West Ham United FC
| West Ham United | |||
| Csapatadatok | |||
| Teljes csapatnév | West Ham United Football Club | ||
| Becenév | The Irons, Kalapácsosok, A futball akadémiája, The Hammers, Vasak | ||
| Székhely | London, Anglia | ||
| Alapítva | 1895 (Thames Ironworks FC néven) | ||
| Klubszínek | |||
| Stadion | London Stadium 60000 | ||
| Vezetőedző |  David Moyes[1] | ||
| Elnök |  David Sullivan David Gold | ||
| Bajnokság | Premier League | ||
| Nemzeti sikerek | |||
| Kupagyőztes | 3 alkalommal | ||
| Nemzetközi sikerek | |||
| KEK | 1 alkalommal | ||
| Intertotó-kupa | 1 alkalommal | ||
| Csapatmezek | |||
| |||
| Hivatalos honlap | |||
| West Ham United honlapja | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz West Ham United témájú médiaállományokat. | |||
A West Ham United Football Club egy angol futballcsapat London keleti részén. 1904 óta az Upton Parkban található 35 016 férőhelyes Boleyn Groundon játszották hazai meccseiket a 2015-2016-os szezonig, a 2016-2017-es szezontól a London Stadiumba költöztek. Jelenleg a Premier League-ben szerepelnek.
Klubtörténet
A klubot 1895-ben egy helyi futballbíró, Dave Taylor és a Thames Ironworks hajógyár tulajdonosa, Arnold Hills alapította. Az újonnan létrejött csapatról 1895 júniusában jelentek meg először hírek a Thames Ironworks Gazette-ben.
Az első években még amatőrként működtek és a legtöbb játékos a hajógyár dolgozói közül került ki, például Thomas Freeman (tűzoltó), Walter Parks (ügyintéző), Johnny Stewart, Walter Tranter, James Lindsay (kazánkészítők), William Chapman, George Sage, William Chamberlain és Charlie Dove.
Az ekkoriban még Thames Ironworks FC néven működő csapat 1895-ben megnyerte a West Ham Charity Kupa első kiírását, 1897-ben pedig bajnokok lettek a London League-ben. 1898-ban profivá váltak és beléptek a Southern League másodosztályába. Első próbálkozásra feljutottak az élvonalba, ahol hátulról a másodikok lettek, de aztán stabil, szívós csapattá váltak. Ekkoriban a Fulham is a Southern League tagja volt.
A klub meze eredetileg sötétkék volt, amit Arnold Hills vezette be és "oxfordi kék"-nek hívta. 1897-től 1899-ig égszínkék mezük volt fehér sorttal. Ezután kerültek használatba a vörösbor színű, égszínkék ujjú szerelések, melynek az ötletét az Aston Villától vették.
Anyagi nehézségek miatt a Thames Ironworks FC 1900 júniusában bezárta kapuit, majd 1900. július 5-én újjáalakult West Ham United FC néven. A csapat becenevében (Kalapácsosok) még mindig él a régi, munkásokból álló gárda emléke. Az újjászületés után egy ideig továbbra is a Memorial Groundon játszottak, de aztán az Upton Park közelébe költöztek. 1901-től kezdve nem volt saját pályájuk, ezért helyi csapatoktól béreltek játékteret. 1904-ben költöztek be a Boleyn Groundba.
A stadionavatót éppen legnagyobb riválisuk, a Millwall ellen játszották. A WHU 3-0-s győzelmet aratott a körülbelül 10 000 fős nézősereg előtt.
1919-ben léptek be a Labdarúgó Liga másodosztályába, 1923-ban aztán feljutottak az élvonalba. Ebben az évben az FA Kupa-fináléba is bekerültek, de győzniük nem sikerült. Váltakozó sikerrel szerepeltek a Division One-ban, de 10 évig sikerült bent maradniuk. 1927-ben pedig ismét jó kupaszereplést tudhattak magukénak, az elődöntőig jutottak.
1932-ben a West Ham kiesett a másodosztályba, így a vezetőség elküldte a kispadról Sydney King-et, aki 32 évig volt menedzser. Helyére az asszisztense, Charlia Paynter lépett, aki különböző szerepekben 1897 óta segítette a klubot. 1950-ig maradt a Kalapácsosok alkalmazásában.
A United a következő 30 év legnagyobb részét a második vonalban töltötte, Paynter távozása után Ted Fenton lett a vezetőedző. 1958-ban Fenton ismét feljuttatta csapatát az élvonalba. Ekkor sokat javult a csapat játéka és egyre több jövőbeli sztár jelent meg a keretben.
1961-ben Fenton távozott és Ron Greenwood került a helyére, aki hamar két nagy trófeát nyert a klubbal. 1964-ben az FA-kupa, 1965-ben pedig a KEK-serleg került a vitrinjükbe. Az 1966-os VB-n a világbajnok angol válogatottban Bobby Moore, Martin Peters és Geoff Hurst képviselte a WHU-t. Utóbbi az egyetlen olyan játékos, aki mesterhármast tudott szerezni VB-döntőn. Az 1974/75-os szezon rosszul indult a csapat számára, így Greenwood lemondott és pénzügyi igazgató lett. A vezetőség többi tagjának értesítése nélkül John Lyallt nevezte ki menedzserré. Az eredmény siker lett, hiszen Lyall első négy meccsén 20 gólt szerzett a gárda. 1975-ben ismét elhódították az FA-kupát.
1976-ban ismét eljutottak a KEK döntőjébe, de ott 4-2-re kikaptak az Anderlechttől. Ezt követően Greenwood távozott a pénzügyi igazgatói posztról, hogy átvegye az angol válogatott irányítását Don Revie távozása után.
A West Ham 1978-ban kiesett a Division One-ból, de Lyall 1980-ban így is újabb FA-kupa-sikerig vezette őket. Azóta egy élvonalon kívüli csapatnak sem sikerült megismételnie ezt. 1981-ben visszajutottak a legfelsőbb osztályba, majd 8 év után ismét kiestek, ami Lyall kirúgásához vezetett. Lyal nevéhez fűződik a legjobb bajnoki helyezés, egy harmadik hely, melyet 1986-ban ért el.
Ezután Lou Macari lett az új menedzser, de ő kevesebb, mint egy szezon után távozott, hogy tisztázza a nevét a vádak alól. Azzal gyanúsították, hogy illegális fogadásokat kötött, míg a Swindon Town mestere volt. Utódja Billy Bonds lett, aki első teljes szezonjában (1990/91) visszajuttatta a WHU-t az élvonalba. Ezt követően rögtön kiestek, így nem lehettek ott a Premier League megalakulásánál. A másodosztályban a második helyen végeztek, így visszajutottak a legjobban közé.
Bondsnak sikerült bent tartania csapatát a Premier League-ben, de távoznia kellett, helyére 1994 augusztusában Harry Redknapp került, aki nagyon aktív volt az átigazolási piacon. Sok külföldi játékost igazolt le ingyen, a Bosman-szabály szerint. Az 1998/99-es szezonban ötödikek lettek, ami ekkor nem volt elég ahhoz, hogy automatikusan az UEFA-Kupába kerüljenek. Az Intertotó-kupában viszont elindulhattak és meg is nyerték azt, így mégis részt vehettek Európa második legrangosabb nemzetközi kupasorozatában. A jó eredmények ellenére Redknappnek mennie kellett a 2000/01-es idény végén, mert nem jött ki jól a vezetőkkel. Helyére az ificsapat edzőjét, Glenn Roedert nevezték ki.
Roeder első szezonjában hetedik lett a United, de már ekkor is voltak olyan figyelmeztető jelek, mint egy Blackburn elleni 7-1-es vereség, de az Evertontól és a Chelsea-től is öt-öt gólt kaptak. A 2002/03-as szezonban meglehetősen rossz formában volt a csapat, ez kiesést eredményezett, így 2003 nyarán Roeder távozott. Alan Pardew lett az új menedzser, aki a rájátszás döntőjébe juttatta a Kalapácsosokat, de ott kikaptak a Crystal Palace-tól. Még egy évig tehát a másodosztályban maradtak, de aztán visszajutottak a Premiershipbe.
Feljutásuk után kilencedikek lettek, amire joggal voltak büszkék a szurkolók. A 2005/06-os szezon legnagyobb eseménye mégis az FA-kupa-döntő volt, ahol a Liverpoollal küzdöttek meg és tizenegyesekkel kikaptak. Ennek ellenére bejutottak az UEFA-Kupába, mivel a Vörösök kvalifikálták magukat a BL-be.
A West Ham két nagynevű játékost is igazolt 2006 nyarán Carlos Tevez és Javier Mascherano személyében. Majd egy Eggert Magnússon által vezetett izlandi csoport felvásárolta a klubot. Rosszul indult a szezon, így Pardew-nek mennie kellett, helyére Alan Curbishley érkezett.
A 2006/07-es idény végén sikerült megmenekülniük a kieséstől, mivel utolsó kilenc meccsükből hetet megnyertek. Az utolsó fordulóban még mindig nem volt biztos a bent maradásuk, ekkor Carlos Tevez góljával legyőzték a már bajnok Manchester Unitedet, így elérték céljukat. Teveznek hatalmas szerepe volt a túlélésben, hét góljából öt rendkívül fontos, győzelmet érő találat volt. A szezon után éppen a Vörös Ördögökhöz igazolt.
A 2007/08-as szezon nagy részét a tabella első felében töltötték annak ellenére is, hogy Craig Bellamy és Kieron Dyer szinte végig sérültek voltak. Utolsó meccsükön 2-2-es döntetlent játszottak az Aston Villával, így tizedikek lettek, három ponttal nagy riválisuk, a Tottenham Hotspur előtt.
Címerek
A csapat eredeti címere két egymást keresztező kalapácsból állt, mivel főként ez az eszköz volt használatban a vas- és hajógyárban. A vár az 1903/04-es szezonban került mögéjük egy helyi épületet, a Green Street House-t szimbolizálva. Ezt Boleyn Castle-ként is emlegették Boleyn Anna királyné után, aki VIII. Henrik angol király második felesége volt.
A logót az 1990-es évek végén átalakította egy londoni tervezőiroda, a Springett Associates. Az eredmény egy világosabb vár lett kevesebb kereszt alakú ablakkal és a tornyok tetejéről is eltűntek a csúcsok. A tervezők a kalapács fejét is átalakították.
Stadion
A West Ham United első otthona a Browning Road volt, melyet 1897 és 1901 között használtak, 1904-2016-ig a 35016 fő befogadására képes Boleyn Ground adott otthont a "Kalapácsosok" hazai mérkőzéseinek, azonban 2016 nyarától a csapat átköltözött a londoni Olimpiai Stadionba, miután a klubtulajdonosok egy 99(!) évre szóló szerződést írtak alá a stadiont üzemeltető céggel.
Ligatagságok a története során
- 1896–1898: London League
- 1898–1899: Southern League Division Two
- 1899–1915: Southern League Division One
- 1919–1923: Football League Division Two
- 1923–1932: Football League Division One
- 1932–1958: Second Division
- 1958–1978: First Division
- 1978–1981: Second Division
- 1981–1989: First Division
- 1989–1991: Second Division
- 1991–1992: First Division
- 1992–1993: Division One
- 1993–2003: Premier League
- 2003–2004: Championship
- 2004–2005: Championship
- 2005-2011: Premier League
- 2011-2012: Championship
- 2012- : Premier League
A Premier League-ben elért eredményei
| Szezon | Helyezés | Meccsszám | Győzelem | Döntetlen | Vereség | Lőtt gól | Kapott gól | Gólkülönbség | Pontok |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1993–94 | 13. | 42 | 13 | 13 | 16 | 47 | 58 | -11 | 52 |
| 1994–95 | 14. | 42 | 13 | 11 | 18 | 44 | 48 | -4 | 50 |
| 1995–96 | 10. | 38 | 14 | 9 | 15 | 43 | 52 | -9 | 51 |
| 1996–97 | 14. | 32 | 10 | 12 | 16 | 39 | 48 | -9 | 42 |
| 1997–98 | 8. | 38 | 16 | 8 | 14 | 56 | 57 | -1 | 56 |
| 1998–99 | 5. | 38 | 16 | 9 | 13 | 46 | 53 | -7 | 57 |
| 1999–00 | 9. | 38 | 15 | 10 | 13 | 52 | 53 | -1 | 55 |
| 2000–01 | 15. | 38 | 10 | 12 | 16 | 45 | 50 | -5 | 42 |
| 2001–02 | 7. | 38 | 15 | 8 | 15 | 48 | 57 | -11 | 53 |
| 2002–03 | 18. | 38 | 10 | 12 | 16 | 42 | 59 | -17 | 42 |
| 2005–06 | 9. | 38 | 16 | 7 | 15 | 52 | 55 | -3 | 55 |
| 2006–07 | 15. | 38 | 12 | 5 | 21 | 35 | 59 | -24 | 41 |
| 2007–08 | 10. | 38 | 13 | 10 | 15 | 42 | 50 | -8 | 49 |
| 2008–09 | 9. | 38 | 14 | 9 | 15 | 42 | 45 | -3 | 51 |
| 2009–10 | 17. | 38 | 8 | 11 | 19 | 47 | 66 | -19 | 35 |
| 2010–11 | 20. | 38 | 7 | 12 | 19 | 43 | 70 | -27 | 33 |
| 2012–13 | 10. | 38 | 12 | 10 | 16 | 45 | 53 | -8 | 46 |
| 2013–14 | 13. | 38 | 11 | 7 | 20 | 40 | 51 | -11 | 40 |
| 2014–15 | 12. | 38 | 12 | 11 | 15 | 44 | 47 | -3 | 47 |
| 2015–16 | 7. | 38 | 16 | 14 | 8 | 65 | 51 | +14 | 62 |
Játékosok
Utolsó módosítás: 2021. április 24. [2] [3]
A vastaggal jelzett játékosok felnőtt válogatottsággal rendelkeznek.
A dőlttel jelzett játékosok kölcsönben szerepelnek a klubnál.
Jelentős játékosok
A 2003-ban megjelent The Official West Ham United Dream Team című könyvben 500 szurkoló szavazata alapján összeállították a modern idők legjobb kezdő tizenegyét.
| 1 |
|
K | Phil Parkes |
| 2 |
|
V | Ray Stewart |
| 3 |
|
V | Julian Dicks |
| 4 |
|
KP | Billy Bonds |
| 5 |
|
V | Alvin Martin |
| 6 |
|
V | Bobby Moore |
| 7 |
|
KP | Martin Peters |
| 8 |
|
KP | Trevor Brooking |
| 9 |
|
CS | Geoff Hurst |
| 10 | 
|
CS | Paolo di Canio |
| 11 |
|
KP | Alan Devonshire |
Edzők
A West Hamnek összesen 17 vezetőedzője volt története során, kevesebb, mint bármely másik jelentősebb angol klubnak. Egész 1989-ig összesen csak hat különböző tréner dolgozott a csapatnál. A klubnak nem volt edzője kontinensről 2008-ig, az egyedüli nem angol a skót Lou Macari volt. Az olasz Gianfranco Zola az első nem szigetországi edzője volt a klubnak. Az izraeli Avram Grant volt az első nem európai edzője a klubnak.
| Vezetőedző | Hivatali idő |
|---|---|
| David Moyes |
2019– |
 Manuel Pellegrini |
2018–2019 |
| David Moyes |
2017–2018 |
 Slaven Bilić |
2015–2017 |
| Sam Allardyce |
2012–2015 |
 Avram Grant |
2010–2012 |
| Gianfranco Zola |
2008–2010 |
| Alan Curbishley |
2006–2008 |
| Alan Pardew |
2003–2006 |
| Glenn Roeder |
2001–2003 |
| Harry Redknapp |
1994–2001 |
| Billy Bonds |
1990–1994 |
| Lou Macari |
1989–1990 |
| John Lyall |
1974–1989 |
| Ron Greenwood |
1961–1974 |
| Ted Fenton |
1950–1961 |
| Charlie Paynter |
1932–1950 |
| Syd King |
1901–1932 |
Híres szurkolók
- Andy Murray – brit teniszező
- Barack Obama – az Egyesült Államok elnöke
- Ben Shepherd – amerikai zenész, a Soundgarden basszusgitárosa
- Billy Bragg – brit zenész, dalszövegíró
- Billy Murray – brit színész
- Bruce Dickinson – brit zenész, az Iron Maiden énekese
- Dave Grohl – amerikai zenész, a Nirvana dobosa és a Foo Fighters énekese
- Frank Bruno – brit ökölvívó
- John Cleese – brit humorista, a Monty Python társulat tagja
- Johnny Herbert – brit autóversenyző
- Keith Flint – brit zenész, a The Prodigy énekese
- Keira Knightley – brit színésznő
- Kyle McLachlan – brit színész
- Lennox Lewis – brit ökölvívó
- Macaulay Culkin – amerikai színész
- Martin Brundle – brit autóversenyző
- Martin Samuel – brit újságíró
- Rod Stewart - brit zenész
- Ross Kemp – brit színész
- Russell Brand – brit színész
- Sally Gunnell – brit olimpiai bajnok gátfutónő
- Sebastian Faulks - brit író
- Steve Harris - brit zenész, az Iron Maiden basszusgitárosa
- Terence Stamp – brit színész
- Queen – brit rockegyüttes
- Tony McNulty - brit politikus
Jegyzetek
- ↑ David Moyes: West Ham appoint former boss for second spell. BBC (angolul) (2019. december 30.) (Hozzáférés: 2020. április 29.)
- ↑ First team: Squad. West Ham United F.C.. (Hozzáférés: 2017. augusztus 11.)
- ↑ West Ham United - Club profile (angol nyelven). _. (Hozzáférés: 2021. március 24.)[halott link]
Források
- West Ham United FC Hivatalos Oldal
- Premier League rajongói oldal
- Premierleague.com – West Ham United
- footballzz
