Ugrás a tartalomhoz

Imrikfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Dariusz0408 (vitalap | szerkesztései) 2021. április 1., 21:36-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Imrikfalva (Dedinky)
Imrikfalva látképe a víztározó felől.
Imrikfalva látképe a víztározó felől.
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásRozsnyói
Rangközség
Első írásos említés1412
PolgármesterMilan Červenka
Irányítószám049 73
Körzethívószám058
Forgalmi rendszámRV
Népesség
Teljes népesség237 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség80 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság784 m
Terület3,64 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 52′ 03″, k. h. 20° 22′ 51″Koordináták: é. sz. 48° 52′ 03″, k. h. 20° 22′ 51″
Imrikfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Imrikfalva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Imrefalva (1899-ig Imrichfalu, szlovákul: Dedinky, korábban Imrichovce) község Szlovákiában a Kassai kerület Rozsnyói járásában.

Fekvése

Rozsnyótól 32 km-re északnyugatra fekszik. Kisistvánd tartozik hozzá.

Az Imrikfalvi-víztározó látképe a 67-es főútról

Története

A település csak a 18. század közepén tűnik fel az írott forrásokban, míg Kisistvánd nevű részét már 1412-ban említik „Istvanfalva” alakban.

Kisistvándot a birtokos Thurzó család által ide telepített bányászok alapították a 14. században. Lakói a környező hegyek vasércét termelték ki. 1638-ban a Thurzók után a Csákyak lettek a földesurai. 1787-ben 16 házában 165 lakos élt. 1828-ban 26 háza és 190 lakosa volt.

Imrikfalva az 1787-es népességösszeírásban szerepel először. Ekkor 25 háza volt 216 lakossal. 1808-ban "Imrefalva" néven említik. 1828-ban 25 házában 187 lakos élt. 1837-ben ábrázolt címerében Szent Imre herceg látható jobb kezében szablyával, a balban pedig kettős kereszttel. 1872-ben a faluban nagy tűzvész pusztított, melyben 9 ház teljesen leégett.

Vályi András szerint "IMREGFALVA. Stefanovcze, vagy Bzdinka. Elegyes tót falu Szepes Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, határja középsserű, fája mind a’ két féle, ’s egyéb vagyonnyai is meglehetősek."[2]

Fényes Elek szerint "Imrefalva, tót falu, Szepes vmegyében, Gömör vmegye szélén: 187 kath. lak., szép erdővel. F. u. gr. Csáky."[3]

"Istvánfalva, tót falu, Szepes vmegyében, Imrefalva szomszédságában: 190 kath. lak. Kath. paroch. templom. Fürész- és lisztmalmok"[3]

1920-ig Szepes vármegye Iglói járásához tartozott. 1933-ban Kisistvándot csatolták hozzá és szlovák nevét Dedinkyre változtatták. 1953-ban közelében létrehozták az Imrikfalvi-víztározót.

Népessége

1910-ben 278, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 340 lakosából 336 szlovák volt.

2011-ben 291 lakosából 285 szlovák volt.

Neves személyek

Nevezetességei

  • Határában fekszik a mesterséges Imrikfalvi-víztározó, másik nevén Palcmanhutai-tó, melyet a Gölnic folyó duzzasztásával alakítottak ki. Vize vízierőművet táplál, környékét üdülőhellyé építették ki.
  • Szűz Mária Mennybemenetele tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1835-ben épült barokk-klasszicista stílusban.
  • A festői környezetben fekvő település az üdülni vágyók kedvelt helye, mely nyáron a túráknak és vízi sportoknak, télen pedig a téli sportoknak kedvez. Sífelvonója is van.

Források

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. a b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

További információk