„TGV” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 81.183.76.111 (vita) szerkesztéséről 195.199.152.251 szerkesztésére
1. sor: 1. sor:
{{metró infobox
{{metró infobox
| képaláírás =
|név=| képaláírás =
⚫
| áramellátás = [[felsővezeték]]
| térkép =
| térkép =
⚫
| helyszín =
⚫
| típus =-
⚫
| hálózat =
⚫
| átadás =
⚫
| megszűnés =
⚫
| hálózat hossza =
⚫
| vonal hossza = {{vasúthossz|Franciaország-nagyseb}} km nagysebességű LGV vonal + egyéb vonalak
| vonalak száma = 8
| vonalak száma = 8
| állomások száma =
| állomások száma =
| járművek száma =
| járművek száma =
⚫
| hálózat =
⚫
| maximális sebesség = 320
⚫
| hálózat hossza =
⚫
| feszültség = {{25kV50Hz}}
⚫
| vonal hossza = {{vasúthossz|Franciaország-nagyseb}} km nagysebességű LGV vonal + egyéb vonalak
⚫
| áramellátás = [[felsővezeték]]
⚫
| átadás =
⚫
| irányító =
| napi forgalom =
| napi forgalom =
| éves forgalom =
| éves forgalom =
⚫
| irányító =
| dolgozók száma =
| dolgozók száma =
| honlap =
| honlap =
⚫
| helyszín =
⚫
| típus =-
⚫
| megszűnés =
⚫
| maximális sebesség = 578
⚫
| feszültség = {{25kV50Hz}}
| wikicommons =
| wikicommons =
}}
}}
57. sor: 57. sor:


=== Rekordok ===
=== Rekordok ===
* A [[Nagysebességű vasút|nagysebességü]] villamos motorvonatok rekordját a [[SNCF|francia vasút]] tartotta, miután [[1990]]. [[május 18.|május 18-án]] a ''[[TGV Atlantique|TGVTM11 Atlantique 325]]''-ös számú szerelvénye túlszárnyalta az ötszázas álomhatárt, és 515,3 km/h-s csúcssebességet ért el.
* A [[Nagysebességű vasút|nagysebességű]] villamos motorvonatok rekordját a [[SNCF|francia vasút]] tartotta, miután [[1990]]. [[május 18.|május 18-án]] a ''[[TGV Atlantique|TGVTM11 Atlantique 325]]''-ös számú szerelvénye túlszárnyalta az ötszázas álomhatárt, és 515,3 km/h-s csúcssebességet ért el.
* Jelenleg is a '''TGV''' tartja a hagyományos kötöttpályás vasút sebességi rekordját (574,8 km/h), amit [[2007]]. [[április 3.|április 3-án]] állított fel egy [[TGV POS]] szerelvény a Párizs-Strasbourg vonalon ([[LGV Est]]).
* Jelenleg is a '''TGV''' tartja a hagyományos kötöttpályás vasút sebességi rekordját (574,8 km/h), amit [[2007]]. [[április 3.|április 3-án]] állított fel egy [[TGV POS]] szerelvény a Párizs-Strasbourg vonalon ([[LGV Est]]).
* [[2007]]-ben a TGV volt a világ legnagyobb sebességgel üzemelő vasútja: a Lorraine-TGV és Champagne-Ardenne-TGV állomások között 279,3 km/h-s sebességgel.
* [[2007]]-ben a TGV volt a világ legnagyobb sebességgel üzemelő vasútja: a Lorraine-TGV és Champagne-Ardenne-TGV állomások között 279,3 km/h-s sebességgel.
* [[2006]]. [[május 17.|május 17-én]] egy Eurostar megdöntötte a leghosszabb idejű, megállás nélküli nagysebességű utazás rekordját, amikor [[A Da Vinci-kód (film)|A Da Vinci-kód]] filmjének stábját 7 óra 25 perc alatt szállította el Londonból [[Cannes]]-ba (1421 km, az átlagsebesség 191,6 km/h).
* [[2006]]. [[május 17.|május 17-én]] egy Eurostar megdöntötte a leghosszabb idejű, megállás nélküli nagysebességű utazás rekordját, amikor [[A Da Vinci-kód (film)|A Da Vinci-kód]] filmjének stábját 7 óra 25 perc alatt szállította el Londonból [[Cannes]]-ba (1421 km, az átlagsebesség 191,6 km/h).
* A leggyorsabb hosszútávú utazást egy [[TGV Réseau]] szerelvény tette meg Calais és Marseille közötti 1067 km-es távot 3 óra 29 perc alatt (átlagsebesség 306 km/h), az LGV Méditerranée átadása során [[2001]]. [[május 26.|május 26-án]].
* A leggyorsabb hosszútávú utazást egy [[TGV Réseau]] szerelvény tette meg Calais és Marseille közötti 1067 km-es távot 3 óra 29 perc alatt (átlagsebesség 306 km/h), az LGV Méditerranée átadása során [[2001]]. [[május 26.|május 26-án]].
* [[2003]]. [[november 28.|november 28-án]] szállította az egymilliárdodik utasát, és ezzel a japán Sinkanszen mögött (5 milliárd utas 2000-ben) a második az utasszámot tekintve. Hajrá magyar focicsapat :)
* [[2003]]. [[november 28.|november 28-án]] szállította az egymilliárdodik utasát, és ezzel a japán Sinkanszen mögött (5 milliárd utas 2000-ben) a második az utasszámot tekintve.

*
== Története ==
== Története ==
[[2007]]. [[április 3.|április 3-án]] a V150 névre keresztelt szerelvény – január 15. óta tartó felkészülés és tesztelés után – 574,8&nbsp;km/h-s világrekordot ért el, ezzel megdőlt az [[1990]]. [[május 18.|május 18-án]], egy [[TGV Atlantique]] szerelvény által felállított 515,3&nbsp;km/h-s sebességi rekord. Ez az eredmény a legjobb a hagyományos (sínen futó) vonatok között, és alig marad el a japán [[Maglev]] mágneses lebegtetésű vasúton felállított 581,2&nbsp;km/h-s abszolút világrekordtól. A kísérlet igazolta, hogy a vasút versenyképes lehet a repülővel az európai nagyvárosok közötti közlekedésben – igaz, a pályahálózatot üzemeltető [[Réseau Ferré de France]] (RFF) a maximális sebességet 300&nbsp;km/h-ban korlátozza; június 10-étől az újonnan átadott [[LGV Est]] vonal esetében ezt 320&nbsp;km/h-ra emelik.<ref>[http://www.lemonde.fr/web/article/0,1-0@2-3234,36-891065@51-836705,0.html Le TGV lancé dans une course au record de vitesse], Le Monde.fr, 2007. április 3. (letöltve: 2007. április 3.)</ref>
[[2007]]. [[április 3.|április 3-án]] a V150 névre keresztelt szerelvény – január 15. óta tartó felkészülés és tesztelés után – 574,8&nbsp;km/h-s világrekordot ért el, ezzel megdőlt az [[1990]]. [[május 18.|május 18-án]], egy [[TGV Atlantique]] szerelvény által felállított 515,3&nbsp;km/h-s sebességi rekord. Ez az eredmény a legjobb a hagyományos (sínen futó) vonatok között, és alig marad el a japán [[Maglev]] mágneses lebegtetésű vasúton felállított 581,2&nbsp;km/h-s abszolút világrekordtól. A kísérlet igazolta, hogy a vasút versenyképes lehet a repülővel az európai nagyvárosok közötti közlekedésben – igaz, a pályahálózatot üzemeltető [[Réseau Ferré de France]] (RFF) a maximális sebességet 300&nbsp;km/h-ban korlátozza; június 10-étől az újonnan átadott [[LGV Est]] vonal esetében ezt 320&nbsp;km/h-ra emelik.<ref>[http://www.lemonde.fr/web/article/0,1-0@2-3234,36-891065@51-836705,0.html Le TGV lancé dans une course au record de vitesse], Le Monde.fr, 2007. április 3. (letöltve: 2007. április 3.)</ref>

A lap 2017. november 9., 23:02-kori változata

TGV
Adatok
Ország Franciaország
Átadás1981. szeptember 27.
Vonal hossza2734[1] km nagysebességű LGV vonal + egyéb vonalak
Vonalak száma8
Általában használt jármű
Nyomtávolság1435 mm
Maximális sebesség578 km/h
Áramellátásfelsővezeték
Feszültség25 kV 50 Hz
Üzemeltető
ÜzemeltetőSNCF Voyageurs
A TGV weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz TGV témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Eredeti festésű TGV 1987-ben

A TGV francia nagysebességű vonat (franciául: „Train à Grande Vitesse”). A TGV vonatokat a francia Alstom cég gyártja. Franciaország egyik nemzeti szimbólumaként is szolgál, és az egyik legsikeresebb nagysebességű vasútnak számít a világon a japán Sinkanszen után, megelőzve a német ICE-rendszert.

A világ egyik leghíresebb nagysebességű vonalának, a Párizs és Lyon közötti TGV vonal megnyitásának 25 éves évfordulóját 2006. szeptember 22-én ünnepelték a franciák. A 25 év alatt folyamatosan bővülő francia nagysebességű vasúthálózaton a TGV szerelvények eddig összesen több mint 2 milliárd kilométert tettek meg, kezdetben 260 km/h, az új vonalakon ma már 320 km/h sebességgel száguldva. A 35 évnyi folyamatos üzemeltetési, kereskedelmi és műszaki fejlődés lehetővé tette a sebesség folyamatos emelését.

A TGV története

Térkép Franciaországról és a vele szomszédos országokról és a nagysebességű vasúti járatokról

A TGV megépítésének ötlete az 1960-as években merült fel, miután Japán nekilátott saját nagysebességű vonatának, a Sinkanszennek a kifejlesztéséhez. A francia kormány a légpárnás járművek, valamint a maglev-technológián alapuló vasutak (Aerotrain) kifejlesztését szorgalmazta, de a nemzeti vasúttársaság, az SNCF elkezdte vizsgálni a nagysebességű szerelvények viselkedését is a normál, már létező vonalakon.

Az első prototípus a TGV 001 volt.

1976-ban a francia kormány pénzügyi támogatásával megkezdték az első nagysebességű vonal (ligne à grande vitesse), az LGV Sud-Est építését Párizs és Lyon között. Ezen a vonalon nem csak a sebesség növelése volt a lényeg, hanem szükséges volt a meglévő vonal túlterheltségének a csökkentése is. Ez a terület ugyanis Franciaország legsűrűbben lakott része. A vonal eredeti neve LN1, azaz Ligne Nouvelle 1 (Új Vonal 1) volt.

Az első legyártott szerelvény 1980. április 25-én állt forgalomba. A hivatalos TGV-szolgáltatás 1981. szeptember 27-én indult be Párizs és Lyon között. A szolgáltatás kezdetben a két francia nagyváros között ingázó üzletemberek szféráját célozta meg, és mivel lényegesebben gyorsabb volt mind a közúti, mind a légi közlekedésnél, már az első évben óriási sikert könyvelhetett el, és nem csak a célközönsége körében.

1981. szeptember 27-én utasok, rangos vasúti vezetők, újságírók, tv-stábok gyülekeztek a Paris Gare de Lyon pályaudvaron az első TGV indulására várva, amely Franciaország második legnagyobb városába, Lyonba közlekedik. Az utasoknak az első vonaton egy órát kellett várnia, hogy elérjék a Paris Sud–Est vonal déli részét, ahol akkor a világon leggyorsabban, 260 km/h sebességgel közlekedtek, ami 50 km/h sebességgel nagyobb volt, mint a nagysebességű közlekedésben úttörő japán Sinkanszen vonaté.

A TGV elindítása óriási lépés volt a nagysebességű vasút fejlődése tekintetében, mind technikailag, mind üzemeltetés szempontjából. A Sinkanszen vonatok nem tudnak az ország bármely vonalán közlekedni, mivel a japán nyomtáv 1067 mm, a Sinkanszené pedig 1435 mm. A TGV elméletileg bármely normál nyomtávolságú villamosított vonalon tud üzemelni, számos várost kiszolgálva a kijelölt nagysebességű vonalakon, és azokon túl is.

Ez tette lehetővé, hogy elterjedése gyorsabb legyen, mint az új nagysebességű vonalak építése. Franciaország 2734[2] km nagysebességű vonalat épített napjainkig, és további vonalak épülnek. A Rhin–Rhone-vonal első 140 kilométeres szakaszát 2011 decemberében adták át a forgalomnak, és ezzel egy időben RFF további négy vonalon építkezett. A TGV Franciaországon széltében-hosszában üzemel, és a szomszédos országokba is átjár.

A következő évtizedekben további LGV-ket nyitottak meg:

A következő vonal a LGV Perpignan–Figueres volt, mely összekapcsolja a spanyol és francia vasúthálózatot.

A francia LGV-khez hasonlóan nagysebességű pályák épültek Belgiumban, Hollandiában és az Egyesült Királyságban is, így a Párizs, Brüsszel, Amszterdam és London közötti utazási idők jelentősen lecsökkentek, konkurenciát jelentve a hagyományos vasútnak, közúti és légi közlekedésnek.

Az 1994-ben üzembe helyezett Eurostar szerelvények az Csatorna-alagúton keresztül biztosítják a gyors összeköttetést Párizs és London között. A szerelvények az LGV Nord-ot veszik igénybe, valamint a brit HSL 1-et, mely 2007-re készült el.

Rekordok

  • A nagysebességű villamos motorvonatok rekordját a francia vasút tartotta, miután 1990. május 18-án a TGVTM11 Atlantique 325-ös számú szerelvénye túlszárnyalta az ötszázas álomhatárt, és 515,3 km/h-s csúcssebességet ért el.
  • Jelenleg is a TGV tartja a hagyományos kötöttpályás vasút sebességi rekordját (574,8 km/h), amit 2007. április 3-án állított fel egy TGV POS szerelvény a Párizs-Strasbourg vonalon (LGV Est).
  • 2007-ben a TGV volt a világ legnagyobb sebességgel üzemelő vasútja: a Lorraine-TGV és Champagne-Ardenne-TGV állomások között 279,3 km/h-s sebességgel.
  • 2006. május 17-én egy Eurostar megdöntötte a leghosszabb idejű, megállás nélküli nagysebességű utazás rekordját, amikor A Da Vinci-kód filmjének stábját 7 óra 25 perc alatt szállította el Londonból Cannes-ba (1421 km, az átlagsebesség 191,6 km/h).
  • A leggyorsabb hosszútávú utazást egy TGV Réseau szerelvény tette meg Calais és Marseille közötti 1067 km-es távot 3 óra 29 perc alatt (átlagsebesség 306 km/h), az LGV Méditerranée átadása során 2001. május 26-án.
  • 2003. november 28-án szállította az egymilliárdodik utasát, és ezzel a japán Sinkanszen mögött (5 milliárd utas 2000-ben) a második az utasszámot tekintve.

Története

2007. április 3-án a V150 névre keresztelt szerelvény – január 15. óta tartó felkészülés és tesztelés után – 574,8 km/h-s világrekordot ért el, ezzel megdőlt az 1990. május 18-án, egy TGV Atlantique szerelvény által felállított 515,3 km/h-s sebességi rekord. Ez az eredmény a legjobb a hagyományos (sínen futó) vonatok között, és alig marad el a japán Maglev mágneses lebegtetésű vasúton felállított 581,2 km/h-s abszolút világrekordtól. A kísérlet igazolta, hogy a vasút versenyképes lehet a repülővel az európai nagyvárosok közötti közlekedésben – igaz, a pályahálózatot üzemeltető Réseau Ferré de France (RFF) a maximális sebességet 300 km/h-ban korlátozza; június 10-étől az újonnan átadott LGV Est vonal esetében ezt 320 km/h-ra emelik.[4]

A TGV vonatok és társszerelvényei, a Thalys és a Eurostar Belgiumban, Németországban, Nagy-Britanniában, Hollandiában, Olaszországban és Svájcban is járnak.

TGV szerelvények

Szerelvény típus Maximális sebesség Ülőhelyek
száma 		Teljes hosszúság Szélesség Tömeg Teljesítmény
(25 kV-on)
TGV Sud-Est 270 km/h 168 mérföld építésének idején
300 km/h (186 mph) átépített változat 		345 200,2 m 657 láb 2,81 m (9,2 láb) 385 tonna 6450 kW
TGV Atlantique 300 km/h (186 mph) 485 237,5 m (780 láb) 2,90 m (9,5 láb) 444 tonna 8800 kW
TGV Réseau 300 km/h (186 mph) 377 200 m (656 láb) 2,90 m (9,5 láb) 383 tonna 8800 kW
Eurostar Three Capitals 300 km/h (186 mph) 794 393,7 m (1,293 láb) 2,81 m (9,2 láb) 752 tonna 12 240 kW
Eurostar North of London 300 km/h (186 mph) 596 318,9 m (1,033 láb) 2,81 m (9,2 láb) 665 tonna 12 240 kW
TGV Duplex 320 km/h (199 mph) 512 200 m (656 láb) 2,90 m (9,5 láb) 386 tonna 8 800 kW
Thalys PBKA 300 km/h (186 mph) 377 200 m (656 láb) 2,90 m (9,5 láb) 385 tonna 8800 kW
TGV POS 320 km/h (199 mph) - 200 m (656 láb) 2,90 m (9,5 láb) 383 tonna 9600 kW
AGV 360 km/h max. 650 270-510 tonna 6000-12 000 kW
TGV 2N2 320 km/h (199 mph) 200,19 m 2,90 m (9,5 láb) 385 tonna 9280 kW

Útvonalak

A jelenlegi és a tervezett vonalak

A TGV hálózat sugaras elrendezésű, központja Párizs, a többi, TGV fogadására alkalmas állomás listája itt olvasható

Főbb vonalak

Tervezett vonalak

  • Lyon Turin Ferroviaire (Lyon–Chambéry–Turin); csatlakozás az olasz TAV-hálózathoz
  • Bordeaux–Toulouse-Narbonne
  • LGV Bordeaux–spanyol határ – Vitoria és Irun
  • LGV Poitiers-Limoges
  • LGV Picardie (Párizs–Amiens–Calais), egy kiágazás az LGV Nord-Europe-ban lévő sarok mellett Lille-en keresztül
  • LGV Normandie (Párizs–Rouen–Le Havre–Caen)
  • TER-GV – regionális vonal Lille-ből – gyorsvasúti kapcsolat Lille és Maubeuge között

Balesetek

A TGV a világ egyik legbiztonságosabb vasútja, bár eddigi rövid történetében is előfordult néhány baleset.[5]

  • 1986. március 17-én bombát helyeztek el egy Párizsból Lyonba tartó szerelvényen. A bomba felrobbant, tíz utas megsebesült.
  • 1988. szeptember 23-án a Grenoble-ból Párizsba tartó szerelvény 110 km/órás sebességgel belerohant egy, a síneken álló, 80 tonnás speciális közúti szerelvénybe. A mozdonyvezető és egy utas meghalt, hatvanan megsérültek. Csak az első motorkocsi siklott ki. Az eddigi legsúlyosabb TGV-baleset tanulságait leszűrték, s a kétszintes TGV Duplexhez már ütközéskor gyűrődő energiaelnyelő zónákat is terveztek.
  • 1992. december 14-én a Macon-Loché állomáson 270 km/órás sebességgel áthaladó TGV sínhiba miatt kisiklott. A 27 könnyű sérült a peronon várakozók közül került ki: a vonat kerekei alól kipattanó zúzalékkövek találták el ôket.
  • 1993. december 21-én a Valenciennes-ből Párizsba tartó TGV az Haute-Picardie állomásnál a világon eddig a legnagyobb, 294 km/órás sebességgel kisiklott. Egyetlen könnyű sérült volt.
  • 1995. augusztus 10-én egy szintbeli kereszteződésben ütközött a Párizsból Brestbe tartó TGV. Két könnyű sérült.
  • 1997. szeptember 25-én a Párizsból Dunkerque-be tartó TGV ütközött egy aszfaltozógéppel. A balesetnek 7 könnyű sérültje volt.
  • 1997. október 11-én tűz ütött ki a Lyonból Párizsba tartó szerelvény motorkocsijában. Senki sem sérült meg.
  • 1997. november 19-én a Brestből Párizsba tartó szerelvény egy szintbeli kereszteződésnél ütközött egy pótkocsi-vontatóval. Hat könnyű sérült.

Források

  • www.Vasútgépészet.hu – Kovács Károly osztályvezető, MÁV Zrt. VMMSzK Vasúti Fejlesztési Osztály
  • Müller Mihály, az Alstom kommunikációs igazgatója
  • a Premier Kommunikációs Iroda munkatársai

Jegyzetek

  1. ↑ High Speed Lines in the World (angol nyelven). uic.org, 2021 [last update]. (Hozzáférés: 2023. június 26.)
  2. ↑ High Speed Lines in the World (angol nyelven). uic.org, 2021 [last update]. (Hozzáférés: 2023. június 26.)
  3. ↑ Work starts on LGV Est Phase 2 (angol nyelven). Railway Gazette, 2010. november 19. (Hozzáférés: 2010. november 20.)
  4. ↑ Le TGV lancé dans une course au record de vitesse, Le Monde.fr, 2007. április 3. (letöltve: 2007. április 3.)
  5. ↑ Forrás:www.jm.bme.hu

Irodalom

  • Allen, Geoffrey Freeman. It's a knockout. EMAP National Publications, 34-37. o. (1981. december – 1982. január). OCLC 49957965 
  • Cooper, Basil. What's in a TGV?. EMAP National Publications, 18-20. o. (1983. január). OCLC 49957965 
  • Perren, Brian. TGV: the completion of a dream. EMAP National Publications, 32-40. o. (1983. október). OCLC 49957965 
  • Cinotti, Eric and Tréboul, Jean-Baptiste. Les TGV européens : Eurostar, Thalys (francia nyelven). Paris: Presses universitaires de France (2000). ISBN 2-13-050565-1 
  • Perren, Brian. TGV Handbook, 2nd ed., Harrow Weald: Capital Transport (2000). ISBN 1-85414-195-3 
  • Malaspina, Jean-Pierre. Des TEE aux TGV, Trains d'Europe (francia nyelven). Paris: La Vie du Rail (2005). ISBN 2915034486 
  • Soulié, Claude and Tricoire, Jean. Le grand livre du TGV (francia nyelven). Paris: La Vie du Rail (2002). ISBN 2-915034-01-X 

További információk

Commons:Category:TGV
A Wikimédia Commons tartalmaz TGV témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=TGV&oldid=19322487”