Halász Henrik
| Halász Henrik | |
| Született | Kohn Henrik 1865. augusztus 7. Hódmezővásárhely |
| Elhunyt | 1953. december 31. (88 évesen) Budapest XIII. kerülete |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Halász Henrik, 1883-ig Kohn[1] (Hódmezővásárhely, 1865. augusztus 7.[2] – Budapest, 1953. december 31.)[3] magyar zsidó [2] orvos, fül-orr-gégész.
Élete[szerkesztés]
Kohn Ferenc hódmezővásárhelyi kereskedő és Fischer Júlia fia. A gimnáziumot szülővárosában végezte, s emellett egy francia nevelő francia és német nyelvre, továbbá zenére is oktatta. Már gimnáziumi tanuló korában írt a Képes Családi Lapokba, s a hódmezővásárhelyi lapokba franciából fordított tárcákat és elbeszéléseket.
1884-ben a Budapesti Tudományegyetemen orvosnövendék lett, majd másodéves korában Lenhossék József demonstrátorául alkalmazta. Ötödéves korában Mihalkovits tanár gyakornoka, majd másodsegédje volt.
1890-ben orvosdoktori oklevelet nyert és Thanhoffer Lajos II., majd egy évre I. asszisztensének nevezte ki. 1892-ben külföldre ment és meglátogatta Boroszló, Lipcse, Drezda, Berlin, London, Párizs és Bécs orvosegyetemeit, s az orr-, gége- és fogbántalmak tanulmányozásával foglalkozott.
1892-ben cikke jelent meg a Gyógyászatban (A kéz- és lábújjak egy ritka monstruositása és annak öröklése.)
Először szülővárosában, később Miskolcon lett gyakorló és közkórházi főorvos.[4]
Családja[szerkesztés]
Első felesége Schweiger Julianna (1873–1943)[5] volt, Schweiger Mór uradalmi tiszttartó és Ofner Betti lánya, akivel 1892. december 26-án Budapesten kötött házasságot.[6]
Gyermekei (első feleségétől):
- Halász Ferenc (1893–1976),[7] felesége Wollner Hanna volt.
- dr. Halász György (1896–1945) fogorvos, felesége Hoffner Klára Albertina zongoratanárnő volt.[8] A holokauszt áldozata lett.
- Halász Katalin (1901–?), férje Ábel Pál zeneszerző volt, akitől 1933-ban elvált.[9]
- Halász Anna (1903–1986), férjezett Szávai Ferencné.
Második házastársa Plesch Melánia volt.
Természetes terápia[szerkesztés]
Az 1920-as évektől fejlesztette ki természetes terápiáját (rákos és más betegek kezelésére). Szemléletének megfelelően teljes terápiájában fő helyen áll a természetes táplálkozás, a böjtök, a gyümölcskúrák. Ezeket egészítette ki más természetes gyógymódokkal. 45 fok hőmérsékletű izzasztófürdőket alkalmazott másodnaponként. Betegeit az egész kúra folyamán körülbelül 16 ízben így izzasztotta 15-30 percig. A bevezető 7-8 napos teljes böjt (citromos víz) után több hetes gyümölcskúra, majd vegyes nyers koszt következett. A természetes gyógyintézeti ápolás mellett három héten keresztül minden nap 10-16 liternyi 37 fokos vízzel bélmosást végeztetett. Mindezt naponta háromszor légzőgyakorlatok, mélylégzés, szabadban való séták, testmozgás (torna, jógagyakorlatok), fürdő, napkúra kísérte.[10]
- "Rákot csak úgy gyógyíthatunk meg, ha regeneráljuk az egész szervezetet. A rák ezután a regeneráció folyamán önmagától eltűnik."[11]
Művei[szerkesztés]
- A berlini, londoni és párisi fogásziskolákról. Budapest, 1892 (Különnyomat az Orvosi Hetilapból)
- Vese kettős húgyvezérrel. Budapest, 1892 (Különnyomat az Orvosi Hetilapból és németül az Anatom. Anzeigerben, 1894)
- A hangrésszűkület, a hangszalagok hártyás összeszövése. Budapest, 1893 (különnyomat a Gyógyászatból)
- A boncztan tanításának néhány újabb módszeréről. Budapest, 1894 (különnyomat az Orvosi Hetilapból)
- Ritka fogfejlődési anomália egy eset kapcsán. Budapest, 1894 (különnyomat a Gyógyászatból; németül is az Allgemeine Medizinische Centralzeitungban)
- Fogbántalmak viszonya a gégehuruthoz. Budapest, 1894 (Különnyomat a Gyógyászatból)
- A rákbetegség megelőzése és gyógyítása természetes gyógymóddal, 1939
- Meglepő sikerű gyógyítás böjtkúra útján: sok betegség esetében átütő hatású új gyógymód, 1939
- Meglepő sikerű gyógyítás böjtkúra útján, reprint-2013 (Belső Egészség Kiadó)
- A böjtölés (böjtkúra) mint gyógytényező, 1940
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 46836/1883. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1883. év 10. oldal 6. sor
- ↑ a b Születési bejegyzése a hódmezővásárhelyi izraelita hitközség születési akv. 36/1865. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 19.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XIII. kerületi polgári halotti akv. 15/1953. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 19.)
- ↑ zsidó lexikon. [2018. március 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 1.)
- ↑ Halász Henrikné halotti bejegyzése a Budapest XI. kerületi polgári halotti akv. 18/1941. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 19.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 621/1892. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 19.)
- ↑ Halász Ferenc gyászjelentése (1976). (Hozzáférés: 2020. április 19.)
- ↑ Halász György házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 1788/1932. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 19.)
- ↑ Halász Katalin házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 37/1927. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 19.)
- ↑ Dr. Oláh Andor: A rák természetes gyógymódja és megelőzése, 1989
- ↑ Halász Henrik: A rákbetegség megelőzése és gyógyítása természetes gyógymóddal, 1939.
Források[szerkesztés]
- Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. Budapest, Makkabi, 2001
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IV. (Gyalai–Hyrtl). Budapest: Hornyánszky. 1896.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 340. o. Online elérés
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8
