Alsórákos (Brassó megye)
| Alsórákos (Racoș, Ratsch) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Brassó |
| Község | Alsórákos |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 507175 |
| Körzethívószám | 0x68[1] |
| SIRUTA-kód | 41710 |
| Népesség | |
| Népesség | 2857 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 1739 (2011)[2] |
| Népsűrűség | 36,73 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 470 m |
| Terület | 77,78 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 01′ 28″, k. h. 25° 24′ 34″Koordináták: é. sz. 46° 01′ 28″, k. h. 25° 24′ 34″ | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Alsórákos (románul Racoș, németül Ratsch, szász nyelvjárással Ruekesch) falu Romániában Brassó megyében. Alsórákos község központja, Mátéfalva tartozik hozzá.
Fekvése
Brassótól 45 km-re északnyugatra, az Olt bal partján, az Alsórákosi-szorosban fekszik.
Nevének eredete
Nevét a Sóskút-patakáról (egykor Rákos-patak) kapta.
Története
A tatárjárás előtt valószínűleg besenyő település volt, mely elpusztult. 1377-ben Racus néven említik először. A falunak már a középkorban is volt temploma.
A település az egykor itt virágzó bazaltbányászat központja volt. A határában található fekete színű bazaltoszlopok és környékük ma védett terület.
Temetőjében az itteni különleges temetkezési szokásokat bizonyítja a faragott lábfa, vagy lábtól való fa szokása.
1910-ben 1973 lakosából 1844 magyar, 117 román, 7 német, 2 szlovák volt. A trianoni békeszerződésig Nagy-Küküllő vármegye Kőhalmi járásához tartozott. 1992-ben társközségével együtt 2996 lakosa volt, melyből 1804 magyar, 657 cigány, 529 román és 5 német volt.
Látnivalók
- Református erődtemploma 1676 és 1686 között épült a Kövesoldal tetején, a régi templom maradványai beépültek az új templomba. 1831-ben újjáépítették.
- Négy saroktornyos várkastélya romos állapotban áll. 1624-ben építtette Sükösd György mezei kapitány, kaputornyán a kastélyt átépítő Bethlen Sámuel kígyós címere látható 1700-as évszámmal.1918-óta elhanyagolták és fokozatosan pusztult, 1992-ben kezdték restaurálni.
- Unitárius temploma 1673 és 1675 között épült a Kalamár-hegyen.
- Ortodox temploma 1864-ben épült.
- Római katolikus temploma 1936-ban épült.
- A falutól félórányira az Olt szorosának jobb oldalán emelkedő hegyormon vár maradványai találhatók.
- Kissé távolabb a Mihálykő 1500 m magas sziklaormán állott Mihályvára, melynek romjai ma is láthatók.
- A szoros bal oldalán magasodó Ürmös-Tepejen egy másik vár csekély maradványai látszanak.
Híres emberek
- Itt született Andrási Tivadar műfordító, szótárszerkesztő (1893–1941)
Jegyzetek
- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
További információk
Brassó megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}