Esterházy Mária

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Esterházy Mária
Született 1638. február 2.
Pozsony
Elhunyt 1684. április 2. (46 évesen)
Ungvár
Gyermekei Drugeth Zsigmond
Szülei Nyáry Krisztina
Esterházy Miklós

Esterházy Mária (galántai grófnő) (Pozsony, 1638. február 2.Ungvár, 1684. április 2.).

Élete[szerkesztés]

Édesapja gróf Esterházy Miklós, édesanyja Nyáry Krisztina volt. 1652. április 28-án[1] kötött házasságot Drugeth Györggyel (?–1662). Négy gyermekük született, ám egyik még kiskorában meghalt. Két felnőtt kort megélt fiúk: Homonnai Drugeth János (1660–1682, országbíró, ungi és zempléni főispán) és Drugeth Zsigmond,[2][3] és egyetlen leányuk Krisztina (1655–1691), aki előbb Forgách András, majd gróf Pálffy Ferenc, végül pedig Bercsényi Miklós neje volt.[4]

Két magyar nyelvű levele maradt fenn, amelyeket Ungból írt Báthori Zsófiához 1660. május 18. keltezéssel;[m 1] valamint Perényi Zsigmond özvegyének címezve 1662. október 26. keltezéssel.[m 2]

1662–1679 között – a grófnő, mint gróf Drugeth György felső-magyarországi főgenerális özvegye és kiskorú fiainak gyámja – Ung vármegye női főispánja volt, gyakorolva az örökös főispánsághoz kötött hatalmat. A Wesselényi-összeesküvést követően, 1670-ben – amikor is Esterházy Mária birtokában volt – menekült üldöztetésekor I. Rákóczi Ferenc[m 3] a beregszentmiklósi várkastélyba. E kastélyt 1673-ban Báthory Zsófia[m 4] vette meg tőle[5][2][6] 1672-ben, a Thököly-féle felkelés alatt a varannói tót templomot leromboltatta, a magyar templomot pedig átadta a katolikusoknak, szomszédságában pálos rendű kolostort alapított. 1676-ban Thököly hívei megrohanták a klastromot és kirabolták, de hat évvel később a késmárki gróf kiűzte őket és a templomot a protestánsoknak adta át.[m 5][7]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. közölve: Történeti Lapok, második folyam, 1875. évi második szám
  2. közölve: Hazánk és a Külföld, 1865. 14. szám
  3. édesanyja Báthory Zsófia, aki csak nehezen tudta megmenteni
  4. így került Szentmiklós a Rákóczi-család, majd I. Rákóczi Ferenc özvegye, Zrinyi Ilona birtokába.
  5. 1686-ban Barkóczy Ferenc ismét visszaadta a pálosoknak

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Martí Tibor: Gróf Esterházy László (1626–1652) Fejezetek egy arisztokrata család történetéhez. (Doktori (PhD) értekezés); Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar - 2013
  2. ^ a b Zubánics László Perli-e még ezt a hont más, Kárpátaljai Magyar Könyvek 200. (a Szülőföld Alap támogatásával) - 2010
  3. Régi magyarországi nyomtatványokFrölich, David: Ephemeris... ad annum 1638. Leutschoviae 1637 Brewer RMNY III. 1636–1655
  4. [1] Drugeth Krisztina családfája a www.geni.com-on
  5. Takács Zoltán: Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Wekerle Sándor: Az éjszakkeleti Kárpátok vidéke (Zemplén megye); Hallgatói Információs Központ - 2006
  6. karpataljaturizmus.hu Beregszentmiklósi várkastély (hozzáférés: 2014. június 7.)
  7. Sziklay János és Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai, Magyarország monográfiája; a magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája (133. oldal). A Magyarország Vármegyei és Városai Központi Szerkesztőbizottsága (digitalizálta: University of Toronto) - 1894

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]