Böjt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Hungarikusz Firkász (vitalap | szerkesztései) 2021. április 17., 19:32-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Visszavontam Milei.vencel (vita) szerkesztését (Több oldalról összeollózott jogsértő tartalmak.))
 Ebben a szócikkben egyes szerkesztők szerint sérül a Wikipédia egyik alappillérének számító, úgynevezett semleges nézőpont elve.
Indoklás: nem objektív (a vita részleteihez lásd a vitalapot).
Ezt a szócikket tartalmilag és formailag is át kellene dolgozni, hogy megfelelő minőségű legyen.
További részleteket a cikk vitalapján találhatsz. Ha nincs indoklás a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont!
Ez a szócikk a teljes táplálékmegvonásról szól. Hasonló címmel lásd még: nagyböjt.

A böjt tartózkodás az evéstől, ivástól, vagy valamilyen tevékenységtől. Táplálkozás esetén a böjt lehet részleges vagy teljes, attól függően, hogy például valaki csak bizonyos fajta ételektől tartózkodik, vagy pedig minden ételtől és italtól. Amikor ebben a szócikkben böjtről beszélünk, az teljes táplálékmegvonást jelent, amikor a böjtölő csak vizet fogyaszt, hacsak nem külön van említve az, részleges böjtként.

A böjt változó időtartamú lehet, egy naptól akár egy hónapnál is tovább tarthat. Tudatosan böjtölni vallási, spirituális, politikai vagy egészségügyi okokból szoktak. A rövid idejű böjtök minden ember életének részei, amint az evés és nem-evés váltják egymást, az angol nyelvben ezért nevezik a reggelit breakfast-nek, vagyis böjt-(meg)törésnek.

Orvosi szempontból úgy vélik, hogy a böjt 16 órával az utolsó étkezés után kezdődik.

Vallásos böjt

Történeti áttekintés

Az aszkéta Buddha meditál

Sok nagy vallásalapító hangsúlyozta a böjt fontosságát, amely egy eszköze a világ jobb megértésének, érzékenyebbé tesz Isten teremtményeivel és embertársainkkal szemben és erősíti az érzékeket. Azt tanították, hogy segítségével közelebb kerülhetünk Istenhez, mivel nemcsak a test, hanem a lélek és a szellem is megtisztul. A böjt szinte az összes világvallás szerves részét képezi.

Jézus a küldetésére hosszú böjttel készült fel.[1] Buddha, Mohamed,[2] Zarathustra,[3] Konfuciusz,[4] Mahávíra[5] szintén böjtölt.

A misztériumvallások a vizionárius álmokat és az isteni titkok felismerését remélték a böjttől. Ezek a kultuszok ismerték az inkubáció gyakorlatát. Lefeküdtek az istenség szentélyében és ott aludtak, hogy boldogító, üdvhozó és megvilágosító álmaik legyenek. Az ilyen álomlátó alvásra böjttel készültek elő. Mindenekelőtt a jóshelyek prófétáinak és papjainak kellett böjtölniük, hogy megtudakolják az istenség az emberek számára adott utasításait.[6] A klároszi (wd) jóshely prófétájának pl. három napig kellett böjtölnie, mielőtt a jóslatot kihirdette. A böjt tette fogékonnyá az isteni sugallat iránt. [7]

Az újplatonikusok azt tartották, hogy a böjt istenhez teszi hasonlóvá az embert, és elvezet az istennel való bizalmas viszonyra. A böjt által arra törekedtek, hogy megszabadítsák a lelket az érzékiség béklyóitól, s ezáltal elérjék a megtisztulást, az istenihez való hasonulást és a vele való egyesülést. [7]

Izráel

Mózes 40 napi teljes böjt után kapta kézhez a Tízparancsolatot.[8]

Tertullianus írja Mózesről: "Negyven nap és negyven éjjel az emberi természet képességeit meghaladó módon a szellemi hitben az erényt megmutatva a böjtöt állandósította, és szemével látta Isten dicsőségét, fülével hallotta Isten hangját, szívében fontolgatta Isten törvényét." [7]

A Károlyi-biblia a böjtöt a sanyargatás szóval is kifejezi, például az izraeliták nagy engesztelési napján.[9][10]

Az Ószövetségben a böjt – a gyász kifejezésén túl – a bűnbánat és a megtérés egyik legőszintébb formája[11][12] amely alázatra nevel és felébreszti bennünk annak tudatát, hogy nem közeledhetünk Istenhez gőgös büszkeséggel.[13][14]

Jósafát király Júda egész népére böjtben való megalázkodást és imádkozást hirdetett és Isten megszabadította őket az ellenségtől.[15] Azáltal hogy emberek megalázták magukat Isten előtt böjtölésben és imában, Ninive városa is a megmenekülését köszönhette,[16] akárcsak Akháb király,[17] vagy a zsidók a megmenekülésüket Eszter királyné idejében[18]

Isten felszólította népét, hogy bűnbánva, böjtölve térjenek meg:

  • "Térjetek meg hozzám teljes szívetekből, böjtölve, sírva és gyászolva. A szíveteket szaggassátok meg, ne ruháitokat!" [19]
  • "Fújjatok kürtöt a Sionon, (Kiáltvány az egész néphez) szenteljetek böjtöt .. kiáltsatok az Úrhoz!" [20]

A "szenteljetek" szó itt arra utal, hogy rá kell szánni, el kell különíteni időt Isten számára, amikor böjtölünk. Isten lelki gyógymódja tehát azzal veszi kezdetét, hogy az emberek böjtöt szentelnek, és nagyon elkötelezetten kiáltanak hozzá: imában keresik őt.[21]

A Biblia tanítása szerint a böjtölés erőteljessé teszi az imádságot.[22] A böjtben éberek leszünk és nyitottak a lelki valóság iránt, nyitottak Isten előtt, Isten lelke számára. Teli gyomorral önelégült jelleget ölthet az imádság.[23] Istennek "üres edényekre" van szüksége – nem pedig olyanokra, akik már annyira elteltek önmaguktól, hogy Ő már nem tudja a saját lényét kiárasztani rajtuk keresztül.[24]

Dániel több napig böjtölt, hogy megismerje a király álombeli látomását, s ezáltal elnyerje a kegyelmet, hogy megértse az álom jelentését.

Ésaiás próféta és Jézus arról szól, hogy önmagában az ételek megvonása, a (mózesi hagyományok óta tartott) böjt csak formális marad és Istennél visszatetsző, ha az nem társul önvizsgálattal és megtéréssel.[25] A testi böjtnek a szellemi böjttel kell együtt járnia, azaz a gonosz és rossz gondolatoktól és tettektől való tartózkodással.

A zsidó aszkéták, mint az esszénusokhoz hasonló egyiptomi therapeuták akár hat egymást követő napon is böjtöltek.[26]

Jézus Krisztus 40 napig böjtölt a sivatagban, mielőtt megkezdte volna tanítói szolgálatát.[27]
Keresztelő János, akit Jézus a korának legnagyobb (szent) embereként nevez,[28] gyakran böjtölt.[29]

Kereszténység

A pusztában böjtölő Jézus (William Dyce festménye, 1860 körül)
Az angyalként megszemélyesített böjtölés és imádkozás az ördögként ábrázolt irigységgel (bolgár freskó, 18. század)

Az ima és a böjt szorosan összekapcsolódott az Újszövetségben is a hívők életében.[30][31] Jézus kiemelte, hogy mind a kettőre szükség van a gonosz elleni küzdelemben:

  • "Ez a fajta (démon) semmivel sem űzhető ki, csak imádsággal és böjtöléssel"[32]

A hegyi beszédben Jézus a sajátos feladatok közt említi az adakozást, az imádkozást, a megbocsátást és a böjtölést. Amikor ezek helyes gyakorlata jelen van az egyén életében Isten nem késlekedik a megjutalmazással.[33]

Pál apostol figyelmeztette a hívőket a böjtölés és imádkozás fontosságára és az összetartásra, hogy ellen tudjanak állni a Sátán kísértéseinek.[34]

Az első keresztények heti két nap böjtölést tartottak[35] amely szokást a zsidóságtól vették át, de hogy azoktól eltérjenek, hétfő és csütörtök helyett leginkább szerdán és pénteken böjtöltek.[36][37] Ezeken a napokon még éberebben irányították életüket Isten felé. Pál kemény apostoli munkája alatt nemcsak gyakran tűrte az éhséget, hanem ismételten böjtölt is.[38] A korai egyház hűséges maradt ehhez a hagyományhoz: a böjt gyakorlata által a célja: hogy teljesen megnyíljanak az Úr kegyelme előtt.[39]

A Didakhé felszólította a keresztényeket, hogy keresztség előtt 1-2 napot böjtöljenek.[40]

"A keresztelendő és a keresztelő böjtöljön a keresztelés előtt, ha lehetséges, a többiek is; a keresztelendőnek hagyd meg, hogy előzőleg egy vagy két napig böjtöljön."[41]

Tertullianus korai egyházíró úgy ír a böjtről, mint amely közel visz bennünket Istenhez és hozzásegít, hogy tisztábban lássuk Istent és az Ő titkait, lehetővé teszi a vele való bizalmas viszony kiépítését.[42]

A sivatagi atyák (3-4 századi egyiptomi szerzetesek) közül sokan naponta csak egyszer étkeztek. Úgy mondták, hogy

  • "Aki szüntelenül megtölti a hasát étellel és itallal, az elhanyagolja az imádságot és nem tud hadat viselni a gondolatai ellen. Az éhezés és a virrasztás megtisztítja a szívet a rossz gondolatoktól, a testet a betegség támadásaitól, hogy a Szentlélek lakhelyévé tegye."[43]

Gyakori volt köztük a több napos böjtölés is. Kezdetben a leggyakoribb szokás a minden másnap az ételektől való teljes tartózkodás volt. Később az a gyakorlat alakult ki, hogy jobb mindennap enni egy keveset mértékletesen, mint kétnaponta többet. Ahogy mondták: "Ha valaki egyszer eszik naponta, az szerzetes; ha kétszer, az testi ember, ha háromszor, az állat."[44][45]

Aranyszavú Szent Péter, az 5. századi egyháztanító így nyilatkozott:

  • "Három dolog élteti a hitet, állandósítja a buzgóságot, és őrzi meg az erényt: az imádság, a böjt és az irgalmasság. Amit imádkozva kérünk, amiért böjtöléssel esdeklünk, azt az irgalmasság cselekedetei által nyerjük el. Imádság, böjt, irgalmasság; ez a három egységbe tartozik, és egymást élteti."[46]

Az őskeresztényekre hivatkozott John Wesley a metodista mozgalom kezdetén és senkit sem szentelt fel lelkésznek, aki nem vállalta, hogy minden szerdán és pénteken délután 4 óráig böjtöl.[47]

A másokra rákényszerített böjtölést a középkori katolikus egyház büntetésként is alkalmazta.[48] Míg néhány egyházi vezető, így pl. a későbbiekben II. János Pál pápa önként böjtölt Isten elsőségének kifejezéseként és a tökéletesedés eszközeként.[49]

Vallásos böjt napjainkban

Ma a különféle keresztény felekezetek változó szigorral tartanak böjtöt, de leginkább csak részleges böjtöt, vagyis egyfajta diétát; például tartózkodnak húsok és tejtermékek fogyasztásától, illetve naponta csak egyetlen alkalommal étkeznek. Hittani értelemben megkülönböztethető a természetes böjt ("jejunium naturale"), amely teljes táplálékmegvonást jelent; továbbá az egyházi böjt, amely bizonyos ételektől való megtartóztatástól vagy korlátozásból áll ("absztinencia").

A keleti egyházban ősi hagyománya van a nagyheti böjtnek, amikor nagycsütörtöktől a húsvétra virradó éjszakáig nem ettek. Ma a böjti fegyelem a hústól való megtartóztatásra terjed csak ki a nagyböjt minden szerdáján és péntekjén.[37]
A római katolikusoknál általánosan előírt ún. "böjtök": 1. Az adventi böjt, vagyis minden szerdán és pénteken, advent első vasárnapjától kezdve karácsonyig. 2. A húsvét előtti negyven napos nagyböjt, minden nap. Ekkor az első (hamvazószerda) és utolsó előtti (nagypéntek) napján csak háromszor esznek, és nem esznek húst, és ez időszak péntekjein is tartózkodnak a hústól. 3. A kántor böjt, vagyis szerdán, pénteken és szombaton az év minden negyedében. 4. Vigilia böjtök a nagyobb ünnepek előtti napokon.[50]

A mormonok minden hónap első vasárnapján nem esznek spirituális és jótékonysági okokból. Azt a pénzt, amit ételre költöttek volna ezen időszak alatt, a szegények és szűkölködők megsegítésére ajánlják fel.[51][52] Az észak-amerikai amishok évi több böjtnapot tartanak.[53]

A görögországi Athosz-hegy szerzetesei minden hétfőn, szerdán és pénteken csak egyszer étkeznek egy keveset.[54]

A böjt az iszlám öt pillérének egyike. A ramadán folyamán tartott böjt a legismertebb ilyen gyakorlat, amely a megtisztulás, az önfegyelem és az imádság hónapja. Mára viszont a ramadán a legtöbb helyen egy hónapos hatalmas éjszakai lakomává alakult át, ily módon megkérdőjelezhető a szerepe. A Korán a ramadánon kívül még rituális és bűnbánati böjtöket is előír.[55]

A judaizmus követői évente több böjtnapot tartanak, a gyász és a bűnbánat napjain, ezek közül a legismertebb a jom kippur, vagyis az engesztelés napja.[56]

A hinduizmus, a buddhizmus, a taoizmus, a dzsainizmus, a bahá'í és más vallások követői is tartanak böjti napokat illetve rövidebb-hosszabb böjtöket.

Buddha idejében a böjt a szerzetesi élethez tartozott ugyanúgy, mint a napi egyszeri étkezés. Napjainkban a buddhista szerzetesek és apácák a vinaja szabályok szerint a déli ebéd után a következő nap reggelig nem étkeznek[57] és a dhammajut bhikkhuk (szerzetesek) naponta csupán egyszer vesznek magukhoz ételt.
Upószatha a buddhista önmegtartóztatás és böjt napja.

A hindu életviteli előírások a hold ciklusához és a vallási ünnepekhez igazított szigorú böjtrendet tartalmaznak. A hinduizmus vallásos aszkétáit, a szádhukat és a szvámikat (szerzeteseket) a gyakori böjt jellemzi.

Az esszénus tanok követői rendszeresen böjtölnek.[58] Az Esszénus Béke Evangélium első könyve [1] Jézus szavaival teljes kötetet szentel a böjtnek és táplálkozásnak.

  • "Ha azt akarjátok, hogy belétek hatolhasson Isten eleven igéje és hatalma, akkor ne piszkítsátok be a testeteket és lelketeket; mert testetek a lélek temploma és a lélek Isten temploma... Újítsátok meg magatokat és böjtöljetek! Mert bizony mondom nektek, hogy Sátánt és az ő gyötréseit csak böjttel és imával űzhetitek ki..."[59]

A mai boszorkányság praxisában – sok más vallási irányzathoz hasonlóan – a rítusokat rövidebb-hosszabb böjt előzi meg. Ha az egyén ezt nem tartja be, akkor csak a saját dolgát nehezíti meg. Először is az emésztés során a szervezet elfoglalt. Az ebből adódó tunyaság meglehetősen hátráltatja, ha nem lehetetlenné teszi a transzcendenciával való egyesülést. A böjt másik fontos szerepe annak tisztító hatása. A szertartások megkövetelik a teljes megtisztulást testben és lélekben egyaránt.[60]

Jótékony hatásai

A böjt és a mértékletesség pozitív hatásai az egyes vallások képviselői szerint többek közt:[61][62]

  • A böjt tisztává teszi az elmét és a szívet, és erősebbé az emlékezetet.
  • A böjt állapotában az ember szíve lágyabb. A szívnek előnye származik az imából és az Isten előtti megalázkodásból. A böjt növeli az alázatot. A telítettség az érzéketlenséget, a fennhéjázást, a dicsekvést és a keménységet növeli.
  • A böjt segít megtörni az alsóbb "én" vágyait és makacsságát. A teli gyomor az alsóbb ént erővel ruházza fel, és felizzítja vágyait.
  • Az enyhe éhség állapotában a test gyorsabb és éberebb. Ha a gyomor tele, a test álmossá, lustává és óvatlanná válik.
  • Az üresség állapotában az ember könnyűnek, vidámnak és szabadnak érzi magát.
  • A böjt és a mértékletes életmód állapotában az ember kész imára és az Istenszolgálatra. Tele gyomorral aludni vágyik.
  • A böjt és a mértékletesség segítségével a test egészségesebb. A túl sok evés beteggé és fáradttá teszi a testet.
  • Az enyhe éhség állapotában az ember együtt-érzőbb és bőkezűbb. Akik soha nem tapasztalták meg az éhséget és a nélkülözést, azok nem érthetik meg a szegények szenvedéseit. A túlzott telítettség hatására az ember a zsugoriság és a felesleges költekezés között ingadozik, ami végül a vesztét okozhatja.

Politikai böjt: az éhségsztrájk

Belfasti falfestmény az 1981-es éhségsztrájkolókról

A nyilvános böjt időről időre eszköze a tiltakozásnak, háborúk, társadalmi bajok és egyéb igazságtalanságok ellen.

Mahátma Gandhi élete során több ízben tartott több hetes éhségsztrájkot, ami eredményes és erőszakmentes politikai cselekvésnek bizonyult.

1920-ban, az írországi Cork börtönében két politikai okokból bebörtönzött rab kezdett éhségsztrájkba. Joseph Murphy a böjt 68. napján, McSwiney a 74. napján halt meg.[63]

1968-ban Cesar Chavez mexikói amerikai 25 napig éhségsztrájkolt a bevándorló farmmunkások ellen elkövetett erőszakok elleni tiltakozásul.[64]

1981-ben Bobby Sands kezdett éhségsztrájkba az észak-írországi Maze börtönében. A 64. nap kómába esett és a 66. napon meghalt. Az első 17 napról naplót írt.[2] Utána még kilenc politikai rabtársa követte a halálba éhségsztrájkon keresztül.[65]

2009 áprilisában Mia Farrow azért kezdett böjtölésbe, hogy felhívja a figyelmet a dárfúri konfliktus borzalmaira. Ezt 12 nap elteltével, orvosai tanácsára fejezte be.[66]

Kubai börtönökben több politikai rab halt már meg éhségsztrájkja következtében. Az egyik legismertebb eset közülük 2010-ben, Orlando Zapata Tamayo éhhalála volt 80 nap után.[67]

Spirituális és terápiás böjt

A hosszú böjtölés során módosult tudatállapot jöhet létre, amely a pszichedelikus állapothoz hasonlít. A történelem során számos spirituális vezető böjtölt, hogy misztikus megnyilatkozások tanúja lehessen.[68]

Az ókori görög filozófiai iskolák elsősorban a szellem megtisztulását várták a böjttől.
Püthagorasz – akit követői, a püthagoreusok már életében félistenként tiszteltek – 40 napos böjtöt követelt meg a tanítványaitól, mielőtt beavatta őket okkult filozófiai tanításaiba. Azt tartotta hogy csak az ilyen hosszú böjt képes tanítványai agyát annyira megtisztítani, hogy azok képesek legyenek befogadni az élet titkairól szóló tanításait.[69][70]
Platón, Arisztotelész és Szókratész is böjtöltek egy magasabb szellemi és fizikai teljesítmény elérése érdekében.[71][72][73]

Az ókori árják heti egy napot böjtöltek, az ősi mongolok minden tizedik nap.[74]
A perzsa Mithrász-kultuszban a misztériumba beavatott hívőknek hosszú böjtölésen kellett átesniük.[75]
Az ókori görögök és rómaiak az isteni titkok felismerését remélték a böjttől. A misztériumvallások és jóshelyek papjainak böjtölniük kellett hogy megtudakolják az istenek az emberek számára adott utasításait. A böjt által arra törekedtek, hogy elérjék a megtisztulást, az istenihez való hasonulást és vele való egyesülést.[76]

A japánok, akik jellemzően vegetáriánusok voltak, hittek a böjt hatalmas erejében és különleges templomokban heteken át koplaltak. Narita templomában a résztvevők 1-5 hétig böjtöltek.[77][78]
Uszui Mikao japán szerzetes több hét böjt és meditáció után fejlesztette ki a reiki gyakorlatát.[79]

A buddhista Bódhidharma szintén hosszú időn át meditált és böjtölt, mielőtt létrehozta a buddhizmus zen ágát illetve kidolgozta a saolin kungfu alapjait.[80]

Aurelianus római császár "ha megbetegedett, soha nem hívatott orvost, hanem maga gyógyította magát, többnyire böjtöléssel"[81]

Az indiai jógik és az amerikai indiánok is böjtöltek a testük feletti uralom eléréséért és hogy szellemük és lelkük megvilágosodjon. Az indián törzsek sámánjainak böjtölniük kellett, hogy kapcsolatba tudjanak lépni a természetfeletti hatalmakkal.[82][83] Sok amerikai indián csoportnál, így a kikapu törzsnél is jellemzően csak azután lehetett valaki szellemi vezető, hogy a vadonba elvonulva hosszabb ideig böjtölt. A megvilágosodás a böjt idején jött el látomások vagy valamilyen más élmény által, és ekkor vált az egyén alkalmassá a szellemi vezető szerepére.[84]

Az ősi druidáknál a böjt szintén a beavatás része volt.[85] A dél-afrikai zuluk úgy tartják, hogy csak a böjt során "látják meg a titkos dolgokat". Az ausztrál őslakók varázslói hosszú böjtöket tartanak hogy mágikus hatalmakat idézzenek meg.[86] A böjtöt a nyugati világ médiumai is alkalmazzák a spirituális erő növelése céljából.

Rael (Claude Vorilhon), a Raeliánus mozgalom (UFO-vallás) alapítója hetente 24 órás böjtöt javasol.[87]

A misztikus Saint-Germain grófról feljegyezték, hogy igen keveset evett és időnként több hétig böjtölt.[88]

Mahátma Gandhi a politikai indítékok mellett az önmegtisztulás útjaként is alkalmazta a böjtöt.[89][90] Mint írta, "a böjti időszakok részei a lényemnek. Éppoly kevéssé tudok lemondani róluk, mint a látásomról. Ami a látást jelenti a külvilág számára, az a böjt belső világunk számára"[91][92]

Az indiai jógi és guru, Szvámi Mahesvaránanda számára, mestere böjtöt, meditációt és jógagyakorlatokat írt elő, hogy elméje mélyebb rétegeibe hatoljon és elérje az önmegvalósítás állapotát.[93]

Ammá Máta Amritánandamaji indiai spirituális vezető köre a szellemi és testi megtisztulásért ajánlja a böjtöt.[94]

A 20. század első felének egyik érdekes magyar embere Bicsérdy Béla volt, aki különleges képességeit a böjt, a nyers koszt és a helyes életmód követésével magyarázta.

Gyógyböjt

A böjt, mint terápiás módszer már az ókori egyiptomiaknál fellelhető és valóságos tudománnyá fejlődött az ókorban, amelynek gyógyító erejét pontosan kikutatták és annak helyes alkalmazására utasításokat állapítottak meg, csakúgy mint a böjt utáni táplálkozásra vonatkozólag is.[72] A gyógyböjt nagy jelentőségét csak az elmúlt évszázadokban fedezték fel újra és a 19. század végétől vezették be a természetgyógyászati/orvosi gyakorlatba. A böjtölés útján elérhető sikerek nagy feltűnést keltettek és mind több orvos kísérelte meg betegeinél a böjt alkalmazását, mint gyógymódot. A modern kori terápiás böjt egyik úttörője volt Edward H. Dewey. A magyar orvosok közül Bucsányi Gyula, Halász Henrik és Bródy Károly (aki a franciaországi Grasse szanatóriumának vezetője lett) voltak azok az úttörők a 20. század első felében, akik hangoztatták, hogy az emberek a túlzott és nem megfelelő táplálkozásukkal szerzett betegségeikből csak úgy szabadulhatnak meg, ha a soha nem pihenő szervezetet időnkénti táplálékmegvonással nyugalomba helyezik. A kommunizmus időszaka alatt a természetgyógyászat és az alternatív gyógymódok háttérbe szorultak, a rendszerváltás óta viszont újra reneszánszát éli a böjt (és annak léböjt-kúra változata).[95][96][97][98]

Aki böjtölni kezd, először is létének sérültségét tapasztalja meg, érzi a kellemetlenségeket, a testi és lelki melléktüneteket. Átmenetileg a böjtölő meglehetősen szerencsétlennek és megviseltnek is érezheti magát, de aki nem riad vissza ezektől a kezdeti tapasztalatoktól, idővel egyre több boldogító oldalát élheti meg a böjtnek. Amint a test kitisztul a böjt után, a koncentrálóképesség és a memória egyre inkább javulni kezd. Testünket az agy köti össze a lélekkel, és amikor az agysejtek megszabadulnak a mérgező anyagoktól, mi is megszabadulunk az idegeskedéstől, a szorongástól, a félelemtől. Szellemünk tiszta és szabad, gondolkodásunk logikus lesz. Éleslátásunk, realitásérzékünk megnő, ezáltal sokkal jobban átlátjuk a problémákat, és hamarabb megoldást is találunk rájuk. Érzékszerveink élesebbé válnak és a testünk rugalmasabb és energikusabb lesz. A valódi böjt pozitívan hat mind a testre, mind a lélekre és hozzásegít egy magasabb rendű léthez. Felébreszti a bennünk szunnyadó képességeket, kreatívabbá és frissebbé tesz. Megvalósítja azt, amit az ókori görögök úgy fogalmaztak, hogy ép testben ép lélek.[90][99]

Aki beteg, annak csak orvosi felügyelet alatt ajánlott a böjtölés.


Kapcsolódó cikkek

Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Böjt témában.

Egészségi alapon

Vallási alapon

Kereszténység
Iszlám
Zsidó vallás
Buddhizmus
Hinduizmus

Hivatkozások

  1. ↑ Luk 4,1-2
  2. ↑ Archivált másolat. [2011. augusztus 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 15.)
  3. ↑ Archivált másolat. [2010. december 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 24.)
  4. ↑ http://hubpages.com/hub/Confucius-A-Moral-Philosopher-Who-Became-a-God[halott link]
  5. ↑ Archivált másolat. [2011. május 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 15.)
  6. ↑ Arbesmann: Das Fasten bei den Griechen 462.
  7. ↑ a b c Anselm Grün: Böjt - test és lélek imája, 52-53. o.
  8. ↑ 2 Mózes 34,28 ; 5 Mózes 9,9
  9. ↑ III. Mózes 16, 29-31
  10. ↑ III. Móz. 23:27
  11. ↑ Jónás 3. http://szentiras.hu/UF/J%C3%B3n3 Archiválva 2015. január 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
  12. ↑ http://www.biblegateway.com/passage/?search=1%20Kir%C3%A1lyok%2021:%2027-29&version=KAR Archiválva 2015. január 13-i dátummal a Wayback Machine-ben 1 Kir. 21,27-29
  13. ↑ "És orczámat az Úr Istenhez emelém, hogy keressem őt imádsággal, könyörgéssel, bőjtöléssel, zsákban és hamuban" - Dániel 9,3
  14. ↑ "böjtöt hirdettem, hogy megalázkodjunk Istenünk előtt" Ezsdrás 8,21
  15. ↑ http://www.biblegateway.com/passage/?search=2+Kr%C3%B3nika+20&version=KAR Archiválva 2012. november 11-i dátummal a Wayback Machine-ben II. Krónika 20. rész
  16. ↑ http://hun.scripturetext.com/jonah/3.htm Archiválva 2013. február 24-i dátummal a Wayback Machine-ben Jónás 3. rész
  17. ↑ Amikor Aháb meghallotta ezeket a szavakat, megszaggatta ruháját, a testére zsákruhát öltött, böjtölt, zsákruhában is hált, és csöndesen járt-kelt. Ekkor így szólt az ÚR igéje a tisbei Illéshez: Látod, mennyire megalázta magát előttem Aháb? Mivel megalázta magát előttem, az ő idejében nem hozom rá azt a veszedelmet 1. Kir. 21,27-29
  18. ↑ http://hun.scripturetext.com/esther/3.htm Archiválva 2008. augusztus 28-i dátummal a Wayback Machine-ben Eszter 3-8. rész
  19. ↑ Jóel 2,12-13
  20. ↑ Jóel 2,15
  21. ↑ Derek Prince: Az eredményes böjt, 2002
  22. ↑ "annak okáért böjtöltünk és könyörögtünk a mi Istenünkhöz, és meghallgatott minket" Ezsdrás 8,23
  23. ↑ Anselm Grün : Böjt - Test és lélek imája
  24. ↑ Jentezen Franklin: Böjt 2.0 , 2012.
  25. ↑ Ésaiás 58,3-10 ; Lukács 18,11-14
  26. ↑ Alexandriai Philón: Az elmélkedő életmód 34-35.
  27. ↑ Máté 4,1-2 ; Lukács 4,2
  28. ↑ Mt 11,11
  29. ↑ Máté 9,14; Máté 11,18-19
  30. ↑ "..aki nem távozék el a templomból, hanem böjtöléssel és imádkozással szolgált éjjel és nappal" - Lukács 2,37
  31. ↑ Ap. Csel. 13, 2-3 ; Ap. Csel. 14,23
  32. ↑ Márk 9,29
  33. ↑ Máté 6. rész
  34. ↑ "Ráérjetek a böjtölésre és az imádkozásra...!" 1. Korinthus 7,5
  35. ↑ https://web.archive.org/20101002035634/mjjhoskin.wordpress.com/2010/03/01/tomorrow-night-fasting-with-john-wesley/
  36. ↑ Didakhé 8:1
  37. ↑ a b Verbényi István, Arató Miklós: Liturgikus lexikon, 1989.
  38. ↑ 2Kor 6,5 ; 2Kor 11,27
  39. ↑ Biblikus teológiai szótár, 151. old., Szent István Társulat, 1986
  40. ↑ Archivált másolat. [2010. december 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 1.)
  41. ↑ Didakhé, Ókeresztény írók sorozat 3., Apostoli Atyák, SZIT 1988, 97.
  42. ↑ Anselm Grün: Böjt - Test és Lélek imája
  43. ↑ Archivált másolat. [2011. december 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. február 16.)
  44. ↑ Lucien Regnault: Így éltek a 4. századi egyiptomi szerzetesek
  45. ↑ Etiópból fordított apophthegmák, SP, noveau recueil, 287-331,; 14,1
  46. ↑ Archivált másolat. [2016. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 8.)
  47. ↑ Prince Derek: Shaping History Through Prayer and Fasting (A történelem formálása ima és böjt által)
  48. ↑ Szt. István I. törvénykönyve http://www.angelfire.com/zine/pantagruel/stistvanI.htm Archiválva 2011. április 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
  49. ↑ Archivált másolat. [2012. január 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 6.)
  50. ↑ Nanovfszky György: Vallástörténeti olvasókönyv, 2008
  51. ↑ Archivált másolat. [2011. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 31.)
  52. ↑ A mormon könyve
  53. ↑ Archivált másolat. [2012. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  54. ↑ http://www.terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/athosz.html
  55. ↑ szúra 2, 184-187 ; szúra 33, 35
  56. ↑ Archivált másolat. [2010. december 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 1.)
  57. ↑ Archivált másolat. [2016. február 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 15.)
  58. ↑ Archivált másolat. [2014. szeptember 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 10.)
  59. ↑ Esszénus Béke Evangélium első könyve
  60. ↑ Szelídítetlen boszorkányság; 2017
  61. ↑ Osman Nuri Topbas: Iszlám (Hit, Istenszolgálat), 2004
  62. ↑ Anselm Grün: Böjt - Test és lélek imája
  63. ↑ Archivált másolat. [2011. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 19.)
  64. ↑ Archivált másolat. [2015. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 6.)
  65. ↑ http://www.irishhungerstrike.com/
  66. ↑ http://news.bbc.co.uk/2/hi/entertainment/8041777.stm
  67. ↑ Archivált másolat. [2015. április 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 6.)
  68. ↑ Nevill Drury: A miszticizmus és az ezoterikus tanok lexikona, 1994
  69. ↑ Archivált másolat. [2012. február 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 6.)
  70. ↑ http://www.scribd.com/doc/65647357/The-Miracle-of-Fasting
  71. ↑ Archivált másolat. [2010. december 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 6.)
  72. ↑ a b Archivált másolat. [2011. szeptember 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 14.)
  73. ↑ Archivált másolat. [2012. március 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 30.)
  74. ↑ https://books.google.hu/books?id=qIP5lEqPqjEC&pg=PA206&lpg=PA206&dq=mongolians+%22fasted%22&source=bl&ots=JP0J9YY7kZ&sig=JE7FdCyv7H6fm63XzOAY-Taxi_E&hl=en&sa=X&ei=tOxAT8bfGKXT4QSimqWRCA&redir_esc=y#v=onepage&q=mongolians%20&f=false Otoman Zar-Adusht Hanish: Mazdaznan Dietetics and Cookery Book
  75. ↑ Archivált másolat. [2011. augusztus 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 24.)
  76. ↑ http://www.britannica.com/facts/5/239760/mystery-religion-as-discussed-in-fasting-religious-practice
  77. ↑ Otoman Zar-Adusht Hanish: Mazdaznan Dietetics and Cookery Book
  78. ↑ http://news.google.com/newspapers?nid=1982&dat=19080820&id=bggyAAAAIBAJ&sjid=w-MFAAAAIBAJ&pg=2355,1837717
  79. ↑ http://www.reiki.org/FAQ/HistoryOfReiki.html#usui
  80. ↑ Archivált másolat. [2010. november 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 3.)
  81. ↑ Historia Augusta: Aurelianus
  82. ↑ Archivált másolat. [2012. április 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 10.)
  83. ↑ Archivált másolat. [2012. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 10.)
  84. ↑ Ébredjetek! , 2004. nov. 8.
  85. ↑ Archivált másolat. [2011. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 19.)
  86. ↑ Derek és Julia Parker: Természetfölötti jelenségek atlasza, 193-ik oldal
  87. ↑ Archivált másolat. [2011. augusztus 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 6.)
  88. ↑ Hilton Hotema : Man's Higher Consciousness https://books.google.com/books?id=RSdt-s6dqj0C&pg=RA2-PA8&lpg=RA2-PA8&dq=count+saint+germain+%22fasted%22&source=bl&ots=pa9hXPckM_&sig=VEOU-Ai-DBprgyODTmJ3_HR7tts&hl=en&ei=MkudTbbqEMiSswb9y8yuBA&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=4&ved=0CC4Q6AEwAw#v=onepage&q=germain&f=false
  89. ↑ http://www.huszadikszazad.hu/bulvar/gandhi-21-napos-bojtot-kezd-hogy-megtisztuljon
  90. ↑ a b Paul C. Bragg : A böjt csodája
  91. ↑ Archivált másolat. [2012. február 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 10.)
  92. ↑ Rüdiger Dahlke: Das grosse Buch vom Fasten (A böjtölés nagykönyve)
  93. ↑ Paramhans Swami Madhavananda, Lila Amrit – The Divine Life of Sri Mahaprabhuji, International Sri Deep Madhavananda Ashram Fellowship, Chapter: Paramhans Swami Maheshwarananda
  94. ↑ http://www.ammaschildren.org/portal2009/index.php?option=com_content&view=article&id=81:benefits-of-fasting[halott link]
  95. ↑ Archivált másolat. [2012. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 14.)
  96. ↑ Archivált másolat. [2011. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 14.)
  97. ↑ Halász Henrik : Betegségek gyógyítása és megelőzése
  98. ↑ Lengyel Miklós: Gyönyörök vezeklői (A Bródy-kúra)
  99. ↑ Archivált másolat. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 28.)

Irodalom

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Böjt&oldid=23788410”