Ugrás a tartalomhoz

Székelypálfalva

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Pauleni szócikkből átirányítva)
Székelypálfalva (Păuleni)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeHargita
KözségFarkaslaka
Rangfalu
KözségközpontFarkaslaka
Irányítószám537172
Körzethívószám0266
SIRUTA-kód84898
Népesség
Népesség198 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság200 (2011)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 25′ 38″, k. h. 25° 10′ 60″46.427262°N 25.183297°EKoordináták: é. sz. 46° 25′ 38″, k. h. 25° 10′ 60″46.427262°N 25.183297°E
SablonWikidataSegítség

Székelypálfalva (1913-ig Pálfalva, románul Păuleni) falu Romániában Hargita megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

A falu Székelyudvarhelytől 22 km-re északnyugatra a Gada-patak völgyfőjében, a Szilas-tető déli lábánál fekszik, Farkaslakához tartozik.

Története

[szerkesztés]

A szájhagyomány szerint a faluban elsőként egy Pál nevű pásztor telepedett le, innen a neve.[2] Első írásos említése[3] az 1334-es pápai tizedjegyzékben történt.[4] Első temploma Kápolna-kapu nevű helyen volt, melyet az 1661-ben betörő tatárok elpusztítottak.[5] Ezt a kápolnát a reformáció idején a katolikusok és unitáriusok közösen használták. Mai temploma 1765–1775-ig épült, stílusa népi barokk klasszicista jegyekkel.[6] A pálfalvi tetőn már 1585-ben sört ittak a székelyek, valószínűleg rég ismerték a sörfőzés tudományát.[7] 1910-ben 576, 1992-ben 239 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott.

Látnivalók

[szerkesztés]
  • Római katolikus temploma 1765 és 1775 között épült, régi gótikus templomából kő ajtókeretet, keresztelőmedencét és szenteltvíztartót őriz.

Híres emberek

[szerkesztés]
  • Itt született Pálfalvi Nagy György, az 1562-ben János Zsigmond ellen fellázadt székelyek választott vezére.[8]
  • Itt született János Áron székely származású magyar jogász, politikus, országgyűlési képviselő (1895-1944).

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Hargita megye. adatbank.ro
  2. Jakab Rozália:,,Nálunk a harangszó elszáll a határig”. Népélet és néphagyomány Farkaslakán. Kolozsvár, Polis, 1998.26.
  3. JAKAB Elek – SZÁDECZKY Lajos: Udvarhely vármegye története. Budapest, 1901.194.
  4. * * * Monumenta Vaticana Hungariae I. Rationes collectorum pontificorum in Hungaria. Pápai tizedszedők számadásai. 1281–1375. Budapest, Felelős kiadó: Várszegi Asztrik – Fonyódi Ottó, 2000.133.
  5. DÁVID László: A középkori Udvarhelyszék művészeti emlékei. Bukarest : Kriterion Könyvkiadó, 1981. 294.
  6. DOMUS HISTORIA: A székelypálfalvi egyházközség története. Kézirat.
  7. DEMÉNY Lajos – PATAKI József – TÜDŐS S. Kinga: Székely oklevéltár. Új sorozat.Budapest- Bukarest, Európa-Kriterion, 1985 I. 23.
  8. Bözödi György: Székely bánja. Magvető Kiadó, Budapest, 1984. 32-54.