„Románok” változatai közötti eltérés

	románok vagy oláhok; Români
	Mihai Eminescu • George Enescu • Alexandru Ioan Cuza • Victor Babeș
	Teljes lélekszám
	23,5 millió (a moldávokkal együtt)
	Lélekszám régiónként
Régió	Fő
Románia	16 869 816
Moldova	75 000 (2004-es népszámlálás) 2 815 175 (moldovánokkal együtt)
Ukrajna	150 989 (románok);; 258 619 (moldovánok)
Spanyolország	312 099
Egyesült Államok	367 310 (2000)
Olaszország	997 000 román állampolgár,; 123 000 moldáv állampolgár
Oroszország	5 308 (románok);; 172 330 (moldovánok)
Kazahsztán	20 000
Franciaország	100 000
Kanada	131 320
Németország	73 365
Izrael
Magyarország	35 641
Brazília	33 280 (becslés)
Szerbia	34 576 (románok);; 40 054 (vlachok)
Törökország	30 000
Görögország	29 000
Ausztria	23 000
Egyesült Királyság	20 000
Svédország	12 748
Ausztrália	10 000 - 20 000
Venezuela	10 000 – 12 000
Argentína	10 000
Szlovákia	9 000
Bulgária	1 088 (románok);; 10,566 (vlachok)
	Nyelvek
	román
	Vallások
	Túlnyomórészt ortodox; kisebb részben görög katolikus, római katolikus és protestáns
	Rokon népcsoportok
	moldovánok (külön népnek tekintve), vlachok, egyéb újlatin nyelvű népek
	A Wikimédia Commons tartalmaz románok vagy oláhok; Români témájú médiaállományokat.

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2013. szeptember 14., 18:37-kori változata

A románok (régiesen: oláhok, viccesen, gúnynéven szőröstalpúak, bocskorosok^[6]) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.

A románok teljes számát 23,5 millió (a moldovánokkal együtt) főre teszik. A románok legjelentősebb számban Romániában (kb. 17 millió fő) élnek, ezenkívül kb. félmillióan élnek a Romániával és Moldovával szomszédos országokban, és kb. 2 millióan szerte a világon. A Moldovában élő mintegy 3 millió románul beszélő moldovánt sokan szintén a románság részének tartják, bár ők önmagukat külön népnek tekintik.

Elnevezéseik

A románok középkori elnevezése a vlach (ejtsd: vlah) volt, akárcsak több ma is élő balkáni népcsoportnak (arománok, balkáni vlachok). Önmagukat a "római" jelentésű ruman névvel jelölték, a nyelvük latin (római) eredete miatt. (A Bizánci Birodalom lakói ugyancsak rómaiaknak nevezték magukat.) Ebből származik, a románok elnevezés, amelyet a 19. századtól, Románia állam megalakításától használnak más nyelveken is a nép elnevezésére.

Az oláh elnevezés a vlach szóból származik, és a románokat jelölték vele a Magyar Királyságban. A 19. század közepétől az oláh népnév háttérbe szorult; inkább gúnyos, megvető hangsúlyt kapott. A 20. század végén újra elterjedt egyes körökben, a kifejezést használók főként a magyarellenes románokat nevezik így.

A románok eredete

Bővebben: A románok eredete

A mai románok a trák eredetű dák népet tekintik őseiknek (ezt a tudomány nem igazolta), amelyet Traianus római császár a 2. század elején győzött le. A terület (a mai Erdély) 270-ig a Római Birodalom provinciája. Germán népek (gótok, gepidák) támadásai miatt a lakosság egy része délre, a birodalom határain belülre vándorolt. A rómaiakkal való együttélést bizonyítja a nyelvi hasonlóság, a latin szavak sokasága. A hunok Kárpát-medencei bejövetele és a gótok déli irányú vándorlása miatt a mai Szerbia területére kerültek, itt erős szláv hatás érte őket. Amikor a Magyar Királyság határait átlépték, (11-12. sz.), egy szláv jellegű pásztor nép volt. A dákoromán elméletük szerint a dákok és a rómaiak keveredésével jött létre a mai román nép.

A románok története

A románok többségében az ortodox, kisebb részben a görög katolikus kereszténységet vették fel. Első államuk Havasalföld volt, majd később attól északra létrejött Moldva. Havasalföld és Moldva a 16. századig független román fejedelemségek voltak, majd több mint három évszázadon át az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt álltak, de belső autonómiával rendelkeztek. A középkortól számos román telepedett le Erdélyben, aminek következtében ezen országrész etnikai arányai, főleg a török hódoltság alatt és után fokozatosan átalakultak.

A ma Romániában élő népcsoport körülbelül 200 éve nevezi magát románnak. A 18. század végén és a 19. század elején végbement politikai változások során, az Osztrák birodalom megpróbálta „összeugrasztani” az erdélyi medence etnikumait, hogy belülről gyengítse őket, így ne kelljen tartania a magyarok és oláhok (románok) összefogásától és esetleges függetlenségi törekvéseitől. Az erdélyi román triászként is emlegetett Șincai, Maior, Clein ez időben Bécsben tanítottak a friss dákoromán elméletről, melynek fő célja az oláh nép (románok) öntudatának megteremtése volt. Ekkor fogalmazódott meg a római-román kontinuitás elmélete, ami az Erdélyhez való jogukat erősítette meg.

Több neves európai történész az oláh (román) nép történelmét más oldalról közelíti meg:

271-ben Dáciát kiürítik
a kiürítés után a területet gótok, gepidák, hunok, majd avarok foglalják el
az Avar Birodalom bukása után a bolgárok népesítik be a mai Románia területét a 7-ik században
a bolgárokat a magyarok követik.

Az oláhokról (románokról) először egy 1015-ben íródott krónikában olvashatunk, de nem a Duna vonalától északra, hanem délre: II. Baszileiosz bizánci császár 1015-ben döntően levervén a bolgárokat és oláh segítőiket, a kóborló oláhokat – görögül: vlachos – az ochridai érsekség egyházi fennhatósága alá helyezte. Ochrida pedig Albániától délkeletre fekszik.

Feltételezhető tehát, hogy az oláh (román) nép a Balkán déli részén alakult ki, ahonnan a 13. században, nyájaikat terelve telepedtek meg Havasalföld és Erdély területén. Státuszukat a vlach jog legalizálta.

A 18. századtól kezdve elindult a románok önállósodási törekvése, ennek része volt a Hória-féle lázadás (Horia = Nicola Ursu din Albac), majd az 1848-49-es szabadságharcban a császári seregek oldalán való részvétel. 1858-ban a függetlenné vált Moldva és Havasalföld egyesülésével létrejött a Román Királyság. A román nyelv írásmódja 1860-ig a román cirill ábécé volt, ekkor tértek át a latin írásra.

A 20. század elején Erdélyben a románok összlakosságon belüli aránya már meghaladta az 50%-ot. 1920-ban Besszarábiát, Bukovinát, Erdélyt, a Partiumot és a Bánság keleti felét is Romániához csatolták. Észak-Bukovina és Besszarábia Szovjetunióhoz való hozzácsatolása után 1945-ben kialakult a mai Románia területe. Ezután Románia szocialista állammá vált. 1965-ben Ceaușescu átvette a hatalmat, és a szovjet érdekszférán belül igen egyedülálló rendszert épített ki, amelyet 1989-ben a romániai forradalom elsöpört. Romániát 2007-ben az Európai Unió felvette tagjai sorába.

A magyarországi román nemzetiség

A trianoni békeszerződés előtti Magyarországon a legnagyobb lélekszámú kisebbséget alkották (kb. 2,8 millió fő). Magyarország mai területén a 2001-es népszámlálás adatai szerint kb. 10 000 fő vallotta magát román nemzetiségűnek illetve román anyanyelvűnek. Főként az ország keleti részében élnek. Néhány jelentősebb település, ahol románok laknak: Kétegyháza (Chitighaz), Elek (Aletea), Gyula (Giula), Méhkerék (Micherechi), Magyarcsanád (Cenadul Unguresc).

Jegyzetek

↑ 2002-es népszámlálás (letöltve: 2007. március 2.)
↑ All-Ukrainian population census 2001 – The distribution of the population by nationality and mother tongue, State Statistics Committee of Ukraine (letöltve: 2007. március 2.)
↑ Anuario Estadístico de España 2006, INE (letöltve: 2007. március 2.)
↑ Indicatori demografici Anno 2010 (olasz nyelven). istat.it, 2011. január 24. (Hozzáférés: 2012. február 28.)
↑ [1]
↑ [2]

További információk

A románok eredetéről

Kapcsolódó szócikkek

[1] 2002-es népszámlálás (letöltve: 2007. március 2.)

[2] All-Ukrainian population census 2001 – The distribution of the population by nationality and mother tongue, State Statistics Committee of Ukraine (letöltve: 2007. március 2.)

[3] Anuario Estadístico de España 2006, INE (letöltve: 2007. március 2.)

[4] Indicatori demografici Anno 2010 (olasz nyelven). istat.it, 2011. január 24. (Hozzáférés: 2012. február 28.)

[5] [1]

[6] [2]

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 {{Népcsoport
-|group    = Románok<br/>''Români''
+|group    = románok vagy oláhok<br/>''Români''
 |image    = Roumanians.png
 |képaláírás = <small>[[Mihai Eminescu]] • [[George Enescu (zeneszerző)|George Enescu]] • [[Alexandru Ioan Cuza]] • [[Victor Babeș]]<small>
-|teljes lélekszám  = 23,5 millió <ref>A moldovánokat is beleszámítva.</ref>
+|teljes lélekszám  = 23,5 millió (a moldávokkal együtt)
 |region1   = {{Románia}}
 |pop1      = 16 869 816
@@ 38. sor: / 38. sor: @@
 |ref11      =
 |region12   = {{Izrael}}
+|region13   = {{Magyarország}}
-|pop12      = 50 000
-|ref12      =
+|pop13      = 35 641
+|ref13      = <ref>[http://www.ksh.hu/nepszamlalas/teruleti_adatok]</ref>
-|region13   = {{Brazília}}
-|pop13      = 33 280 (becslés)
+|pop14      = 50 000
-|ref13      =
-|region14   = {{Szerbia}}
-|pop14      = 34 576 (románok);<BR>40 054 ([[vlachok]])
 |ref14      =
-|region15   = {{Törökország}}
+|region15   = {{Brazília}}
-|pop15      = 30 000
+|pop15      = 33 280 (becslés)
 |ref15      =
-|region16   = {{Görögország}}
+|region16   = {{Szerbia}}
-|pop16      = 29 000
+|pop16      = 34 576 (románok);<BR>40 054 ([[vlachok]])
 |ref16      =
-|region17   = {{Ausztria}}
+|region17   = {{Törökország}}
-|pop17      = 23 000
+|pop17      = 30 000
 |ref17      =
-|region18   = {{Egyesült Királyság}}
+|region18   = {{Görögország}}
-|pop18      = 20 000
+|pop18      = 29 000
 |ref18      =
-|region19   = {{Magyarország}}
+|region19   = {{Ausztria}}
-|pop19      = 14 781
+|pop19      = 23 000
+|ref19      =
-|ref19      = <ref>[http://www.nepszamlalas.hu/eng/volumes/06/00/tabeng/1/load01_10_0.html 2001 2001-es népszámlálás], KSH (letöltve: 2007. március 2.)</ref>
-|region20   = {{Svédország}}
+|region20   = {{Egyesült Királyság}}
-|pop20      = 12 748
+|pop20      = 20 000
 |ref20      =
-|region21   = {{Ausztrália}}
+|region21   = {{Svédország}}
-|pop21      = 10 000 - 20 000
+|pop21      = 12 748
 |ref21      =
-|region22   = {{Venezuela}}
+|region22   = {{Ausztrália}}
-|pop22      = 10 000 – 12 000
+|pop22      = 10 000 - 20 000
 |ref22      =
-|region23   = {{Argentína}}
+|region23   = {{Venezuela}}
-|pop23      = 10 000
+|pop23      = 10 000 – 12 000
 |ref23      =
-|region24   = {{Szlovákia}}
+|region24   = {{Argentína}}
-|pop24      = 9 000
+|pop24      = 10 000
 |ref24      =
-|region25   = {{Bulgária}}
+|region25   = {{Szlovákia}}
-|pop25      = 1 088 (románok);<BR>10,566 (vlachok)
+|pop25      = 9 000
 |ref25      =
+|region26   = {{Bulgária}}
+|pop26      = 1 088 (románok);<BR>10,566 (vlachok)
+|ref26      =
 |langs    = [[Román nyelv|román]]
 |rels     = Túlnyomórészt [[ortodoxia|ortodox]]; kisebb részben [[keleti katolikus egyházak|görög katolikus]], [[Latin rítusú katolikus egyház|római katolikus]] és [[protestantizmus|protestáns]]
@@ 84. sor: / 84. sor: @@
 }}
-A '''románok''' (régiesen: ''oláhok'') a [[román nyelv]]et beszélő, [[Közép-Európa|Közép]]-, [[Kelet-Európa|Kelet]]- és [[Délkelet-Európa|Délkelet-Európában]] élő [[etnikum|nép]].
+A '''románok''' (régiesen: '''oláhok''', viccesen, gúnynéven szőröstalpúak, bocskorosok<ref>[http://tudtad.blog.hu/2009/11/07/szorostalpu_romanok]</ref>) a [[román nyelv]]et beszélő, [[Közép-Európa|Közép]]-, [[Kelet-Európa|Kelet]]- és [[Délkelet-Európa|Délkelet-Európában]] élő [[etnikum|nép]].
-A románok teljes számát 23,5 millió (a [[moldovánok]]kal együtt) főre teszik. A románok legjelentősebb számban [[Románia|Romániában]] (kb. 19 millió fő) élnek, ezenkívül kb. félmillióan élnek a Romániával és [[Moldova|Moldovával]] szomszédos országokban, és kb. 2 millióan szerte a világon. A Moldovában élő mintegy 3&nbsp;millió románul beszélő [[moldovánok|moldovánt]] sokan szintén a románság részének tartják, bár ők önmagukat külön népnek tekintik.
+A románok teljes számát 23,5 millió (a [[moldovánok]]kal együtt) főre teszik. A románok legjelentősebb számban [[Románia|Romániában]] (kb. 17 millió fő) élnek, ezenkívül kb. félmillióan élnek a Romániával és [[Moldova|Moldovával]] szomszédos országokban, és kb. 2 millióan szerte a világon. A Moldovában élő mintegy 3&nbsp;millió románul beszélő [[moldovánok|moldovánt]] sokan szintén a románság részének tartják, bár ők önmagukat külön népnek tekintik.
 == Elnevezéseik ==