Imrikfalva
Imrikfalva (Dedinky) | |
Imrikfalva látképe a víztározó felől. | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Kassai |
Járás | Rozsnyói |
Rang | község |
Első írásos említés | 1412 |
Polgármester | Milan Červenka |
Irányítószám | 049 73 |
Körzethívószám | 058 |
Forgalmi rendszám | RV |
Népesség | |
Teljes népesség | 237 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 80 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 784 m |
Terület | 3,64 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 52′ 03″, k. h. 20° 22′ 51″Koordináták: é. sz. 48° 52′ 03″, k. h. 20° 22′ 51″ | |
Imrikfalva weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Imrikfalva témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Imrefalva (1899-ig Imrichfalu, szlovákul: Dedinky, korábban Imrichovce) község Szlovákiában a Kassai kerület Rozsnyói járásában.
Fekvése
Rozsnyótól 32 km-re északnyugatra fekszik. Kisistvánd tartozik hozzá.
Története
A település csak a 18. század közepén tűnik fel az írott forrásokban, míg Kisistvánd nevű részét már 1412-ban említik „Istvanfalva” alakban.
Kisistvándot a birtokos Thurzó család által ide telepített bányászok alapították a 14. században. Lakói a környező hegyek vasércét termelték ki. 1638-ban a Thurzók után a Csákyak lettek a földesurai. 1787-ben 16 házában 165 lakos élt. 1828-ban 26 háza és 190 lakosa volt.
Imrikfalva az 1787-es népességösszeírásban szerepel először. Ekkor 25 háza volt 216 lakossal. 1808-ban "Imrefalva" néven említik. 1828-ban 25 házában 187 lakos élt. 1837-ben ábrázolt címerében Szent Imre herceg látható jobb kezében szablyával, a balban pedig kettős kereszttel. 1872-ben a faluban nagy tűzvész pusztított, melyben 9 ház teljesen leégett.
Vályi András szerint "IMREGFALVA. Stefanovcze, vagy Bzdinka. Elegyes tót falu Szepes Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, határja középsserű, fája mind a’ két féle, ’s egyéb vagyonnyai is meglehetősek."[2]
Fényes Elek szerint "Imrefalva, tót falu, Szepes vmegyében, Gömör vmegye szélén: 187 kath. lak., szép erdővel. F. u. gr. Csáky."[3]
"Istvánfalva, tót falu, Szepes vmegyében, Imrefalva szomszédságában: 190 kath. lak. Kath. paroch. templom. Fürész- és lisztmalmok"[3]
1920-ig Szepes vármegye Iglói járásához tartozott. 1933-ban Kisistvándot csatolták hozzá és szlovák nevét Dedinkyre változtatták. 1953-ban közelében létrehozták az Imrikfalvi-víztározót.
Népessége
1910-ben 278, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 340 lakosából 336 szlovák volt.
2011-ben 291 lakosából 285 szlovák volt.
Neves személyek
- Itt született 1889. február 25-én Kárpáty Ottó gyógypedagógus, az első magyarországi Csökkentlátásúak iskolájának vezetője (1928).
Nevezetességei
- Határában fekszik a mesterséges Imrikfalvi-víztározó, másik nevén Palcmanhutai-tó, melyet a Gölnic folyó duzzasztásával alakítottak ki. Vize vízierőművet táplál, környékét üdülőhellyé építették ki.
- Szűz Mária Mennybemenetele tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1835-ben épült barokk-klasszicista stílusban.
- A festői környezetben fekvő település az üdülni vágyók kedvelt helye, mely nyáron a túráknak és vízi sportoknak, télen pedig a téli sportoknak kedvez. Sífelvonója is van.
Források
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ a b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.