Philadelphia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ez a szócikk (vagy szakasz) nem tünteti fel a forrásokat, melyek segítségével készült.
Segíts megbízható forrásokat találni, hogy alátámaszthassuk, ami a lapon olvasható!
Az ezen a lapon látható jelölés 2007 júniusából származik.

Ez a szócikk az amerikai városról szól, az ókori görög várost a Philadélphia szócikk tárgyalja.

City of Philadelphia

zászlaja

címere

Becenév:
„"City of Brotherly Love", "Philly", "The Cradle of Liberty", "The Quaker City", "The Birthplace of America", "The Cradle of the Nation".”

Mottó: ""Philadelphia maneto" – "Let brotherly love continue""

Elhelyezkedése

Elhelyezkedése Pennsylvania államban

Koordinátái: é. sz. 39°57′12’’, ny. h. 75°10′12’’

Kormányzat

Ország
Állam
Megye

Egyesült Államok
Pennsylvania
Philadelphia megye

Alapítás dátuma
Várossá alakulása

1682. október 27.
1701. október 25.

Polgármester

John F. Street

Népesség

Város (2005)

1 463 281 fő

Elővárosokkal

5 823 233 fő

Agglomeráció

5 325 000 fő

Népsűrűség

4201,8 fő/km²

Földrajzi jellemzői

Területe

Teljes

369,4 km²

-szárazföld

349,9 km²

-víz

19,6 km²

Elővárosokkal

4660,7 km²

Vonzáskörzet

11 989 km²

Magasság

12 m

Időzóna
Nyáron (DST)

EST (UTC-5)
EDT (UTC-4)

Weboldal: http://www.phila.gov

Philadelphia a legnagyobb város Pennsylvaniában. A város köznyelven Phillyként, és Brotherly Love Cityként ismert. (a görögből: Φιλαδέλφεια, /fi.la.ˈdɛl.fɛj.a/, testvéri szeretet Philo szeretetről és Adelphos testvértől). Ez lakosságban és területben az ötödik legnépesebb város az Egyesült Államokban és a legnagyobb Pennsylvaniában. A város Washington, D.C. előtt az Egyesült Államok fővárosa volt.

A város lakossága ( az 2000 népszámlálás) 1,517,550, bár a 2005 U.S. Census úgy becsli, hogy 1,463,281.

Philadelphia lakosság szerint a második legnagyobb város a keleti parton, és egy jelentős oktatási és kulturális központ. Philadelphia csak 46 mérföld New York City délnyugati pereméről (amíg a belvárosok hozzávetőleg 80 mérföld távolságra vannak egymástól.

A Philadelphiai agglomeráció a negyedik legnagyobb az U.S.A-ban, mintegy 5.8 millió emberrel.

Philadelphia az egyik legrégebbi és történelmileg legjelentősebb város az Egyesült Államokban. A 18. században a város volt az Egyesült Államok legnépesebb városa, és London után a második legnagyobb angol beszélő város volt a világon.

[szerkesztés] Történelem

Mielőtt az európaiak megérkeztek, a Delaware (Lenape Shackamaxon) Indian város volt itt.

Philadelphia egy megtervezett város, amit William Penn alapított, 1682-ben. A város neve testvéri szeretetet jelent görög (Φιλαδέλφια). Penn remélte, hogy a város az új gyarmatának, amit a szabadság és vallásos tolerancia elvein alapítottak, ennek a filozófiának modellje lesz.

Philadelphia az amerikai függetlenségi háború alatt a függetlenségi mozgalom egy jelentős központja volt. Itt írták a függetlenségi nyilatkozatot és az amerikai alkotményt és a városban van az Independence Hall. A Tun Tavernt a városban hagyományosan annak a helyszínnek tartják, ahol 1775-ben az Egyesült Állami tengerészgyalogságot alapították. 1926-ban a város tartotta a Sesquicentennial Expositiont hogy ünnepelje a nemzet 150. születésnapját. 1976-ban Philadelphia a részt vevő városok közül az egyik volt azokban az United States Bicentennial ünnepségekben, amik országszerte zajlottak.

[szerkesztés] Földrajz

Az United States Census Bureau szerint a város teljes területe 369.4-es km². Ebből 349.9 km² szárazföld és 19.6 km² (5.29%) víz.

A vízfelületek: a Delaware folyó, Schuylkill folyó, a Cobbs Creek, Wissahickon Creek, és Pennypack Creek. Philadelphiától északra van Montgomery megye; Bucks megye az északkeletre; Burlington County keletre; Camden County, New Jersey délkeletre; Gloucester County, New Jersey délre; és Delaware megye nyugatra.

[szerkesztés] Éghajlat

Philadelphia éghajlatáról úgy vélik, hogy beleesik a párás szubtrópusi éghajlatzónába, bár ez talán az az Egyesült Államokban levő legészakibb város, ami ide sorolható. Mivel Philadelphia ennek az éghajlatzónának a messzi északi végén van, különösen a távoli külvárosai közül néhány északra és nyugatra, úgy vélik, hogy beleesik a párás kontinentális zónába. A nyarak jellemzően forrók és fülledtek, az ősz és tavasz általában enyhék, és a tél hideg, bár ritkán nagyon hideg. Csapadékeloszlás az éven keresztül majdnem egyenletes.

A legmagasabb hőmérséklet rekordon 41 °C volt 1918. augusztus 7-én. A korai ősz és késői tél általában legszárazabbak. Február 69.8 mm átlagos csapadékkal a legszárazabb hónap.

[szerkesztés] Demográfiai jellemzők

A 2000-es népszámlálás szerint 1,517,550 személy, 590,071 háztartás, és 352,272 család él a városban. A népsűrűség 4,337.3/km². A város faji összetétele 45.0% fehér, 43.2% afrikai amerikai, 4.5% ázsiai, 0.3% Native American. A latin-amerikai származású emberek a lakosság 10.5%-át tették ki.

[szerkesztés] Kultúra

1985. július 13-án Philadelphia rendezte a Live Aid koncertet a JFK Stadionban.

[szerkesztés] Média

Philadelphia két jelentős napilapja The Philadelphia Inquirer és a Philadelphia Daily News, mindkettőt a Philadelphia Media Holdings L.L.C birtokolja. A Philadelphia Inquirer, akit 1829-ben alapítottak, a harmadik legrégibb életben maradó napilap az USA-ban.

[szerkesztés] Philadelphiai érdekes helyszínek

A városban találhatunk sok múzeumot, mint például a Fine Arts Pennsylvania Academyjét és a Rodin Museumot, amely Auguste Rodin műveinek a Franciaországon kívüli legnagyobb gyűjteménye. A városnak jelentős képtára van, a Philadelphia Museum of Art, az Egyesült Államokban levő képtárak közül az egyik legnagyobb és olyan jellemző, amiket a lépések csináltak, népszerű a Rocky c. film által .[12] Philadelphia jelentős tudományos múzeumai között tartják a Franklin Institute-ot, ami tartalmazza a Benjamin Franklin National Memorialt, és Archaeology és Anthropology Pennsylvania Museum Egyetemet. A történelmi múzeumok :a National Constitution Center és keleti State Penitentiary. Philadelphia az Egyesült Államok első állatkertjének és kórházának nyújtott otthont.

[szerkesztés] Repülőterek

Két repülőtér szolgálja Philadelphiát: a Philadelphia International Airport (PHL), terpesztő a város déli határa, és Northeast Philadelphia Airport (PNE). A Philadelphia International Airport menetrendszeri hazai és nemzetközi légi közlekedést nyújt, amíg Northeast Philadelphia Airport általános és vállalati repülést szolgál.