Sligovica

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Különböző sligovicák

A sligovica egy délszláv szilvapárlat magyar elnevezése.[1] Eredetileg feketeszilvából főzték, de napjainkban más szilvafajtákat is felhasználnak készítéséhez. Hasonlít a magyar szilvapálinkára.

Elnevezése a délszláv Šljiva szóból ered, más nyelveken: (bolgárul сливовица slivovica, szerbhorvátul šljivovica, csehül slivovice, németül Sliwowitz, románul şliboviţă, szlovákul slivovica, szlovénül slivovka). Egyes változatait érlelik, erre a célra tölgy-, fehérakác- ill. eperfahordókat használnak.

Szerbiában nemzeti ital a šljivovica, ahol az éves szilvatermés mintegy 70%-át, kb. 424 300 tonna szilvát dolgoznak fel šljivovicának. A "šumadija-tea" šljivovicával a szerbek „forralt bora”, amely cukor hozzáadásával és forralással készül. Alkoholtartalma legalább 37,5%, a šljivovica esetén 47%.

A jugoszláv utódállamokban „rakija” (gyümölcspárlat) rendelése esetén legtöbbször slivovicát kapunk. Szaunákban is felhasználják illatosításra.

A szlovák Bošácka slivovica (bosáci slivovica) európai uniós eredetvédettséget élvez. A slivovice cseh szeszes ital, mely készítésekor a szilvapárlat végső lepárlása előtt legfeljebb 30%-nyi finomszeszt is hozzá lehet adni, ezért a slivovice nem mindig valódi gyümölcspárlat. [2]

Jegyzetek [szerkesztés]

További információk [szerkesztés]