Esterházy Mária
| Esterházy Mária | |
| Született | 1638. február 2. Pozsony |
| Elhunyt | 1684. április 2. (46 évesen) Ungvár |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Drugeth György[1] |
| Gyermekei | Drugeth Zsigmond |
| Szülei | Nyáry Krisztina Esterházy Miklós |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | főispán (1662–1678, Ung vármegye) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Esterházy Mária (galántai grófnő) (Pozsony, 1638. február 2. – Ungvár, 1684. április 2.).
Élete[szerkesztés]
Édesapja gróf Esterházy Miklós, édesanyja Nyáry Krisztina volt. 1652. április 28-án[2] kötött házasságot Drugeth Györggyel (?–1662). Négy gyermekük született, ám egyik még kiskorában meghalt. Két felnőttkort megélt fiúk: Homonnai Drugeth János (1660–1682, országbíró, ungi és zempléni főispán) és Drugeth Zsigmond,[3][4] és egyetlen leányuk Krisztina (1655–1691), aki előbb Forgách András, majd gróf Pálffy Ferenc, végül pedig Bercsényi Miklós neje volt.[5]
Két magyar nyelvű levele maradt fenn, amelyeket Ungból írt Báthori Zsófiához 1660. május 18. keltezéssel;[m 1] valamint Perényi Zsigmond özvegyének címezve 1662. október 26. keltezéssel.[m 2]
1662–1679 között – a grófnő, mint gróf Drugeth György felső-magyarországi főgenerális özvegye és kiskorú fiainak gyámja – Ung vármegye női főispánja volt, gyakorolva az örökös főispánsághoz kötött hatalmat. A Wesselényi-összeesküvést követően, 1670-ben – amikor is Esterházy Mária birtokában volt – menekült üldöztetésekor I. Rákóczi Ferenc[m 3] a beregszentmiklósi várkastélyba. E kastélyt 1673-ban Báthory Zsófia[m 4] vette meg tőle[3][6][7] 1672-ben, a Thököly-féle felkelés alatt a varannói tót templomot leromboltatta, a magyar templomot pedig átadta a katolikusoknak, szomszédságában pálos rendű kolostort alapított. 1676-ban Thököly hívei megrohanták a klastromot és kirabolták, de hat évvel később a késmárki gróf kiűzte őket és a templomot a protestánsoknak adta át.[m 5][8]
Megjegyzések[szerkesztés]
- ↑ közölve: Történeti Lapok, második folyam, 1875. évi második szám
- ↑ közölve: Hazánk és a Külföld, 1865. 14. szám
- ↑ édesanyja Báthory Zsófia, aki csak nehezen tudta megmenteni
- ↑ így került Szentmiklós a Rákóczi-család, majd I. Rákóczi Ferenc özvegye, Zrinyi Ilona birtokába.
- ↑ 1686-ban Barkóczy Ferenc ismét visszaadta a pálosoknak
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Magyar főnemességi adattár. (Hozzáférés: 2022. szeptember 10.)
- ↑ Martí Tibor: Gróf Esterházy László (1626–1652) Fejezetek egy arisztokrata család történetéhez. Archiválva 2014. július 14-i dátummal a Wayback Machine-ben (Doktori (PhD) értekezés); Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar - 2013
- ↑ a b Zubánics László Perli-e még ezt a hont más Archiválva 2016. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben, Kárpátaljai Magyar Könyvek 200. (a Szülőföld Alap támogatásával) - 2010
- ↑ Régi magyarországi nyomtatványok Frölich, David: Ephemeris... ad annum 1638. Leutschoviae 1637 Brewer[halott link] RMNY III. 1636–1655
- ↑ [1] Drugeth Krisztina családfája a www.geni.com-on
- ↑ Takács Zoltán: Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Wekerle Sándor: Az éjszakkeleti Kárpátok vidéke (Zemplén megye); Hallgatói Információs Központ - 2006
- ↑ karpataljaturizmus.hu Beregszentmiklósi várkastély Archiválva 2013. március 14-i dátummal a Wayback Machine-ben (hozzáférés: 2014. június 7.)
- ↑ Sziklay János és Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai, Magyarország monográfiája; a magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája (133. oldal). A Magyarország Vármegyei és Városai Központi Szerkesztőbizottsága (digitalizálta: University of Toronto) - 1894
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.
- PIM Gyűjteményi katalógusok, bibliográfiák (hozzáférés: 2014. június 7.)
További információk[szerkesztés]
- Bereg vármegye főispánjának iratai, 1342–1800 (PDF)[halott link] (20. oldal) (hozzáférés: 2014. június 7.)
- Régi magyarországi nyomtatványok: Lakodalmi versek (A nyomtatvány első ismertetője)[halott link], RMNY III. 1636–1655 - 2426 Nagyszombat 1652. (hozzáférés: 2014. június 7.)