Turóc vármegye

Turóc vármegye
Turóc vármegye címere
Ország	Magyar Királyság
Népesség
Népesség	ismeretlen
Nemzetiségek	szlovákok, németek, magyarok
Földrajzi adatok
Terület	1123 km²
Térkép
Turóc vármegye térképe
Turóc vármegye domborzati térképe
A Wikimédia Commons tartalmaz Turóc vármegye témájú médiaállományokat.

Turóc vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén, utolsó székhelye Turócszentmárton volt. Területe jelenleg Szlovákia része.

Földrajz

A vármegye területe tulajdonképpen egy medence, amelyet mindenhol a Kis-Fátra hegység csoportjai vesznek körül. Legfontosabb folyói a Vág és a Turóc. A vármegye a Magyar Királyság legkisebb vármegyéi közé tartozott. Északról Trencsén és Árva, keletről Zólyom, Liptó és Árva vármegyék, délről Bars, nyugatról pedig Trencsén vármegye határolta.

Történelem

Turóc megye területén a népvándorlás korából öt földvárat ismerünk: Visegrád, Prékopa, Jeszen, Szkalbina és Blatnica környékén. Ezek a földvárak voltak az itt élő szláv lakosság központjai. A magyar honfoglalás a szláv központok életében nem hozott változást, a lakosság falvai nevét megőrizte és átvitte a Magyar Királyság korába. A Turóci fennsík déli részére telepedett le a magyarság legelőször. A Divék-nemzetség alapította meg Turócban az első keresztény egyházat, a szentmáriait (Kisszocóc). Turóc a zólyomi uradalom része. Visegrád vára a 13. században elveszítette jelentőségét, neve a környező hatalmas erdőség nevévé vált. Szkalbina első említése 1309-ből származik. A vármegye a 15. században alakult. 1918-tól gyakorlatilag, 1920-tól pedig hivatalosan is Csehszlovákia területéhez tartozott. Az I. bécsi döntés nem érintette a vármegye területét. 1993-tól Szlovákia része.

Lakosság

A vármegye összlakossága 1910-ben 55 700 személy volt, ebből:

• 38 432 szlovák (68,99%)
• 10 993 német (19,73%)
• 5 560 magyar (9.98%)

Közigazgatás

A vármegye két járásra volt felosztva:

• Stubnyafürdői járás, székhelye Stubnyafürdő
• Turócszentmártoni járás, székhelye Turócszentmárton

Irodalom

• Visegrádi János 1911: Turócz vármegye egyházi műemlékei. Arch. Ért. 31, 97-107.
• Mályusz Elemér: Turóc megye kialakulása, Historia Incognita, Attraktor Kiadó, Máriabesnyő-Gödöllő, 2005, ISBN 9639580406
• Mályusz Elemér: Turóc megye kialakulása, Budavári Tudományos Társaság, Budapest, 1922.