„Karlóca” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10)
151. sor: 151. sor:


== További információk ==
== További információk ==
* [http://www.sremski-karlovci.org.rs/www Karlóca község hivatalos honlapja]
* [https://web.archive.org/web/20121024081819/http://www.sremski-karlovci.org.rs/www/ Karlóca község hivatalos honlapja]


{{Dél-bácskai körzet települései}}
{{Dél-bácskai körzet települései}}

A lap 2018. november 16., 20:20-kori változata

Karlóca
(Сремски Карловци / Sremski Karlovci)
Karlóca látképe
Karlóca látképe
Karlóca címere
Karlóca
címere
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetDél-bácskai
KözségKarlóca
Rangvárosi jellegű település
PolgármesterMilenko Filipović (DP)
Irányítószám21205
Körzethívószám+381 21
RendszámNS
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség8750 fő (2011)[1]
Népsűrűség174 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság102 m
Terület50,8 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 12′, k. h. 19° 56′Koordináták: é. sz. 45° 12′, k. h. 19° 56′
Karlóca
weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Karlóca
témájú médiaállományokat.

Karlóca (régi magyar neve Karom, szerbül Сремски Карловци / Sremski Karlovci, horvátul Srijemski Karlovci, németül Karlowitz, törökül Karlofça) város és község Szerbiában, a Vajdaságban. Bár földrajzilag Szerémségben fekszik, közigazgatásilag a Dél-bácskai körzethez lett sorolva.

Fekvése

Újvidéktől 11 km-re délkeletre, a Duna jobb partján fekszik.

Nevének eredete

Eredeti neve a régi magyar Karon személynévből ered, az pedig a bolgár-török Krum személynévből származik. A betelepülő szerbek a magyar Karom helységnevet hozzáigazították a szomszédos Karlóca (ma Novi Karlovci) helység szerb eredetű nevéhez. A szerb név eredetileg a szerb Karlo személynévből származik, jelentése Károlyék.

Története

1308-ban Karon néven említik először. A török hódításig a Báthoriak birtoka volt. 1521-ben Bali bég serege foglalta el és 170 évig török uralom alatt állt. 1699. január 26-án itt kötötték meg a Habsburg császár és a török Porta közötti békét, amely a magyar területekből csak a Temesközt hagyta török kézen. 1699-től a szerb ortodox metropolita székhelye. 1766-tól az itteni szerb metropolita a szerbek egyetemes vezetője. 1848. május 13-án az itt megtartott szerb kongresszus választotta meg Josip Rajačićot szerb pátriárkává és követelte a Szerb Vajdaság felállítását. 1848. június 11-én Hrabovszky altábornagy az itt összegyűlt 6000 szerb fegyveres szétverésére felgyújtotta a várost. 1910-ben 6342 lakosából 3536 szerb, 1899 horvát, 434 német és 380 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Szerém vármegyéhez tartozott.

Népesség

Demográfiai változások

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
5350 5618 6390 7040 7547 7534 8839[2] 8750[3]

Etnikai összetétel

Nemzetiség Szám %
Szerbek 6664 75,39
Horvátok 753 8,51
Jugoszlávok 254 2,87
Magyarok 215 2,43
Montenegróiak 89 1,00
Németek 71 0,80
Szlovákok 27 0,30
Szlovének 19 0,21
Macedónok 19 0,21
Ruszinok 14 0,15
Oroszok 10 0,11
Cigányok 10 0,11
Ukránok 7 0,07
Románok 6 0,06
Muzulmánok 4 0,04
Albánok 4 0,04
Csehek 3 0,03
Bolgárok 3 0,03
Bunyevácok 2 0,02
Goránok 1 0,01
Egyéb/Ismeretlen[4]

Képek

Jegyzetek és források

  1. http://pod2.stat.gov.rs/ObjavljenePublikacije/Popis2011/Knjiga20.pdf
  2. Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9  
  3. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) népesség/Karlóca nevű lábjegyzeteknek
  4. Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9  

További információk