Ugrás a tartalomhoz

Pályi András (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Literatúró (vitalap | szerkesztései) 2021. május 12., 20:25-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→Idegen nyelveken)
A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2021. július 24.) ezen a változaton alapul.
Ez a szócikk az íróról szól. Hasonló címmel lásd még: Pályi András (egyértelműsítő lap).
Pályi András
Fényképe a Körkép című antológiában (Csigó László képe, 1984.)
Fényképe a Körkép című antológiában (Csigó László képe, 1984.)
Született1942. december 1. (81 éves)[1]
Budapest[2][3]
Állampolgárságamagyar
HázastársaNémeth Nóra
GyermekeiPályi Márk
Foglalkozása
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (1961–1966)
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Pályi András témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pályi András (Budapest, 1942. december 1. –) író, műfordító. Dramaturgként és újságíróként is dolgozott.

Életrajz

Apja, Pályi Sándor és nagyapja, id. Pályi Sándor is tanár volt. 1961-től az ELTE BTK hallgatója volt, ahol 1966-ban szerzett diplomát lengyel–magyar szakon, 1967-ben pedig a MÚOSZ újságíró iskoláját is elvégezte. 1963-ban bemutatták „Tigris” című drámáját a Pécsi Nemzeti Színházban, amelyet azonban betiltottak és a harmadik előadás után levettek a műsorról. Első kötete 1978-ban jelent meg.

1966 és 1968 között az Új Ember, 1970 és 1974 között a Magyar Hírlap, 1974 és 1989 között a Színház című lap, 1989 és 1991 között pedig a Magyar Napló munkatársa, 1991-ben fél évig főszerkesztője. 1991 és 1995 között a varsói Magyar Kulturális Intézet igazgatója. 1996-tól 2005-ig az egri Gárdonyi Géza Színház dramaturgja, a Szépírók Társasága alapítója, és 1997 és 1998 között első elnöke volt. A Kalligram című folyóirat teljes terjedelmében neki szentelte 2002. decemberi számát. Ugyane kiadó Tegnap és Ma sorozatába Cs. Fehér Katalin írt róla könyvet.

Első feleségétől, Saád Katalin dramaturgtól 1975-ben vált el. 1982-ben feleségül vette Németh Nóra színésznőt, akitől három gyermeke született. Fia, Márk évekig az Ex Symposion felelős szerkesztője volt.

Évtizedek óta foglalkozik a lengyel kultúra népszerűsítésével. Többek között Witold Gombrowicz és Adam Michnik magyar fordítója.

Az Élet és Irodalom című hetilapban rendszeresen jelentkezik kritikáival, riportjaival. 2014-től a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.[7]

Főbb művei

Idegen nyelveken

  1. Out of Oneself (angol nyelvű, Twisted Spoon Press, Prague, 2005, Goldstein Imre fordítása) ISBN 80-86264-21-1
  2. Příchody (cseh nyelvű, Host, Brno, 2005, Ana Okrouhlá fordítása) ISBN 80-7294-160-7
  3. Na końcu świata (lengyel nyelvű, Wydawnictwo Austeria, Krakkó, 2019, Izabela Wójcik és Jerzy Snopek fordítása) ISBN 978-83-7866-249-5

Díjai

Jegyzetek

Források

További információk

  • Ki kicsoda a hírközlésben? Szerk. Bodrits István és Viczián János. Szekszárd, Babits, 1994
  • Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000
  • Kortárs magyar írók kislexikona 1959-1988. Főszerk. Fazakas István. Bp., Magvető, 1989
  • Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pályi_András_(író)&oldid=23861437”