Oláh György (kémikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Oláh György
2009-ben, az MTA-n
2009-ben, az MTA-n
Életrajzi adatok
Született1927. május 22.
Budapest
Elhunyt2017. március 8. (89 évesen)
Beverly Hills
SírhelyFiumei Úti Sírkert
Születési neveOláh András György
Ismeretes mint
Nemzetiségmagyar
Állampolgárságamerikai
IskoláiBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Budapesti Műszaki Egyetem
Pályafutása
Munkahelyek
Case Western Reserve Universitytanár
University of Southern Californiatanár
Szakmai kitüntetések
A Wikimédia Commons tartalmaz Oláh György témájú médiaállományokat.

Oláh György (Budapest, 1927. május 22.Beverly Hills, 2017. március 8.[1]) Magyar Corvin-lánccal kitüntetett Széchenyi-nagydíjas magyar származású amerikai vegyészprofesszor, aki 1994-ben kémiai Nobel-díjat kapott „a karbokation kémiához való hozzájárulásáért”. A globális felmelegedés problémájára is megoldást kínáló, nagy érdeklődést kiváltó direkt metanolos tüzelőanyag-cella kidolgozója.

Nemcsak a nagy magyar tudósok, de a nagy magyar hazafiak könyvében is őrizzük emlékét.
Orbán Viktor[2]

Életpályája[szerkesztés]

Oláh György 1927. május 22-én született Budapesten dr. Oláh (Offenberger) Gyula ügyvéd és Krasznai Magdolna (1903–1950) gyermekeként.[3] Középiskolai tanulmányait a budapesti Piarista Gimnáziumban végezte. (Azok közé tartozott, akiket a német megszállás idején Sztehlo Gábor evangélikus lelkész, a későbbi Gaudiopolis alapítója bújtatott.)[4] Ezután a Budapesti Műszaki Egyetemen tanult kémiát, ahol 1949-ben doktorált. A következő években az egyetemen tanított. A szerves kémia érdekelte különösen, és a szerves kémia legrangosabb magyarországi professzorának, Zemplén Gézának kutatási asszisztense lett. Az 50-es években publikálni kezdett, már első tanulmányai nemzetközi érdeklődést váltottak ki. 19541956 között a szerves kémia tanszék vezetője és az MTA újonnan létrehozott Központi Kémiai Kutatóintézetének társigazgatója volt Schay Géza mellett.

Az 1956-os forradalom után családjával együtt elhagyta Magyarországot. Előbb Londonban éltek, majd Kanadába költöztek. Itt Oláh a Dow Chemicalnél dolgozott 196465-ben. 1965-ben az Amerikai Egyesült Államokban, Clevelandben kapott munkát, a Case Western Reserve Universityn. 1971-től amerikai állampolgár lett. 1977-től Kalifornia államban élt, ahol a Dél-kaliforniai Egyetemen (USC) tanított. Még abban az évben kinevezték az egyetem Szénhidrogénkutató Intézetének tudományos igazgatójává. 1991-től a Los Angeles-i Loker Szénhidrogénkutató Intézet (Loker Hydrocarbon Research Institute) igazgatója volt.

A Magyar Tudományos Akadémia 1990-ben tiszteleti tagjává választotta. Oláh György folyamatosan tartotta a kapcsolatot a magyarországi kutatókkal.

Kutatásainak legjelentősebb eredményét a karbokationok kutatásával érte el. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia 1994. október 12-én kihirdette, hogy az ezen területen végzett munkájáért a kémiai Nobel-díjjal jutalmazta, mely díjat Oláh György december 10-én vett át.

2010-től az Emberi Méltóság Tanácsának tiszteletbeli elnöke.[5]

2017. szeptember 19-én végakarata szerint Budapesten a Fiumei Úti Sírkertben helyezték örök nyugalomra. Temetésén részt vett Orbán Viktor miniszterelnök és Lovász László, az MTA elnöke. A katolikus szertartást Jelenits István celebrálta.[6][7]

Munkássága[szerkesztés]

Bár már évekkel korábban feltételezték, hogy a karbokationok sok szerves kémiai reakció köztes termékei, rövid élettartamuk, bomlékonyságuk miatt nem tudták őket kimutatni. Szupersavak (a 100%-os kénsavnál is erősebb savak) segítségével Oláh György alacsony hőmérsékleten előállította a karbokationokat, és tanulmányozta szerkezetüket, tulajdonságaikat. Elsősorban az 1962-ben bejelentett felfedezésének köszönhető, hogy sikerült megcáfolni a szén 4 vegyértékűségéről alkotott régi elképzelést, és új üzemanyagokat, a korábbinál nagyobb oktánszámú benzinfajtákat állíthattak elő. Kutatásai vezettek az ólmozatlan benzin előállításának egy igen gazdaságos eljárásához is, ugyanakkor új utakat nyitottak a szupersavak által katalizált karbokationok, valamint a szén cseppfolyósításának eljárása felé.

Az Oláh György vezetésével kifejlesztett direkt metanolos tüzelőanyag-cella az utóbbi időben az egész világon az érdeklődés fókuszába került. A találmány a hagyományos energiahordozók (nyersolaj, kőszén, földgáz) előteremtési költségeinek és a globális felmelegedésnek a növekvő problémáját oldhatja meg. Az energiacella ugyanis metanollal működik, mindkét irányban:

  • szén-dioxidból és vízből árammal metanolt állít elő.
  • metanolból áramot, széndioxidot és vizet termel.

(anód-oldali levegő-áramban a vízpára dúsul, katód-oldali metanol-cirkulációban a metanol-mennyiség csökken és széndioxid keletkezik). A direkt metanolos tüzelőanyag-cella közvetlenül alakítja át a metanolt (vagy más folyékony szerves tüzelőanyagot) elektromos árammá egy úgynevezett polimer elektrolit membrán segítségével adott.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. (2017. március 9.) „George Oláh, Nobel Prize Winning Hungarian-American Chemist, Dies at 89” (angol nyelven). hungarytoday.hu.  
  2. Oláh György búcsúztatása – Orbán Viktor: tudós és hazafi volt. [2017. szeptember 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 20.)
  3. Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 814/1920. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. augusztus 31.)
  4. (2008. május 15.) „Öt kenyér és két hal csodája (Sárközi Mátyás író, a BBC volt munkatársa, London)” (magyar nyelven). Erdélyi Riport 7 (19).  
  5. Emberi Méltóság Tanácsa: Tisztségviselőink (html). emberimeltosagtanacsa.hu. [2015. április 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 16.)
  6. Végső nyugalomra helyezték Oláh Györgyöt Archiválva 2017. szeptember 21-i dátummal a Wayback Machine-ben gondola.hu – 2017. szeptember 19.
  7. Szeptember 19-én lesz Oláh György Nobel-díjas kémikus temetése bme.hu – 2017. szeptember 13. Gyászjelentéssel

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]