Savoyai Mária Anna magyar királyné
Savoyai Mária Anna Karolina Pia szárd királyi hercegnő (németül Maria Anna von Savoyen, olaszul Principessa Maria Anna Carolina Pia di Savoia (Róma, 1803. szeptember 19. – Prága, 1884. május 4.), a Savoyai-házból való szárd királyi hercegnő, savoyai és piemonti hercegnő, osztrák császárné, magyar és cseh királyné, Ferdinánd osztrák császár, magyar és cseh király felesége.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
Mária Anna Karolina szárd királyi hercegnő 1803-ban született. Édesapja a Savoyai-házból való I. Viktor Emánuel szárd–piemonti király (1759-1824) volt, III. Viktor Amadé szárd–piemonti király, Savoya hercege (1726–1796) és a Bourbon-házból való Mária Antonietta Ferdinanda spanyol infánsnő (1729–1785) fia.
Édesanyja Habsburg–Estei Mária Terézia Johanna főhercegnő (1773–1832) volt, Ferdinánd Károly osztrák főherceg (1754–1806) és Estei Mária Beatrix modenai hercegnő (1750–1829) leánya.
A szárd királyi pár házasságából hat gyermek született:
- Mária Beatrix Viktória hercegnő (1793–1840), aki a Habsburg–Este-i házból való IV. Ferenc modenai herceghez ment feleségül.
- Mária Adelheid hercegnő (1794–1802)
- Károly Emánuel (1796–1799), kisgyermekkorban meghalt.
- Mária Anna Karolina Pia hercegnő (1803–1884), V. Ferdinánd magyar király felesége.
- Mária Terézia (1803–1879), aki a Bourbon-házból való Károly Lajoshoz, Párma és Lucca hercegéhez, Etruriai Királyság utolsó uralkodójához ment feleségül.
- Mária Krisztina hercegnő (1812–1836), aki II. Ferdinánd nápoly–szicíliai királyhoz (1810–1859) ment feleségül.
[szerkesztés] Házassága
1831. február 27-én képviselő útján „(per procurationem)” Bécsben házasságot kötött Ferdinánd Károly Lipót osztrák főherceggel, I. Ferenc császár legidősebb fiával, aki már 1830 óta V. Ferdinánd néven Magyarország királya volt. 1835-ben I. Ferdinánd néven osztrák császár és cseh király lett. A "szellemileg visszamaradott"-nak tartott uralkodót udvaroncai és alattvalói „jóságosnak” nevezték, mivel bármilyen más jelző felségsértésnek minősült. Elmebeli képességeire két adalék világít rá objektívan. Az egyik tény az, hogy hat nyelven beszélt kiválóan: németül, magyarul, csehül, olaszul, franciául és horvátul, és miután felesége, Mária Anna császárné és királyné élete végéig sem tanult meg tökéletesen németül, kezdettől fogva olaszul beszélt vele. A másik pedig az 1866-os königgrätzi vereség után tett megjegyzése volt: "Ezt én is meg tudtam volna csinálni." Házasságukból gyermek nem született.
Esküvője révén Mária Anna Karolina hercegnőből magyar királyné lett. 1835-ben, férje trónra lépésekor osztrák császárnévá, egy évvel később, 1836-ban Prágában cseh királynévá koronázták.
Bár sohasem tanult meg jól németül, új hazájában közkedvelt és nagyon népszerű személyiséggé vált. Minden év július 26-án, a császárné neve napján népünnepélyt rendeztek. Joseph Lanner, valamint az Idősebb és az Ifjabb Johann Strauss zenedarabokat írtak a császárné tiszteletére. Ezek közül a legismertebb az Anna-Polka, amelyet 1852. július 24-én a bécsi Práterben mutattak be először.
Az 1848. októberi bécsi forradalom leverése után, a magyar forradalom elleni háború idején férjét, Ferdinánd császárt 1848. december 2-án lemondatták unokaöccse, Ferenc József főherceg javára. A volt császár és császárné ezután Morvaországban és Prágában élt. Itt is hunytak el: Ferdinánd 1875-ben, Mária Anna császárné 1884-ben. Mindkettőjüket a Habsburg-család hagyományos temetkezési helyén, a bécsi kapucinusok templomának kriptájában temették el.
[szerkesztés] Irodalom
- Friedrich Weissensteiner: Die österreichischen Kaiserinnen, Piper, Bécs, 2005.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Életrajzi adatai.
- „Maria Anna Karolina Pia, Kaiserin von Österreich”, in: Constantin von Wurzbach: Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich, 7. kötet, Bécs, 1861. Online változat.
| Előd: Wittelsbach Sarolta Auguszta Karolina |
Osztrák császárné | Utód: Bajorországi Erzsébet |
