Tienanmen téri vérengzés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Tienanmen téri mészárlás szócikkből átirányítva)
Tienanmen téri vérengzés
Ország Kína
TelepülésPeking
NévadóMennyei béke tere
Elhelyezkedése
Tienanmen téri vérengzés (Kína)
Tienanmen téri vérengzés
Tienanmen téri vérengzés
Pozíció Kína térképén
é. sz. 39° 54′ 12″, k. h. 116° 23′ 30″Koordináták: é. sz. 39° 54′ 12″, k. h. 116° 23′ 30″
A Wikimédia Commons tartalmaz Tienanmen téri vérengzés témájú médiaállományokat.

A Tienanmen téri vérengzés során 1989. június 3-án és 4-én a kínai hadsereg katonái megtámadták a pekingi Tienanmen téren április 14-én kezdődött diáktüntetés résztvevőit. A halottak számára vonatkozó különböző becslések kétszáztól tízezerig terjednek.[1]

Előzmények[szerkesztés]

Az 1970-es években kezdett gazdasági reformok az 1980-as évek közepére Kínában is sokakat indítottak liberális politikai követeléseik megfogalmazására. 1986 decemberében 15 kínai nagyvárosban tüntettek a demokrácia mellett. A hatalom erre tömeges letartóztatásokkal válaszolt. Ez átmenetileg visszavetette a demokratikus törekvéseket.

1989 tavaszán újra felerősödtek a demokráciát és rendszerváltást követelő diáktüntetések, megmozdulások.

Gorbacsov 1989. májusi pekingi látogatása során a tüntetések miatt sokat kellett változtatni a programokon, ami a pekingi vezetés számára súlyos arcvesztéssel ért fel. A tüntetők Gorbacsovot éltették, és rendszerváltást követeltek. Naponta százezres nagyságrendben lepték el főleg fiatalok és diákok Peking főterét és a környező utcákat. Május 19-én Li Peng miniszterelnök és Jang Sang-kun államelnök rendkívüli állapotot hirdetett ki.[2]

A vezetés keményvonalasai elhatározták a szigorú példastatuálást. Június 3-4-én a hadsereg páncélos, ejtőernyős és egyéb egységeit vetették be a Tienanmen téri demonstrálók ellen. A beavatkozás különböző becslések szerint mintegy 200 - 10 000 ember életét követelte. Hasonló keménységgel léptek fel a többi nagyvárosban tüntetők ellen is. Ezzel sikerült elejét venni annak, hogy a Szovjetunióhoz és Kelet-Európához hasonlóan Kínában is többpárti demokrácia váltsa fel az egypárti diktatúrát. A tüntetés emlékezete is tiltott téma azóta Kínában.

A bomlási folyamat kudarca Kínában nem jelentette, hogy a keleti blokk többi országában ne történjen rendszerváltás. Az európai országokban fegyveres harcok nélkül megtörtént a kommunista rendszer felszámolása, egyedül Romániában kellett forradalom árán mindezt megtenni. A kínai kommunista vezetőket előszeretettel utánzó Nicolae Ceaușescu is a Tienanmen téren történt brutális fellépés hatása alatt maga is úgy vélte, képes fenntartani a román kommunista diktatúrát, és fegyveres erőszakkal eltiporni a megmozdulásokat, reménye azonban hamisnak bizonyult.

Irodalom[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 10 ezren halhattak meg a Tienanmen téri mészárlásban (Index, 2017. december 23.)
  2. P. Szabó József: A csend világa: Pekingi fordulatok nyomában. Magyarország, XXVI. évf. 22. sz. (1989. június 2.) 9. o.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]