Felsőmerse
| Felsőmerse (Vyšný Mirošov) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Felsővízközi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1567 | ||
| Polgármester | Michal Petranik | ||
| Irányítószám | 090 11 (pošta Vyšný Orlík) | ||
| Körzethívószám | 054 | ||
| Forgalmi rendszám | SK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 597 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 45 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 345 m | ||
| Terület | 12,71 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 23′ 11″, k. h. 21° 26′ 44″Koordináták: é. sz. 49° 23′ 11″, k. h. 21° 26′ 44″ | |||
| Felsőmerse weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőmerse témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Felsőmerse (szlovákul: Vyšný Mirošov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Felsővízköztől 13 km-re északnyugatra, az Ondava felső folyása és a lengyel határ között, a határ mellett található.
Története[szerkesztés]
1567-ben „Felsö Mireso” néven említik először, amikor a német jog alapján ruszin pásztorokkal telepítették be. 1572-ben „Felssö Meraso”, 1618-ban „Felsö Miroso” alakban tűnik fel. Ruszin többségét évszázadokig megőrizte. A makovicai uradalomhoz tartozott, majd a 18. században az Aspremontoké. 1787-ben 74 házában 474 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, és Felső Mirosa. Két orosz falu Sáros Várm. földes Ura G. Áspermont Uraság, lakosaik katolikusok, és másfélék, fekszenek Meszticskához 3/4 órányira, földgyeik soványak, legelője, és fája tűzre elég van.”[2]
A 19. században a Széchenyi családé volt a település. 1806-ban Kutuzov orosz serege vonult át a községen. 1828-ban 110 háza és 804 lakosa volt. Lakói állattartással, erdei munkákkal, szövéssel foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Alsó- és Felső-Mirossó, 2 orosz falu, Sáros vmegyében, a makoviczi uradalomban, Zboró fil., 18 rom., 1136 gör. kath., 6 zsidó lak. F. Mirossón görög kath. plebánia van. Ut. p. Orlik.”[3]
1850 és 1890 között sok lakosa kitelepült. 1914-1915-ben orosz csapatok szállták meg. 1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.
A későbbiekben a ruszin többséget a betelepülő szlovák lakosság megváltoztatta. Lakói részben a közeli Felsővízköz üzemeiben dolgoztak.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 521, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 604 lakosából 278 szlovák, 185 ruszin és 111 cigány volt.
2011-ben 579 lakosából 265 szlovák, 206 ruszin és 60 cigány.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1863-ban épült, 2000-óta ortodox templom.
- Új Szent Kozma és Damján görögkatolikus temploma 2000-ben épült.
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
A Felsővízközi járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
