Ugrás a tartalomhoz

Zichy család

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Farkasven (vitalap | szerkesztései) 2021. február 10., 08:03-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Gróf Zichy Domonkos veszprémi püspök címere, amely azonos a családi címerrel

A gróf zicsi és vázsonykői Zichy család egy ősi magyar főnemesi család, amely a mai napig él. Az egykor legnagyobb, legbefolyásosabb és leggazdagabb magyar családok között tarthatjuk számon.

Család története

Története a középkorban

Gróf Zichy Károly (1753–1826) országbíró fiatal korában
Özvegy gróf németújvári Batthyány Lajosné gróf Zichy Antónia (1816–1888)
Gróf Zichy Géza (1849–1924) magyar író, drámaíró, színműíró, zeneszerző, zongoraművész, belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás

A család őse Zayk Gál lehetett. 1260 körül egyik otthonuk Zajk, Zala vármegyében, a másik a Somogy vármegyei Zics községében volt. A család hosszú ideig Zajknak nevezte magát, majd a 14. században kezdte használni a De Zich családnevet. Péter, Károly Róbert idején Esztergomnál, katonaként esett el. A legkorábbi ismert egyenesági őse a családnak Paska (fl. 1310) mester volt, aki I. Lajos magyar király korában élt, és ekkor már használta a Zichy család címerének egy korai változatát: két szarvasagancsot egy lovagi sisakon.[1] Paskának három fiúgyermekéről maradt említés: Zichy László mester, a királyi udvar lovagja („aule regiæ miles”), és Zichy Jakab (fl. 1347–1382) mester, akik már 1347-ben I. Lajos magyar király alatt kaptak királyi földadományt Somogy vármegyében, fivérével, Zichy Gállal (fl. 1353) együtt.[2]

Zichy Jakab fia, Zichy Elek (fl. 1365–1397), Zala vármegye alispánja volt.[3] Az egyik gyermeke Eleknek, Zichy Zsigmond lett a családi vagyon alapozója, amikor feleségül vette Dáróy Majos lányát, Dorottyát. A köznemesi család akkor már tartozott a dunántúli középbirtokosok felső rétegéhez; Zichy Zsigmond és Daróy Dorottya házasságából két fiú gyermek született: Zichy Balázs és Zichy I. Benedek (1404–1467). Zichy Balázs ága korán halt ki, az ő dédunokáiban. Feleségétől, Apajfi Ilona úrnőtől, két fiúgyermeke, Zichy László és Zichy Mihály, született. 1507-ben Balázs fia, Zichy László felesége szenterzsébeti Therjék Dorottya, csébi Pogány Imre özvegye volt. Közös gyermekük, Zichy István volt, aki elvette osztopáni Perneszy Klára úrhölgyet, és 1567-ben még élt.

Zichy I. Benedek vitte tovább a családot: először elvette thapsoni Anthymus Ilonát, Anthymus Ozsvát lányát, majd halála után, szerdahelyi Imreffy Imre és gróf Korbáviai Katalin lánya, szerdahelyi Imreffy Anna lett a második neje.[4] 1457-ben a zákányi vár került Zichy Benedek és neje, Imreffy Anna kezébe.[5] Imreffy Anna már özvegyként szerepelt 1475-ben egy pereskedésben.[6] Zichy I. Benedek első feleségétől, Anthymus Ilonától, született lánya szenterzsébeti Terjék Andrásné Zichy Katalin volt, aki 1474-ben egy Somogy vármegyei földbirtokcsoportot szerzett, amely édesanyja oldalán illette meg őt és gyermekeit.[7] Zichy Benedek második nejétől származó lánya, Zichy Perpetua, Maráczy László férjével együtt szerepelt egy 1495-ben kelt oklevélben.[8] Fivére, a szintén Imreffy Annától származó Zichy II. Benedek, pakosi Paksy Juditot, Paksy Lajos és Parlagi Lúcia lányát vette feleségül.[9]

Története az újkorban

Zichy Benedek még a mohácsi csata előtt meghalt; kiskorú fia, Zichy Rafael az anyja, pakosi Paksy Judit, gyámsága alatt maradt, majd 1522-ben, a bátyja, Zichy Zsigmond gyámsága alá kerül, azonban ő a mohácsi ütközetben elesett. Zsigmond özvegye, ákosházi Sárkány Klára, 1539-ben Vyczmandi András házastársa volt.[10] Később, Zichy Rafael követelte a rokonai által a gyámsága alatt elidegenített birtokai visszatérítését, Zichy Zsigmond lányától, Zenyessy Györgyné Zichy Zsófiától. 1548-ban Zichy Rafael, valamint Mihály fia, Zichy Ferenc és László fia, Zichy István új adományként kapták a Zala megyei zayki, fintafalvi, budafalvi, és több más birtokot.[11]

Zichy Rafael 1555. augusztus 20-án szerepelt mint Zala vármegye alispánja. Első felesége a jómódú zalai középbirtokos családból való szentbalázsi Zele Erzsébet, Zele Balázs és nádasdi Nádasdy Zsuzsanna lánya volt; ez utóbbi asszony pedig, báró Nádasdy Tamás nővére volt. Zichy Rafael második felesége beregszói Hagymássy Anna lett.[12] Az első házasságából született három gyermekei: Zichy György, Zichy Tamás és Zichy János.[13] Anyagi nehézségek (gabona hiány) miatt, 1582-ben Zichy Tamás és fivére Zichy János édesapjuknak, Zichy Rafaelnek, és mostohaanyjuknak, Hagymássy Annának a Zala megyei ősi zayki, finthafalvi, budafalvi, jakabfalvi, csehi, vörcsöki birtokait zálogosították el.[14] Később, 1593-ban, Zichy Tamás ismét zálogosította birtokait, valamint több más birtokát eladta Szelesthey Jánosnak, hogy kifizethesse a török fogságból való kiszabadulásának a váltságdíját.[15]

Zichy I. György (fl. 1548–1604), Zichy Rafael alispán és szentbalázsi Zele Erzsébet fia, 1575-ben a zalaszentgróti vár prefektusa volt.[16] Közel két évtizeddel később, 1592-ben és 1599-ben, Zichy György, Moson és Vas vármegye alispánjaként szerepelt. Zichy György három ízben házasodott meg: először elvette sávolyi Jósa Ilona kisasszonyt, majd asszonyfalvi Ostffy Annát, asszonyfalvi Ostffy Domonkos és szántói és széplaki Botka Veronika lányát. Zichy György harmadik neje, a csébi Pogány család sarja, csébi Pogány Anna úrhölgy lett. A Három házasságából összesen hét gyermeke született, akik közül Zichy III. Benedek 1623-ban vasvármegyei szolgabíró, 1630-ban követ és később alispán volt. Fia, Zichy Mihály 1635-ben vasvármegyei szolgabíró, a magyar hadsereg ezredese volt, öt fia közül Zichy Ádám 1723-ban Bács megye alispánja, majd a dunántúli kerületi tábla ülnöke, 1732-ben kapta meg a bárói rangot, de utód nélkül halt meg.

Zichy I. György (fl. 1548–1604) és sávoli Jósa Ilona fia, Zichy I. Pál (fl. 1598-†1638), győri alvárnagy, veszprémi várnagy; neje csábi Csáby Sára volt. Az ő fia, gróf Zichy I. István (1616–1692), aki már fiatal korában kamarás lett udvarában. Előbb győri várparancsnok, majd országos altábornagy, 1655. június 17-én bárói rangot[17] és királyi tanácsosi címet kapott III. Ferdinánd magyar királytól.[18] 1661-ben koronaőri, 1676-ban pedig grófi rangot kapott, 1681-ben Moson vármegye főispánja, majd főajtónálló, 1690-ben tárnokmester lett. Első felesége de vedredi és ögzenyi Baranyai Mária Magdolna (1616–1652 után) volt. A második, várkonyi Amade Magdolna (†1714) lett. Zichy István nagymértékben hozzájárult a család vagyonának gyarapodásához.

A család köznemesi ága

I. Zichy György (fl. 1548–1604), Moson vármegye és Vas vármegye alispánja és a második feleségétől, asszonyfalvi Ostffy Annától, származó fia, Zichy Mihály volt. Se ő se leszármazottai nem éltek főnemesi ranggal, a köznemességen belül maradtak. Zichy Mihály (fl. 1583–1641)[19] Sopron megyei szolgabíró volt, majd Vas vármegye alispánja 1635-től. Első neje szentjakabi Petheő Katalin, a második Dömölky Katalin volt. Több lánya született, köztük volt, Szelestey Györgyné, nemes Horváth Gáspárné Zichy Orsolya, kisbarnaki Farkas Mihályné Zichy Dorottya, és a fületinci Kelcz családból való Kelcz János felesége Zichy Krisztina. Zichy Mihály egyetlenegy fiúgyermeke, Zichy Ferenc volt. 1624-ben a Farkasné, Kelczné és Zichy Ferenc, a szentgyörgyvölgyi birtokát és kúriáját zálogosították el anyagi nehézségek miatt.[20] Zichy Ferenc neje Boros Katalin lett, akitől született gyermeke, zicsi Zichy Ádám császári kapitány, aki Franciaországban hunyt el.

Zichy Ádám kapitány felesége szentmártoni Jagudich Zsuzsanna volt, akitől született ifjabb Zichy Ferenc. Ez az ifjabb Zichy Ferenc feleségül vette senkovici Horváth Katalint, és közös gyermekük zicsi Zichy József (†1764), Tolna vármegye alispánja volt. Ennek a Zichy Józsefnek és bezerédi Bezerédj Fruzsina (1727–1765) úrnőnek a fia,[21] zicsi Zichy József (1754–1838),[22] aranykulcsos, udvari tanácsos, akinek a neje, szekcsői Bésán Franciska (1774–1844) volt.[23] Az egyik gyermekük, zicsi Zichy Julianna (1791–1849), saárdi gróf Somssich Pongrác (1788–1849) főispán, alnádor felesége; A másik, zicsi és zajki Zichy János (1803–1845), nágocsi birtokos,[24] akinek a felesége, bezerédi Bezerédj Zsófia (1807–1880) úrnő volt.[25] Zichy János és Bezerédj Zsófia asszony házasságából született: zicsi és zajki Zichy Miklós (1826–1899), császári és királyi kamarás, százados;[26] és zicsi és zajki Zichy István (1827–1901), császár és királyi kamarás úr, akinek a neje, gróf Grimaud D’Orsay Paulina (†1907) úrnő volt.[27][28] Zichy István kamarás és gróf Grimaud D’Orsay Paulina lánya, zicsi és zajki Zichy Stefánia, báró Rubido Radoslav (1847–1910) felesége, akitől származik a báró zicsi és zajki Rubido-Zichy család.

Zichy József (†1764) tolnai alispánnak és Bezerédj Fruzsinának (1727–1765) egy másik fia, zicsi Zichy Mihály (1758–1818) táblabíró, Moson vármegye alispánja volt. Megházasodott nemes Fischer Jozefa (1768–1843) úrnővel, aki több gyermekkel áldotta meg, az egyik köztülök, zicsi Zichy Sándor (1797–1843),[29] úr, akinek három fiúgyermeke született Eperjessy Julianna (1803–1887)[30] asszonytól: Zichy Mihály (1827–1906) festőművész, és Zichy Antal (1826–1898), író, MTA tagja, főrendiházi tag.[31] Zichy Mihály festőművésszel kihalt férfiágon a Zichy család köznemesi ága.[32]

Gróf Zichy István leszármazottjai

Zichy I. István (1616–1692), aki 1679-ben grófi címet szerzett, 1649-ben a Veszprém vármegyei vázsonykői várat és a hozzátartozó uradalmat szerezte meg; attól a pillanattól fogva kezdte használni a „vázsonykői” nemesi előnevét ő és a leszármazottjai. Ez volt a különbség a kettő Zichy család ága között: a főnemesi a „zicsi és vázsonykői”, a köznemesi pedig a „zicsi és zajki” előneveket használta. Zichy István gróf két házasságából származott három fia közül gróf Zichy Ádám (†1701) kamarás, tanácsos, győri kapitány és Moson vármegyei főispán volt. Feleségül vette ghymesi és gácsi Forgách Zsuzsanna grófnőt, a második neje orbovai Jakussith Teréz Róza volt, akitől származtak a gyerekei. Zichy Ádám és Jakussith Teréz fia, gróf Zichy Károly (†1741) Savoyai Jenő seregében harcolt és, mint apja, szintén mosoni főispán volt, majd 1735-ben koronaőr lett. Károly leánytestvére, gróf Zichy Katalin, gróf gyarmati és kékkői Balassa Pál felesége volt.[33]

Gróf zicsi és vázsonykői Zichy Ferenc Szerafin József főispán, valóságos belső titkos tanácsos

Ádám testvére Zichy II. István, I. István és Baranyai Magdolna fia, először Szabolcs, később Komárom vármegye főispánja volt, 1693-ban szintén koronaőr lett. II. István jelentős szerepet játszott Várpalota töröktőli visszafoglalásában. Fiai közül gróf Zichy László a komáromi, Péter a szabolcsi főispánságban követte. Zichy László utód nélkül halt meg, gróf Péter gyermekei közül gróf Ferenc győri püspök lett, Zichy László pedig szabolcsi főispán, Miklós szintén szabolcsi főispán volt és vele halt ki II. István ága.

A Zichy család kastélya Zichyújfaluban, amelyet Zichy Nepomuk János az 1860-as években építtetett

Zichy I. István és Baranyay Magdolna gyermekei közül, aki tovább vitte a családot, gróf Zichy Pál (1640–1684) Mosoni főispán volt. 1670-ben feleségül vette báró nagykárolyi Károlyi Katalint (1650–1694), aki hat gyermeket adott neki, aki elérte a felnőtt kort.[33] Fia, Zichy III. János (1673–1724 k.), királyi tanácsos tartotta fenn a családi vonalat, de két fiával két ágra oszlott a család. III. János 1709-ben feleségül vette Maria Anna Theresia von Thalheim (1691–1742) bárónőt.[12] Zichy III. János egyik unokája gróf Zichy Károly (1753–1826) országbíró volt, gróf Zichy István (1715–1769) és gróf Marie Cäcilie von Stubenberg (1725–1763) fia.[12]

A Mária Terézia-féle úrbérrendezés korában, ez a gróf Zichy István 16 úrbéri birtokkal rendelkezett Fejér, Győr, Pozsony és Veszprém vármegyében, összesen 14 458 úrbéri holddal, valamint 790 jobbággyal, 326 zsellérrel, s 213 házatlannal.[34] István bátyja gróf Zichy János Nepomuk (1710–1764) győri főispán lett. Első neje sárvár-felsővidéki Széchényi Katalin grófnő (1717–1747), a második sárladányi Schmidegg Franciska (†1778) grófnő volt.[33]

Az úrbérrendezés korában, az özvegye Fejér és Veszprém vármegyében 11 úrbéri birtokkal élt, összesen 9165 úrbéri holddal, 639 jobbággyal, 122 zsellérrel és 69 házatlannal.[35] Zichy János Nepomük gyermekei az első feleségétől származtak, Széchényi Katalin grófnőtől, gróf Széchenyi Zsigmond (1681–1738) és németújvári gróf Batthyány Mária Teréz (†1721) lányától.[36]

Gróf Zichy István és gróf Marie Cäcilie von Stubenberg egy másik fia, gróf Zichy Ferenc (1749–1812) volt, akinek az unokája gróf németújvári Batthyány Lajosné gróf Zichy Antónia volt. Az igen tehetős gróf Zichy Ferencnek Mária Terézia úrbérrendezés korában 62 úrbéri birtoka volt Hont, Moson, Nógrád, Sopron és Zala vármegyében. Összesen 27 394 úrbéri holdja volt, 1588 jobbágya, 513 zsellére és 195 házatlanja.[37] Először 1770. április 30-án vette el Maria Anna von Kolowrat-Krakowsky (1753–1805) grófnőt, majd halála után 1807. október 26-án Maria Dominika zu Lodron-Laterano und Castelromano (1789–1847) grófnő lett a felesége.[38] 1784-ben a zichyújfalui uradalom birtokosa, gróf Zichy Ferenc kúriát építtetett Újfalun, dédunokája, Zichy Nepomuk János az 1860-as években kastélyt, melyet 28 hektáros parkkal vett körül, attól északkeletre pedig vadaskertet létesített.[39] Zichy Ferenc második felesétől született gróf Zichy Ödön (1809–1848) politikus volt. Édestestvére, az ő bátyja a Sümegen székelő gróf Zichy Domonkos (1808–1879) veszprémi püspök,[38] egy befolyásos konzervatív egyéniség volt a reformkor táján, aki titokban támogatta a Deák-párt ellenzék vezetőjét, forintosházi Forintos Györgyöt.[40]

A Zichy grófok a 19. és 20. században

Gróf zicsi és vázsonykői Zichy Nándor (1829–1911) politikus, országgyűlési képviselő, nagybirtokos.
Gróf zicsi és vázsonykői Zichy Aladár (1864–1937) legitimista politikus, miniszter, a Katolikus Néppárt vezére, legitimista politikus.
Gróf zicsi és vázsonykői Zichy János (1868–1944) jogász, császári és királyi kamarás, valóságos belső titkos tanácsos, nagybirtokos, a Magyar Királyság kultuszminisztere, legitimista politikus.

A 18. században a Zichy család tagjai gyakran kötöttek házasságot más külföldi főnemesi családokkal is. Gróf Zichy János Nepomuk (1777–1830) császári és királyi kamarás, nagybirtokos hitvese, gróf Colloredo Waldsee Franciska (1783–1835) asszony volt; gyermekük gróf Zichy György (1805–1879), nagybirtokos.

Gróf Zichy György (1805–1879), nagybirtokos,[41] házasságot kötött gróf erdődi Pálffy Ludovika (1804–1866) csillagkeresztes hölggyel.[42] Legsikeresebb fiúgyermekük gróf zicsi és vázsonykői Zichy Nándor (1829–1911), politikus, országgyűlési képviselő, nagybirtokos. Zichy Nándor gróf a kiegyezést követő első alkotmányos országgyűlésen a Deák-párt híve volt, 1875-ben Székesfehérvártól kapott mandátumot. A fúzió után a Sennyey-féle konzervatív párt egyik fő támasza volt, 1884-ben Zichy szervezte azt az ellenzéket, amely a zsidók és keresztények közötti házasságról szóló törvényjavaslat ellen tömörült. Az egyházpolitikai küzdelmekben, majd a már szentesített törvények esetleges revíziójára vonatkozó törekvésekben az 1895-ben alapított Katolikus Néppárt egyik vezéreként vett részt. Jeles néppárti tagok közül nagy szerepet vállalt a Zala vármegyei boldogfai Farkas József, aki nem csak szorgalmasan tevékenykedett Zichy Nándor gróf mellett, de négy ízben is választottak meg országgyűlési képviselővé a pártot képviselve. 1889-ben Zichy Nándor gróf valóságos belső titkos tanácsosi címet, 1906-ban tárnokmesteri rangot kapott. 1892-ben az Aranygyapjas-rend lovagjává ütötték. Zichy Nándor feleségül vette gróf Zichy Livia (1840–1913) kisaszsonyt, akinek a szülei gróf Zichy Edmund (1811–1894), császári és király kamarás és herceg Odescalchi Paolina (1810–1866) voltak.

Gróf Zichy Nándor (1829–1911), politikus, és gróf Zichy Livia gyermeke gróf Zichy Aladár (1864–1937) legitimista politikus, miniszter, a Katolikus Néppárt volt. Zichy Aladár tagja volt a gróf Károlyi Sándor vezette agrárius csoportnak. 1893-tól főrendiházi tag; két ízben a főrendiház jegyzője. 1896 és 1918 között öt választási cikluson át a Katolikus Néppárt programjával országgyűlési képviselő volt. 1903-ban megválasztották pártja elnökének, mely tisztséget a néppárt megszűnéséig (1918) ellátta. Az 1905–1906-os magyarországi belpolitikai válság kezdetén pártjával csatlakozott a Szövetkezett Ellenzékhely, ahol pártelnöki pozíciójánál fogva a vezérlő bizottság tagja lett.

Zichy Aladár 1906. április 8-tól 1910. január 17-ig a második Wekerle-kormányban illetve 1917. augusztus 18-tól 1918. október 23-ig a harmadik Wekerle-kormányban a királyi személye körüli, valamint 1917. június 15-től augusztus 18-ig horvát-szlavón-dalmát tárca nélküli miniszter volt. Részt vett a nagybirtokosok csoportja által megindított és a nagygazdák által támogatott szövetkezeti mozgalom irányításában. Ő alapította a Dunántúli Keresztény Fogyasztási Szövetkezeti Központot, amely két évtizedes működése után egyesült a Hangya Termelő-, Értékesítő- és Fogyasztási Szövetkezettel. Tevékenyen részt vett a Tanácsköztársaság elleni szegedi ellenforradalmi mozgalomban. 1919. augusztus 4-től a szegedi Magyar Nemzeti Bizottság elnöke volt. Zichy Aladár gróf volt az elnöke 1925 és 1934 között a Hangya Szövetkezetnek. 1927-től az újjáalakított felsőházban ismét tag, a legitimisták egyik vezetője volt. 1925-től a Szent István Társulat elnöki tisztét töltötte be.

Gróf Zichy György (1805–1879), nagybirtokos, és gróf erdődi Pálffy Ludovika (1804–1866) másik fiúgyermeke, és egyben Zichy Nándor öccse, idősebb gróf Zichy János (1835–1905), császár és királyi kamarás,[43] nagybirtokos volt. Idősebb Zichy János gróf feleségül vette az előkelő gróf Marie von Redern (1840–1910) kisasszonyt, aki majd Erzsébet királyné palotahölgye, csillagkeresztes hölgy is volt;[44] a grófi kisasszony szülei gróf Heinrich von Redern (1804–1888), porosz diplomata, és herceg Odescalchi Vittoria (1811–1889) voltak. Zichy János és Mária von Redern frigyélből több ismert egyéniség származott: az egyik gyermek, ifjabb Zichy János (1868–1944) gróf, agrár-nagybirtokos, miniszter; és szintén említésre méltó gróf zicsi és vázsonykői dr. Zichy Gyula (1871–1942), pécsi püspök, kalocsai érsek, valóságos belső titkos tanácsos, pápai trónálló, a magyar országgyűlés felsőházi tagja, Bács-Bodrog vármegye örökös főispánja.

Zichy János (1868–1944) gróf, agrár-nagybirtokos, miniszter, legitimista politikus, az MTA igazgatótanács tagja jelentős személyiség volt a két világháború közti korszak alatti Magyarországon. 1896-tól országgyűlési képviselő volt a néppárti programmal a zurányi kerület nevében. Ismeretes, hogy főherceg Ferenc Ferdinánd trónörökösnek bizalmasai közé tartozott. Zichy János gróf hosszú éveken át a Katolikus Néppárt elnöke, de 1903-ban pártja házszabály-módosítás elleni határozata miatt kilépett, és 1906 májusában csatlakozott az Országos Alkotmánypárthoz, annak programjával a szabadbárándi kerület országgyűlési képviselője lett. Az 1905–1906-os belpolitikai válság során a király több alkalommal kikérte véleményét és 1908-ban titkos tanácsosává nevezte ki. A párt feloszlatása után a Nemzeti Munkapárt tagja lett. 1908-ban belső titkos tanácsosi kinevezést kapott, 1909 novemberétől decemberig dezignált miniszterelnök.

Zichy János (1868–1944) 1910. március 1-je és 1913. február 26-a, majd 1918. május 8-a és október 31-e között vallás- és közoktatásügyi miniszter a második Khuen-Héderváry-kormányban, a Lukács-kormányban, majd a harmadik Wekerle-kormányban. Tárcájáról a Dési–Lukács perben tett tanúvallomása miatt mondott le 1913-ban. Az első világháborús Wekerle-kormányban ismét vallás- és közoktatásügyi miniszter volt. A forradalmak alatt teljesen visszavonult nagylángi birtokára egy darabig, és csak az első nemzetgyűlés feloszlatása után hallatta ismét szavát, amikor a legitimista politikusok tömörítése céljából; megalakította a Nemzeti összetartás Körét. Titokban részt vett a Tanácsköztársaság idején Bécsben szervezett ellenforradalmi mozgalomban (Antibolsevista Comité). 1922-től ismét nemzetgyűlési illetve országgyűlési képviselő lett Zichy János gróf egészen haláláig. 1922-ben létrehozta a legitimista Nemzeti Összetartás Társaskörét, később 1925-ben a Keresztény Gazdasági és Szociális Pártot (köznapi nevén „kereszténypártot”), amelynek elnöke volt, párt amelybe tömörítette a mérsékelt legitimista politikusokat: ifjabb gróf Andrássy Gyula, őrgróf Pallavicini György és dr. boldogfai Farkas Tibor, akik szintén jó barátainak számítottak. Irányító egyénisége a katolikus társadalmi mozgalmaknak és az e körbe tartozó egyesületek legtöbbjében vezető tisztséget tölt be. 1926-ban Győrött és Móron (az utóbbi mandátumról lemondott) és 1931-ben az adonyi kerületben országgyűlési képviselőséget vállalt. Parlamenti felszólalásának mindig erős visszhangja volt. Zichy János gróf igen nagy feltűnést keltett a frankvitában elhangzott beszéde, amelyben megvédte Bethlent és legújabban (1931 november 10-én) elmondott beszéde, amelyben viszont ellene fordult gróf Bethlen Istvánnak, a „magasabb kormányzati etika” követeléséi támasztva vele szemben.

Zichy János (1868–1944) miniszter 1893. június 24-én Budapesten vette feleségül zicsi és vázsonykői gróf Zichy Margit (1874–1963) csillagkeresztes hölgyet, akinek az atyja, zicsi és vázsonykői gróf Zichy Géza (1849–1924), író, zeneszerző, anyja, karátsonyfalvi és beodrai gróf Karátsonyi Melanie (1855–1894) csillagkeresztes hölgy volt.[45] Zichy János és Zichy Margit házasságából három fiúgyermek született: gróf Zichy János (1894–1976), császári és királyi lovaskapitány, gróf Zichy Pál (1896–1974), császári és királyi lovaskapitány, és gróf Zichy György (1900–1967).

Gróf Zichy Pál (1896–1974) lovaskapitány, nagybirtokos, és galánthai Esterházy Margit (1904–1990) grófnő fia, gróf Zichy Péter (1924–2008), jogász, emlékiratíró, a recski munkatábor egyik foglya volt. Zichy Péter jogász fia, gróf dr. Zichy Mihály, történész, az Országos Széchényi Könyvtár kutatója.

Híres családtagok

Zichy Antónia és Zichy Karolina
Zichy Manó 1867-ben

Kastélyok, paloták, kúriák

Bővebben: Zichy-kastély (egyértelműsítő lap)

Album

  • Zichy Jenő
    Zichy Jenő
  • Zichy Ödön
    Zichy Ödön
  • Zichy Antal
    Zichy Antal
  • Zichy Mihály önarcképe
    Zichy Mihály önarcképe
  • Zichy Antónia
    Zichy Antónia
  • Zichy Péter (1750 k.)
    Zichy Péter (1750 k.)

Jegyzetek

  1. ↑ SIPOS IMRE – Zics története a középkori Zichy birtoktest pusztulásáig
  2. ↑ MNL.DF.76870.1347-11-28
  3. ↑ http://genealogy.euweb.cz/hung/zichy1.html#R
  4. ↑ http://genealogy.euweb.cz/hung/dersffy.html
  5. ↑ http://library.hungaricana.hu/hu/view/LeveltariKozlemenyek_07/?query=SZO%3D(zichy%20benedek)&pg=205&layout=s
  6. ↑ http://library.hungaricana.hu/hu/view/KozMagyOkmanytarak_Zichy_okmanytar_11/?query=SZO%3D(zichy%20benedek)&pg=202&layout=s
  7. ↑ MOLDF 88634.1474-02-23
  8. ↑ MOLDF.82085.1495-04-27
  9. ↑ http://genealogy.euweb.cz/hung/paksi.html
  10. ↑ Zala megye helytörténeti lexikona – Kéziratos regesztagyűjtemény Bázakerettye-Boncodfölde – Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 3.Becsehely 3.47. 52
  11. ↑ Zala megye helytörténeti lexikona – Kéziratos regesztagyűjtemény Tótszerdahely-Vörrű – Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 23.Vörcsök (Ma: Csörnyeföld része) 23.490. 14
  12. ↑ a b c http://genealogy.euweb.cz/hung/zichy2.html
  13. ↑ Zala megye helytörténeti lexikona – Kéziratos regesztagyűjtemény Felsőszemenye-Gesztréd – Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 8.Fintafa (Ma: Zajk része) 8.156. 8
  14. ↑ Zala megye helytörténeti lexikona – Kéziratos regesztagyűjtemény Tótszerdahely-Vörrű – Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 23.Vörcsök (Ma: Csörnyeföld része) 23.490. 14
  15. ↑ Zala megye helytörténeti lexikona – Kéziratos regesztagyűjtemény Tótszerdahely-Vörrű – Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 23.Vörcsök (Ma: Csörnyeföld része) 23.490. 14
  16. ↑ Zala megye helytörténeti lexikona – Kéziratos regesztagyűjtemény Zalamindszent-Zalaszentlőrinc – Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 25.Zalaszentgrót 25.509. 157
  17. ↑ A 57 – Magyar Kancelláriai Levéltár – Libri regii – 11. kötet – 378-380. oldal
  18. ↑ A 57 – Magyar Kancelláriai Levéltár – Libri regii – 11. kötet – 380-381. oldal
  19. ↑ Tóth Péter: Sopron vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1579-1589. (Sopron, 1994)Regeszták
  20. ↑ Zala megye helytörténeti lexikona - Kéziratos regesztagyűjtemény Semjénháza-Szécsisziget - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 21.Szécsisziget 21.425. 100
  21. ↑ Szluha Márton (2012). Vas vármegye nemes családjai. II. kötet. Heraldika kiadó, 862. o.
  22. ↑ famiylsearch. Zichy József gyászjelentése
  23. ↑ familysearch.org Zichy Józsefné Bésán Franciska gyászjelentése
  24. ↑ familysearch.org Zichy János gyászjelentése
  25. ↑ famiylsearch.org Zichy Jánosné Bezerédj zsófia gyászjelentése
  26. ↑ familysearch.org Zichy Miklós gyászjelentése
  27. ↑ familysearch.org Zichy István kamarás gyászjelentése
  28. ↑ familysearch.org Zichy Istvánné gróf Grimaud D' Orsay Paulina gyászjelentése
  29. ↑ familysearch.org Zichy Sándor keresztelőjének a bejegyzése (boldogfai Farkas Ákos András adattárából)
  30. ↑ familysearch.org - Zichy Sándorné gyászjelentése
  31. ↑ familysearch.org – Zichy Antal gyászjelentése
  32. ↑ http://www.zichyfamily.com/ - Zichy family tree
  33. ↑ a b c http://genealogy.euweb.cz/hung/zichy2.html#F
  34. ↑ Fónagy Zoltán (2013): A Nemesi Birtokviszonyok az Úrbérrendezés Korában. Adattár II. MTA. Budapest.(1524. o.)
  35. ↑ Fónagy Zoltán (2013): A Nemesi Birtokviszonyok az Úrbérrendezés Korában. Adattár II. MTA, Budapest (1524-1525. o.)
  36. ↑ http://genealogy.euweb.cz/hung/szechenyi2.html
  37. ↑ Fónagy Zoltán. (2013). A Nemesi Birtokviszonyok az Úrbérrendezés Korában. Adattár II. MTA. Budapest. (1522-1524. o.)
  38. ↑ a b http://genealogy.euweb.cz/hung/zichy4.html
  39. ↑ Zichyújfalu (magyar nyelven). velencei-to.hu. Velencei-tó, A napfény tava. [2013. március 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 28.)
  40. ↑ Molnár András. Deák Ferenc követté választásának ára. Kortesköltségek Zala megyében 1843-ban. In: Századok. 2011. 145. évfolyam. 3. szám. (692. o.)
  41. ↑ familysearch.org gróf Zichy György gyászjelentése
  42. ↑ familysearch.org gróf Zichy Györgyné gróf Pálffy Ludovika gyászjelentése
  43. ↑ familysearch.org idősebb gróf Zichy János kamarás gyászjelentése
  44. ↑ familysearch.org gróf Zichy Jánosné gróf Redern Mária gyászjelentése
  45. ↑ familysearch.org gróf Zichy Gézáné gróf Karátsonyi Melánia gyászjelentése

Források

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Zichy_család&oldid=23541438”