Barsbaracska
| Barsbaracska (Bardoňovo) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nyitrai | ||
| Járás | Érsekújvári | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Tibor Černák (Dobrá Voľba ) | ||
| Irányítószám | 941 49 | ||
| Körzethívószám | 035 | ||
| Forgalmi rendszám | NZ | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 682 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 33 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 193 m | ||
| Terület | 23,81 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 07′ 00″, k. h. 18° 25′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 07′ 00″, k. h. 18° 25′ 00″ | |||
| Barsbaracska weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Barsbaracska témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Barsbaracska (szlovákul Bardoňovo) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban.
Fekvése
Érsekújvártól 28 km-re, északkeletre található.
Története
Ősi magyar település, melyet valószínűleg Bars - Borsa vezér hozott létre közvetlenül a honfoglalást győzelmesen lezáró Pozsonyi csata után, a 10.-11. század során. 1269-ben Baracha néven említik először. 1426-ban Baroch néven említik egy birtokper kapcsán.[2]
Vályi András szerint "BARACSKA. Elegyes falu Bars Vármegyében, birtokosai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik a’ Verebélyi járásban, ambár határjában erdeje olly nagy nints, mint más helységeknek; de mivel szükségére fája elég, épűletre való is az Uraságnak engedelmével, ’s más javakkal is bővelkedik, első Osztálybéli." [3]
Fényes Elek szerint "Baracska, magyar-tót falu, Bars vgyében, 380 kath., 17 evang., 250 ref. lak. Ref. filial templom és oskola. Határja dombos, de termékeny; legelője sok, és a juhoknak nagyon egészséges; erdeje derék, szilvás s más gyümölcsös kertjei messze kiterjedtek; bort is termeszt. F. u. többen. Ut. p. Léva."[4]
A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott. 1938 és 1944 között – az első bécsi döntés következtében – ismét magyar fennhatóság alá került.
Az etnikai állapot (a lényeges magyar jelleg) a második világháborút lezáró események, illetve a Benes-i (Kassai) Dekrétum alapján megváltozott. A magyar lakosság egy részét áttelepítették Magyarországra, más részét pedig télvíz idején fűtetlen marha-vagonokban szállították el Szudétaföldre, ahol cseh és morva parasztoknak "rabszolga-munkára" adták el. Helyükbe szlovák telepeseket hoztak.
Népessége
1880-ban 867 lakosából 783 magyar és 29 szlovák anyanyelvű volt. Ebből 426 római katolikus, 387 református, 42 izraelita és 9 evangélikus vallású.
1890-ben 909 lakosából 808 magyar és 97 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 995 lakosából 872 magyar és 112 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 1017 lakosából 913 magyar és 103 szlovák anyanyelvű volt. Ebből 565 római katolikus, 432 református, 19 izraelita és 1 evangélikus vallású.
1921-ben 1045 lakosából 906 magyar és 114 csehszlovák volt.
1930-ban 1187 lakosából 558 magyar és 619 csehszlovák volt. Ebből 666 római katolikus, 501 református, 15 izraelita és 2 evangélikus vallású.
1941-ben 1158 lakosából 1116 magyar és 42 szlovák volt.
1970-ben 1269 lakosából 569 magyar és 689 szlovák volt.
1980-ban 1127 lakosából 437 magyar és 681 szlovák volt.
1991-ben 986 lakosából 397 magyar és 578 szlovák volt.
2001-ben 886 lakosából 536 szlovák és 342 magyar volt.
2011-ben 786 lakosából 454 szlovák, 233 magyar, 5 cseh és 94 ismeretlen nemzetiségű.[5] Ebből 386 római katolikus, 185 református és 105 nem vallásos.
Híres személyek
- Itt született 1947-ben Viliam Soboňa szlovák politikus, orvos. Az 1993-ban önállósult Szlovákia első egészségügyi minisztere.
Nevezetességei
-
A Kelecsényi család kriptája
- Szent Bertalan apostol tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1782-ben épült. Barsbese filiája.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ DLDF 11825; 2017 Zsigmondkori oklevéltár XIII. 1426. Budapest, 324 No. 918.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Szlovák Statisztikai Hivatal - 2011-es népszámlálási adatok.
Források
- Anton Točík 1982: Prieskum archeologických lokalít na juhozápadnom Slovensku. AVANS 1981, 285.
További információk
Az Érsekújvári járás települései | ||
|---|---|---|
Érsekújvár (Nové Zámky) | ||
Andód (Andovce) · Bajta (Bajtava) · Bánkeszi (Bánov) · Barsbaracska (Bardoňovo) · Barsfüss (Trávnica) · Bart (Bruty) · Béla (Belá) · Bellegszencse (Podhájska) · Bény (Bíňa) · Csornok (Černík) · Csúz (Dubník) · Dögös (Rastislavice) · Ebed (Obid) · Fajkürt (Dedinka) · Fűr (Rúbaň) · Garamkövesd (Kamenica nad Hronom) · Garampáld (Pavlová) · Gyarak (Kmeťovo) · Helemba (Chľaba) · Hull (Hul) · Ipolykiskeszi (Malé Kosihy) · Ipolyszalka (Salka) · Jászfalu (Jasová) · Jattó (Jatov) · Kamocsa (Komoča) · Kéménd (Kamenín) · Kicsind (Malá nad Hronom) · Kisbaromlak (Branovo) · Kisgyarmat (Sikenička) · Kisújfalu (Nová Vieska) · Kolta (Kolta) · Komáromcsehi (Čechy) · Komáromszemere (Semerovo) · Komját (Komjatice) · Köbölkút (Gbelce) · Kőhídgyarmat (Kamenný Most) · Kürt (Strekov) · Leléd (Leľa) · Libád (Ľubá) · Mánya (Maňa) · Muzsla (Mužla) · Nagysurány (Šurany) · Nána (Nána) · Nyitramalomszeg (Lipová) · Nagykér (Veľký Kýr) · Ohaj (Dolný Ohaj) · Özdöge (Mojzesovo)· Párkány (Štúrovo) · Pozba (Pozba) · Rendve (Radava) · Sárkányfalva (Šarkan) · Szentmihályúr (Michal nad Žitavou) · Szímő (Zemné) · Szőgyén (Svodín) · Tardoskedd (Tvrdošovce) · Tótmegyer (Palárikovo) · Udvard (Dvory nad Žitavou) · Újlót (Veľké Lovce) · Valkház (Vlkas) · Zsitvabesenyő (Bešeňov) · Zsitvafödémes (Úľany nad Žitavou) |  | |
|
Ez a szlovákiai Nyitrai kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
