Hodgya
| Hodgya (Hoghia) | |
 | |
| Református templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hargita |
| Község | Felsőboldogfalva |
| Rang | falu |
| Községközpont | Felsőboldogfalva |
| Irányítószám | 537101 |
| Körzethívószám | 0266 |
| SIRUTA-kód | 83259 |
| Népesség | |
| Népesség | 282 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 293 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 17′ 05″, k. h. 25° 15′ 06″46.284754°N 25.251793°EKoordináták: é. sz. 46° 17′ 05″, k. h. 25° 15′ 06″46.284754°N 25.251793°E | |
| Hodgya weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hodgya (románul Hoghia) falu Romániában, Hargita megyében.
Földrajza
[szerkesztés]A falu a Sükő-pataka mentén, községközpontjától Felsőboldogfalvától 5 km-re fekszik. A falu tulajdonképpen a patak völgyében fekszik, és minden oldalról dombok határolják: délen, Bikafalva felől Falbükk és Kicsierdő; keleten és északkeleten, Székelyudvarhely felől Csicser (671 m) és Budvár (635 m); északon, Farcád felől Gaczhomloka, míg nyugaton Honthegye (575 m).[2]
Földrajzi koordinátái: é. sz. 46° 16′, k. h. 25° 13′46.266667°N 25.216667°E.[2]
Története
[szerkesztés]A település a tatárjárás idején keletkezett, feltehetőleg a Közép-Küküllő vidékéről költöztek a Budvár védelmébe a lakosok, első írásos említése 1566-ból van, Hagya néven. Története során háromszor költözött, távolodva a szomszédos Farcádtól, a bővebb vizű kutak és források mellé húzódva. Orbán Balázs szerint a falu egykor nem itt, hanem a véckei és szentdemeteri határban a Hodgya-patak mellett feküdt. 1910-ben 444, 1992-ben 276 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]A legelső adatok a település lakosságára, illetve annak összetételére 1576-ból maradtak fenn, és a Székely Oklevéltárban találhatóak. Ebből megtudhatjuk, hogy 1576-ban a Báthori István és Bekes Gáspár közötti kerelőszentpáli csatában a fejedelem oldalán már jelen volt két 50 dénáros adót fizető hodgyai főember: Hoggiai Lukaczi és Hoggiai Janos. 1591-ben már volt két főember (Hoggiai István és Hoggiai Mihály), két királybíró (Hoggiai Lukaczi és Hoggiai Janos), valamint szabadosok, lófők és jobbágyok. A Bethlen Gábor által 1614. február 18-án végeztetett összeírásban négy nemes, nyolc lófő, öt gyalog puskás, hét szabados, öt ősjobbágy, négy zálogos jobbágy és egy jövevény szerepelt.[3]
A falu lakosságának megoszlása 1850 és 2005 között a következő:[4]
| Év | Ortodox | Görög katolikus |
Római katolikus |
Református | Evangélikus | Unitárius | Izraelita | Egyéb | Baptista | Pünkösdista | Összesen |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1850 | - | - | 10 | 398 | - | - | - | - | - | - | 408 |
| 1857 | - | - | 15 | 438 | - | - | - | - | - | - | 453 |
| 1869 | - | - | 10 | 436 | - | - | - | - | - | - | 446 |
| 1880 | - | - | 7 | 423 | - | 1 | - | - | - | - | 432 |
| 1890 | - | 1 | 15 | 416 | - | - | - | 2 | - | - | 434 |
| 1900 | - | 1 | 25 | 408 | - | 11 | - | - | - | - | 444 |
| 1910 | - | - | 25 | 409 | - | 6 | 4 | - | - | - | 444 |
| 1930 | - | - | 21 | 394 | - | 5 | 3 | 2 | 2 | - | 425 |
| 1941 | 2 | - | 28 | 432 | - | 8 | - | 3 | 3 | - | 473 |
| 1992 | - | - | 23 | 249 | - | 4 | - | - | - | - | 276 |
| 2005 | - | - | 20 | 225 | - | 2 | - | - | - | - | 285 |
Látnivalók
[szerkesztés]Református temploma 1812 és 1825 között épült. Orbán Balázs A Székelyföld leírása című művében így ír a templomról:
„A hosszan elnyúló két Hodgya (alsó és felső) 1758-ban válván el Farczádtól, régi templomot nem tud felmutatni; de uj templomában igen egy régi ónkannát, mely egyike a székelyföld legrégibb és legékesebb szent edényeinek. Ennek alakja nyolcz szögü, mindenik lapon gót ornamentika alkotta diszfödélzet (baldachin) alatt egy-egy szent alakja van bevésve, mélyitett és nem kidomboritott vonalokkal; alól sárkányok s más a gót ornamentikába felvett szörnyek. … Kár, hogy ezen becses müemléket az ajándékozó neve és az ajándékozás évszámainak bevésetése által megcsonkitatta. Adták e kannát hodgyai Tamási Károly és neje Mauchs Jozefa 1801-ben, mi fölül körirva van. Oldalán később 1835-öt is bevésték. Hogy az adományozók kezébe hogyan és mikor került, arra semmi adattal nem birunk.”
– Orbán Balázs: A Székelyföld leírása, Pest, 1868 (Online elérés)[5]
Korábban mind a Felszegnek, mind az Alszegnek külön temploma volt, melyeket azonban le kellett bontani súlyos állapotuk miatt. Vita után az új templom az Alszegen épült fel.
A faluban Józsa Béla költőnek emlékmúzeuma volt, jelenleg (2004-től) Néprajzi Gyűjtemény működik az épületben.
Híres szülöttei
[szerkesztés]- Józsa Béla (1898–1943) közíró, szerkesztő, költő, építőmunkás, faszobrász
- Pál Árpád (1929) matematikus, csillagász, szakíró
- Pálffy Árpád (1931) szobrász-keramikus
- Pálffy Károly (1903–1983) szerkesztő, közíró
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Hargita megye. adatbank.ro
- ↑ a b Andrási 2006, 13. o.
- ↑ Andrási 2006, 48. o.
- ↑ Andrási 2006, 49. o.
- ↑ Andrási 2006, 26. o.
Források
[szerkesztés]- Andrási-Pálfi Magdolna. Hodgya. Székelyudvarhely: Infoprint Kiadó (2006). ISBN 10-973-8405-32-7
További információk
[szerkesztés]Hargita megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}