Séllyey Elek
Séllyey Elek | |
Séllyey Elek | |
Született | 1788. október 8. Alsópusztakovec |
Elhunyt | 1850. május 17. (61 évesen) Söjtör |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | nemes Csertán Rózália |
Foglalkozása | jogász, Zala vármegye másodalispánja |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Séllyei Séllyey Elek (Alsópusztakovec, Zala vármegye, (ma: Donji Pustakovec, Horvátország), 1788. október 8. - Söjtör, 1850. május 17.) Zala-, Somogy-, Varasd- és Körös vármegyék táblabírája, Zala vármegye másodalispánja.[1]
Élete
Egy zalai nemesi családban született. Édesapja, séllyei Séllyey János, táblabíró, alszolgabíró, birtokos, édesanyja, komori Bedekovich Magdolna. Anyai nagyszülei komori Bedekovich Antal (1725–1797), a dalmát-horvát-szlavón báni ítélőtábla ülnöke, és nemes Czindery Johanna (1730–1781) voltak. Séllyey János atyja, Séllyey László, söjtöri birtokos volt. Séllyey Eleknek volt egy Séllyey Lajos nevű bátyja. Alaptanulmányai után 1803-ban iratkozott be Győri királyi Jogakadémiára, ahol jogi végzetességet szerzett, majd 1803-ban és 1804-ben tobávv tanult Szombathelyen. 1809-ben a Napóleon ellen nemesi felkelésben a fiatal 21 éves Séllyey Elek lovasfőhadnagy volt. 1810. május 7.-e és 1815. november 8.-a között a muraközi járás alszolgabírája volt,[2] majd később, 1815. november 8.-a és 1828. június 8.-a között a muraközi járás főszolgabírája.[3] Édesanyjától örökölt birtokán gazdálkodott a muraközi járásban.
A liberális érzelmű Séllyey Elek fiatal korában, nagy ellenszenvvel élt az öreg konzervatív, császárhű lovászi és szentmargitai Sümeghy József (1757 - 1832) Zala vármegyei alispánnal szemben. Az elmozdítása után, 1815-ben a liberális körök nyertek erőt Zalában, és ekkor maga Séllyey is magasabbra jutott. Közeli barátja volt kehidai Deák Ferencnek és Csány Lászlónak. 1828. június 8-án Zala vármegye másodalispánjává választották meg, tisztség amelyet 1831. június 20.-áig töltötte be.[4] 1836 és 1841 között elnöke volt a Zala megye népnevelési választmányának, és felmérte a muraközi népiskolák helyzetét. Zala reformellenzéket aktívan támogatta. 1849-ig a kőszegi székhelyű Dunántúli Kerületi Tábla - fellebbviteli bíróság - ülnöke volt.[5]
Házassága és gyermekei
1816. szeptember 13.-án[6] Nemesszeren feleségül vette a 20 éves nemes Csertán Rozália Erzsébet (*Nemesszer, 1794. december–†Söjtör, 1855. január 14.) kisasszonyt,[7] akinek az szülei, nemes Csertán Károly (1768-1832),[8] táblabíró, a kapornaki járás főszolgabírája és nemes Vargha Rozália (1775-1848) voltak.[9][10] Séllyey Elekné Csertán Rozália öccse, nemes Csertán Sándor (1809 - 1864), táblabíró, kormánybiztos az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt, országgyűlési képviselő volt. Csertán Rozália húga, Csertán Zsuzsanna (1807–1887), akinek a férje, nemes Glavina Lajos (1806–1885) Zala vármegye főispánja volt. Az esküvői tanúk nemesnépi Dienes István (1767–1821), táblabíró, a Szegedy család ügyvédje, szentpéterúri földbirtokos, és Csány István, földbirtokos voltak. Séllyey Elek és Csertán Rozália házasságából született:
- Séllyey László (1817-1886), földbirtokos, a muraközi járás főszolgabírája. Felesége Riegler Anna.
- Séllyey Emilia, nemes Sohár Imréné.
- Séllyey Magdolna Rozália Mária Krisztina (*Nemesszer, 1822. március 7.–†Söjtör, 1901. november 23.). Férje lovászi és szentmargitai Sümeghy Ferenc Imre (Söjtör, 1819. október 19. – Söjtör, 1869. április 26.) főszolgabíró, a Deák-párt országgyűlési képviselője.
Jegyzetek
- ↑ familysearch.org Séllyey Elek halála - Söjtör
- ↑ Molnár András: Zala megye arcontológiája 1138-2000. Zalai Gyűjtemény 50. Zalaegerszeg, 2000. 280. o.
- ↑ Molnár András: Zala megye arcontológiája 1138-2000. Zalai Gyűjtemény 50. Zalaegerszeg, 2000. 268. o.
- ↑ Molnár András: Zala megye arcontológiája 1138-2000. Zalai Gyűjtemény 50. Zalaegerszeg, 2000. Zala vármegye tisztikara 1138-1849. 254. o.
- ↑ Deák Ferenc megyei könyvtár. Séllyey Elek életrajza
- ↑ familysearch.org Séllyey Elek és Csertán Rozália házassági bejegyzése- Szentpéterúr
- ↑ familysearch.org Séllyey Elekné Csertán Rozália halála - Söjtör - boldogfai Farkas Ákos András adattárából
- ↑ familysearch.org idősebb Csertán Károly táblabíró halála Nemesszer (In: Szent-Péterúr) - boldogfai Farkas Ákos András adattárából
- ↑ familysearch.org Csertán Károlyné Varga Rozália halála Gelse - boldogfai Farkas Ákos András adattárából
- ↑ Boldogfai Farkas Ákos András. A Csertán család. (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2019. XV. Évfolyam. Budapest.)
előző másodalispán: |
Zala vármegye másodalispánja |
következő másodalispán: |