Oktánszám

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az oktánszám, kompressziótűrés, a benzin nyomástűrésére, illetve öngyulladására vonatkozó mérőszám. Nemzetközileg egységes érték, a benzinkutak töltőoszlopain fel van tüntetve a benzin oktánszáma. Ha az előírtnál kisebb oktánszámú benzint használunk, az a motor kopogását (detonációs égésfolyamat kialakulást) idézi elő, - azaz még mielőtt a gyújtógyertya szikrát adna, már a sűrítési ütemben berobban az üzemanyag-levegő keverék. Ez károsíthatja a motor szerkezeti elemeit. A nagyobb oktánszámú üzemanyag a számítógép vezérlés nélküli autóknál kárt nem, de a tökéletlenebb égés miatt teljesítménycsökkenést okoz. Az injektorral szerelt kocsiknál a nagyobb oktánszámú benzin használata minimális teljesítmény növekedéssel járhat. Az oktánszám adalékanyagokkal (például a – környezetszennyező hatása miatt – már nem használatos ólom-tetraetillel, vagy bio-etanollal) növelhető.

Manapság a legtöbb benzinüzemű jármű 95-ös oktánszámú (ún. szuper-) benzint használ.

Az oktánszámmérés alapja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mérendő benzint izooktánból (izooktán-C8H18) és n-heptánból (C7H16) komponált keverékkel hasonlítják össze. A mérendő benzinnel kompressziótűrés szempontjából azonos tulajdonságokkal rendelkező keverék térfogatszázalékban megadott izooktán tartalmát nevezzük a benzin oktánszámának. Tehát például a 95-ös benzin kompresszió-tűrése azonos a 95 V/V% i-oktánt és 5 V/V% n-heptánt tartalmazó keverékével.

Mérési módszerek, különböző oktánszámok[1][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kísérleti oktánszám: RON (Research Octane Number)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A világon legáltalánosabban elterjedt oktánszám mérési eljárás. Ellenőrzött körülmények között 65,6 °C hőmérsékletű üzemanyagot fecskendeznek be egy 600 fordulat/perc fordulatszámmal járó nagy teljesítményű egyhengeres tesztmotorba,és így nézik a kompressziótűrését.

Motoroktánszám: MON (Motor Octane Number)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mai modern, illetve a repülésben használt motorokban jellemzőbb viszonyok tesztelésére találták ki a motoroktánszám mérését. A különbség az, hogy a befecskendezett előmelegített üzemanyag hőmérséklete magasabb, 148,9 °C, valamint a tesztmotor fordulata is másfélszerese a kísérleti oktánszámmérésnél használtnak, 900 fordulat percenként. A mérési módszerből adódóan a motoroktánszám (mintegy tíz egységgel) kisebb a kísérleti oktánszámnál.

Anyag Motoroktánszám Kísérleti oktánszám
Metán 110,0 107,5
Propán 100,0 105,7
Bután 91,0 93,6
Izobután 99,0 101,1
Pentán 61,7 61,7
Pentán (2-Metil) 90,3 92,3
2,2,3-trimetilbután 101,0 105,0
n-heptán 0 0
Izooktán (2,2,4-trimetil) 100 100
1-Pentén 77,1 90,9
2-metil-1-butén 81,9 101,3
2-metil-2-butén 84,7 97,3
Metilcikloheptán 80,0 91,3
Ciklohexán 77,2 83,0
Benzol 111,6 113,0
Toluol 102,1 115,7
Benzin (közvetlen lepárlásból) 41-56 43-58
Benzin termikus krakkolásból 65–70 70–75
Benzin katalitikus krakkolásból 75–81 80–85
Polimerbenzin 85 100
Alkilát 90 92
Alkilbenzol 100 107
Etanol 100 105
Metil-tercier-butil-éter 11

Nemzetközi jelölések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • OZ
  • Oktanzahl
  • ON (octane number)

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]