rabság könnye hull Árvánk hő szeméből!
Hajh, de bűneink miatt Gyúlt harag kebledben, S elsújtád villámidat Dörgő fellegedben, Most rabló mongol nyilát Zúgattad felettünk, Majd töröktől rabigát Vállainkra vettünk.	Szánd meg Isten a magyart Kit vészek hányának, Nyújts feléje védő kart Tengerén kínjának. Balsors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbünhödte már e nép A múltat s jövendőt!

A himnusz kottája és dallama

Magyarország himnusza
Műfaj	magyar komolyzenei dal
Dallam	Erkel Ferenc
Szöveg	Kölcsey Ferenc

A himnusz megjelenései

• A jelenlegi magyar útlevelekben kétféleképpen is megjelenik a himnusz: a műanyag adatlapon dombornyomással látható a kézirat szövegének részlete, az útlevél lapjain pedig UV-fény alatt látszanak a zenemű kottái.
• Magyarország Olimpiai és Sport Himnusza: A Nemzetközi Olimpiai Bizottság előírásaival összhangban a Magyar Olimpiai Bizottság felkérésére a MÁV Szimfonikus Zenekara az eredeti mű alapján elkészítette Magyarország Himnuszának közösségi éneklésre is alkalmas, B-dúr hangnemű, 90 másodperces zenekari változatát.

A Himnusz szoborba öntése

2006. május 7-én avatták fel Budakeszin a Himnusz szobrát. V. Majzik Mária kilenc méter hosszú, négy és fél méter magas alkotása egy kör sugarai mentén jeleníti meg a vers sorait, melynek közepén egy kétméteres, bronzból készült Isten-alak látható. A szobor hét ívből álló szerkezetében hétszer három bronzharang szólaltatja meg az ünnepeken Erkel Ferenc művét.

• 
  Budakeszin álló emlékmű A Himnusz szobra elölről
• 
  A Himnusz-szobor közeli képen
• 
  … és hátulról

Filatélia A Himnuszt 1998-ban adták ki.

A Magdyar Posta 1998-ban 175 éves a Himnusz címen 75 forint névértékű bélyeget bocsátott ki. A bélyegen a Himnusz szó és a mű kéziratának részlete látható.

Diszkográfia

• Hymnus – Szózat. Hungaroton HCD 19133 (többek közt tartalmazza a Kölcsey-verset két előadásban – Bessenyei Ferenc, Gábor Miklós – és az Erkel-megzenésítést szimfonikus és fúvószenekari, a cappella és zenekarral kísért kórusos változatban: a Magyar Rádió és a Honvédség együttesei Ferencsik János vezényletével)
• Hymnus Szent Alberik Kórus SACD 001 (tartalmazza a Kölcsey-verset Mécs Károly előadásában, az Erkel-megzenésítést B-dúrban és Esz-dúrban, az 1844-es pályázat öt jeligés darabját [Budai Ciszterci Szt. Alberik Kórus, MÁV Szimfonikus Zenekar, Somogyváry Ákos])
• A Kölcsey-vers további előadókkal: Hungaroton HCD 14275 és HCD 14300

Források

• Magyar Nemzeti és Történeti Jelképek (magyar nyelven). nemzetijelkepek.hu. (Hozzáférés: 2013. december 2.)
• MAGYAR HIMNUSZ: ISTEN ÁLDD MEG A MAGYART! A Magyar Tudomány- és Technikatörténeti Műhely és a Magyar Himnusz Műhely gondozásában. Budapest: Nagy Ferenc. 2013.  
• Hymnustól a Himnuszig, avagy egy legitimáció története – évszámokban (magyar nyelven). erkel.oszk.hu. (Hozzáférés: 2013. december 2.)
• Szent vagy, Uram!: Orgonakönyv. (hely nélkül): Szent István Társulat. 1974. ISBN 963 360 015 4 306. ének  

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarország himnusza témájú médiaállományokat.

A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak

Himnusz témában.

• Partitúrák: Az eredeti Erkel-féle verzió Dohnányi-féle, ma ismert verzió
• Zongorás kották: [1] [2] [3] [4]
• Himnusz (magyar nyelven). himnusz.hu. (Hozzáférés: 2016. június 29.)
• A Himnusz zenéje vegyeskar, gyermekkar és szimfonikus zenekar előadásában. (P) 1994 Hungaroton Classics LTD
• Magyar himnusz (Előadja: Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar)
• Kölcsey Ferenc - Himnusz (Előadja: Sinkovits Imre)
• Tanulmány: Nemzeti himnuszunk históriája
• Rejtett ritmusok
• Szőnyiné Szerző Katalin: Himnusz-Szózat dokumentáció
• A magyar labdarúgó-válogatott 2015. november 15-i mérkőzése (Magyarország-Norvégia 2-1) után énekelt himnusz (magyar nyelven). youtube.com. (Hozzáférés: 2015. november 18.)
• A csíksomlyói búcsúban 2010-ben énekelt himnusz (magyar nyelven). youtube.com. (Hozzáférés: 2015. november 18.)
• Így még sosem hallotta Kanada a magyar himnuszt (magyar nyelven). origo.hu. (Hozzáférés: 2015. december 31.)

Kapcsolódó szócikkek

• A magyar kultúra napja
• Himnusz
• Nemzeti himnusz
• Székely himnusz
• Szózat
• Boldogasszony Anyánk
• Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga
• 90. genfi zsoltár
• Rákóczi-nóta