Kishollód
| Kishollód (Havranec) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Felsővízközi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1618 | ||
| Polgármester | Milan Ščerba | ||
| Irányítószám | 090 02 | ||
| Körzethívószám | 054 | ||
| Forgalmi rendszám | SK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 15 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 2 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 385 m | ||
| Terület | 7,64 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 24′ 40″, k. h. 21° 33′ 20″49.411111°N 21.555556°EKoordináták: é. sz. 49° 24′ 40″, k. h. 21° 33′ 20″49.411111°N 21.555556°E | |||
| Kishollód weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kishollód témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Kishollód (1899-ig Gavranyecz, szlovákul: Havranec, ukránul: Havrjanec) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.
Fekvése
Felsővízköztől 13 km-re északra, a lengyel határ mellett fekszik.
Története
A falut a vlach jog alapján ruszinokkal telepítették be a 16. század második felében. A 17. századtól lakói híres zsindelykészítők voltak. A települést 1618-ban „Gawriniecz” néven említik először. A makovicai uradalomhoz tartozott. 1787-ben 8 házában 58 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „CAVRANETZ. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Ura G. Szirmay, vagy G. Aspermont Uraság, lakosai katolikusok, fekszik a’ Makovitzai Uradalomban, határja közép termékenységű.”[2]
1828-ban 10 háza volt 79 lakossal. Határában kiterjedt erdőségek találhatók, ennek megfelelően lakói főként erdei munkákkal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Gavranecz, orosz falu, Sáros vmegyében, a mahoviczi uradalomban, Duplin fil. 20 romai, 57 görög kath., 13 zsidó lak.”[3]
1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 77, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 10 lakosából 5 szlovák, 4 ruszin és 1 ukrán volt.
2011-ben 12 lakosából 8 szlovák és 4 ruszin.
Nevezetességei
Szent Mihály főangyal tiszteletére szentelt görögkatolikus fatemploma 1949-ben épült.
További információk
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. október 21.)
A Felsővízközi járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
