„Varannó” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Taz (vitalap | szerkesztései) demo |
a (GR) File:Mesto.jpg → File:Vranov nad Topľou, general view.jpg File renamed on Commons |
||
72. sor: | 72. sor: | ||
== Nevezetességei == |
== Nevezetességei == |
||
<gallery> |
<gallery> |
||
Fájl: |
Fájl:Vranov nad Topľou, general view.jpg|A város látképe |
||
Fájl:132-3279 IMG.JPG|A második világháborús hősök emlékműve |
Fájl:132-3279 IMG.JPG|A második világháborús hősök emlékműve |
||
</gallery> |
</gallery> |
A lap 2016. március 9., 19:49-kori változata
Varannó (Vranov nad Topľou) | |||
Varannó főtere a Szabadság-tér. | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Eperjesi | ||
Járás | Varannói | ||
Rang | város | ||
Első írásos említés | 1270 | ||
Polgármester | Ján Ragan | ||
Irányítószám | 093 16 | ||
Körzethívószám | 057 | ||
Forgalmi rendszám | VT | ||
Testvérvárosok | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | |||
Népsűrűség | 677 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 134 m | ||
Terület | 34,35 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 52′ 50″, k. h. 21° 40′ 23″Koordináták: é. sz. 48° 52′ 50″, k. h. 21° 40′ 23″ | |||
Varannó weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Varannó témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Varannó (szlovákul Vranov nad Topľou, németül Frö(h)nel/Vronau an der Töpl) város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Varannói járásának székhelye. Csemernye tartozik hozzá.
Fekvése
Eperjestől 46 km-re déleletre, Homonnától 25 km-re délnyugatra, a Tapoly völgyében fekszik.
Története
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban is éltek emberek.
A városhoz tartozó Lomnica-völgyben a 7. és 10. század között terjedelmes szláv település volt. Kenyérsütő és égető kemencék, vermek maradványai és számos cseréptöredék került elő erről a területről.
A Lomnica-völgyet már 1229-ben említik, így a város részei közül erről található a legrégibb írásos forrás. V. István király 1270-ben kelt adománylevele Rajnald királyi lovászmesternek több felvidéki birtokot adományoz, melyek között a csicsvai uradalomhoz tartozó Hosszúmező is szerepel, amely ma szintén Varannó részét képezi. Csemernye első említése 1282-ben történt. Varannót, mint önálló települést csak az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzék említi először, ekkor már állt Szent István király tiszteletére szentelt régi temploma is, melynek István nevű papját is említik. A város területe eredetileg királyi birtok volt. 1270-ben királyi adományként Rajnald mester a Rozgonyiak őse kapott itt birtokot, melyet aztán a család kihalásáig, 350 évig évig meg is tartottak (Rozgonyi István 1523-ban halt meg). Varannó kiváltságait 1350 körül I. Lajos királytól kapta, ez alapján szabad vásártartási joggal és pallosjoggal is rendelkezett. Városként (civitas) 1363-ban szerepel először oklevélben.
A városkának a 14. században temploma és ferences kolostora volt, melyek a 16. században elpusztultak. Alapjaik a város központjában levő parkban találhatók. A 15. században vásártartási joggal rendelkező város és vámszedőhely, kereskedelmi központ fejlett kézművességgel. Vámszedési jogát 1458-ban Hunyadi Mátyástól kapta. 1472-ben Rozgonyi Rajnald itteni udvarházát királyi engedéllyel várszerűen erősítette meg. 1619-ben említik az erődített udvarházat, amely azonban az 1491–1492 közötti lengyel-magyar harcokban elpusztult. Helyére a 18. század második felében barokk kastélyt építettek. 1523-ban kihalt a Rozgonyi család, így 1524-től új birtokosai lettek a városnak a Báthoryak. Báthori István királybíró és főispán 1570-ben megalapította az evangélikus gimnáziumot, Báthori Eufrozina pedig 1580-ban felépíttette az evangélikus templomot. Így településnek a 16. század végén egy a régi templom helyett épített katolikus szlovák és egy evangélikus magyar temploma volt.
1605-ben Báthori István utód nélkül halt meg, a város új birtokosai a Nádasdy, a Drugeth és a Nyáry családok lettek. Később az Eszterházi, Zichy, Barkóczi és Forgách családok szereztek itt birtokot. 1672-ben Thököly serege a katolikus szlovák templomot lerombolta (alapjai még a 20. század elején is látszottak), mire a kegyúr a magyar templomot adta a szlovákoknak. 1672-ben a rekatolizáció hatására Drugeth György özvegye Esterházy Mária pálos szerzeteseket hívott a településre. Az ide települő pálosok a ferences templom helyén felépítették a pálos templomot, melyet 1676-ban a kurucok kifosztottak, majd 1682-ben Thököly elűzte a pálosokat, akik 1686-ban Barkóczy Ferenc hívására tértek vissza.
1718-ban a várossal együtt a templomot is tűzvész pusztította, 1735 és 1745 között renoválták. A 18. században főként Galiciából nagyszámú zsidó lakosság települt ide. 1778 decemberében és 1779 áprilisában földrengés okozott károkat a városban. 1831-ben lakói részt vettek a kolerajárványt követő parasztfelkelésben. A 19. század végétől sok lakója vándorolt ki a tengerentúlra. A trianoni békeszerződésig Zemplén vármegye Varannói járásának székhelye volt.
Vályi András szerint "VARANNÓ. Vrano. Tót Mezőváros Zemplén Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és másfélék is, zsidók igen sokan vannak benne, fekszik kies helyen, Topoly vizének bal partyán, Csemernyének is szomszédságában, Gálszétshez 2 mértföldnyire. Hajdan sokkal népesebb, és gazdagabb is vala, mert a’ régi Királyoktól külömbféle jeles szabadságokkal szerentséltetett, mellyek szerént a’ Lengyelekkel nevezetes kereskedések vólt. Megerőssítették vólt szabadságaikat a’ több Királyok után MÁTYÁS 1461, és RUDOLF 1607, ’s hogy a’ külső országi portékáknak letévő helye vala, megtetszik a’ hazai Törvényekből is. Lásd 1569. Art. 18. Hajdani bírtokosai Bátoriak vóltak, kik alatt kemény ostromot szenyvedtek; azután Homonnaiak bírták. Ezek is ki halván, a’ sok hazai viszontagságok miatt lassan lassan eltsekélyesedett a’ Város. Homonnaiak után Gr. Barkóczi, Gr. Forgách, Gr. Zichy, B. Szentiványi, ’s Reviczky Uraságoknak bírtokokba jutott, kiknek kastéllyaik is ékesítették e’ Várost. A’ R. Sz. Pál Szerzeteseinek is vala itten Rezidentziájok, kik Eszterházi Mária, Homonnai Györgynek Hitvese által szerentséltettek itten. Az előtt a’ Minoritáknak is vala itten Klastromjok. Határja 3 nyomásbéli, terem búzát, és gabonát, szántóföldgyei hegyeken, ’s vőlgyeken vannak, erdeje nints, a’ hegyekből lefolyó záporok egy átalagnyi kövekkel is béhordgyák a’ Város’ útszáit; a’ Városnak óldalát egy nagy tó mossa, melly halakkal, és szárnyas állatokkal bővelkedik. E’ tó Varannó, és Tsemernye között foly Toplya vizébe." [3]
Fényes Elek szerint "Varanó, tót mezőváros, Zemplén vmegyében, a Tapoly völgyén, ut. p. Eperjeshez 4 1/4 mfd. Egy része a városnak hegy tövében, egy része hegyen fekszik; fő utczája nem rég rendbe hozatott, de mellékutczái rendetlenek, s esős időben járhatlanok. Határa 3099 hold, mellyből beltelek 207, szántóföld 1546, rét 929, erdő 71, haszonvehetlen 346 hold. Ebből ismét 4 3/8 telek és 36 zsellér urbériség volna ugyan, de a rendbeszedés még meg nem történvén, 34 gazdának van külső tartozmánya, s ezek egyaránt 15 hold földet és 6 embervágó rétet birnak; azonban a többi lakosok kezein is vannak földek, de ezek irtásoknak tekintetnek; földesuri majorság nagyon kevés. Szántóföldjei dombon és hegyeken, rétjei rónaságon feküsznek, s a Csicsva árok által gyakran beborittatnak. Földe a déli oldalban megtermi a tiszta buzát és a gabona minden nemeit, a magasabb hegyeken azonban főleg zabot terem. Lakja a várost 2291 romai, 830 gör. katholikus, 447 evang., 8 ref., 683 zsidó. Mesteremberei számosak, mert 10 kontáron kivül 145-en vannak, kik közt 73 czizmadia. Kereskedő van 8. Vize a Tapoly és Csicsóka, ezenkivül 3 patak, mellyek a várost iszapolják. Diszére szolgál a gr. Forgách család kastélya, melly egy régi várkastély romjaira épült, mint ezt számos düledékek és pinczeüregek tanusitják. Van egy nagyszerü romai kath. temploma, melly hajdan paulinusoké volt, s hozzá monostor is vala ragasztva, de ez négyszögre levén épitve, a nyugoti szeglet vagy soha ki nem épült, vagy lerontatott. E klastrom nem rég adatott át az eperjesi g. kath. püspökségnek, s igen czélszerü lenne iskolának. Található még itt egy synagóga, gyógyszertár. Országosvásárt 5 tart, s minden hétfőn népes hetivásárokat. Hegyeiben 2 nevezetes kőnem találtatik; egyik fejér, könnyen törő, s felette könnyü; másik sárga szinü, sok nedvességgel biró, s mivel az épületek jobbára ebből épültek, ritka szoba száraz. A szomszéd hegyen látható a régi elpusztult csicsvai vár. Ebben a várban tartották az ismeretes csicsvai könyvet, melly képtelen hazugságokkal tele levén irva; ha valaki nem igazat mondott, közpéldabeszédben ezzel feleltek: „Na ezt is be lehetne irni a csicsvai könyvbe.” Birják a várost gr. Forgách, gr. Barkóczy, Vladár, Eperjesy, stb." [4]
Népessége
1880-ban 1713 lakosából 920 szlovák, 406 magyar, 319 német, 6 egyéb anyanyelvű és 62 csecsemő volt. Ebből 967 római katolikus, 462 görög katolikus, 85 zsidó, 18 evangélikus és 3 református vallású volt. Csemernye 1052 lakosából 909 szlovák, 50 magyar, 54 német, 1 ruszin anyanyelvű, 6 idegen és 32 csecsemő volt. Ebből 484 római katolikus, 505 zsidó, 173 görög katolikus, 51 evangélikus és 17 református vallású volt. Lomnica 237 lakosából 222 szlovák, 3-3 magyar és ruszin anyanyelvű és 9 csecsemő volt. Ebből 139 római katolikus, 90 görög katolikus, 6 zsidó és 1-1 evangélikus és református vallású volt. Varannómező 573 lakosából 501 szlovák és 63 magyar anyanyelvű, 1 idegen és 8 csecsemő volt. Ebből 224 evangélikus, 178 római katolikus, 111 görög katolikus, 58 zsidó és 2 református vallású volt.
1910-ben 2145 lakosából 1417 magyar, 589 szlovák és 124 német volt.
2004-ben 34 347 lakosa volt.
2011-ben 23 250 lakosából 19 045 szlovák, 963 cigány, 143 ruszin, 84 cseh, 45 ukrán, 24 magyar, 15 lengyel, 11 orosz, 4 német, 3 morva, 2-2 szerb és zsidó, 1-1 horvát és bolgár, 46 egyéb és 2861 ismeretlen nemzetiségű volt.
Nevezetességei
-
A város látképe
-
A második világháborús hősök emlékműve
- Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1580-ban épült még evangélikus templomként. A 18. század első felében barokk stílusban építették át. 2008-ban „basilica minor” rangra emelték.
- Pálos temploma 1672-ben épült, 1718-ban a tűzvészt követően újjáépítették. Szentélyében Madonna-kegykép látható, amely a genazzanói kegykép másolata. A templom búcsújáróhely.
- A zsidó temető a 18. században létesült. Legrégibb sírkövei az 1780-as évekből származnak, de a sírok zöme 19. századi. A temetőt 1963-ban védett kulturális műemlékké nyilvánították.
Neves személyek
- Kaszonyi Herceg János (Mezőkaszony, ? ?, ?) - református lelkész 1663-ban itt élt a településen.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ http://pop-stat.mashke.org/slovakia-cities.htm
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.